A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

Zur Förderung des friedlichen politischen Überganges zu einem das Mehrparteiensystem, die parlamentarische Demokratie und die soziale Marktwirtschaft verwirklichenden Rechtsstaat legt die Nationalversammlung den Text der Verfassung Ungarns bis zur Annahme einer neuen Verfassung für unser Vaterland wie folgt fest:

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

Kapitel I
Allgemeine Bestimmungen

1. § Magyarország: köztársaság.

§ 1. Ungarn ist eine Republik.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 2 Abs. 3 die Worte "A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak" ersetzt durch: "Senkinek".

(2) In der Ungarischen Republik gehört alle Macht dem Volke; es übt seinen Willen durch seine gewählten Abgeordneten sowie direkt aus.

(3) Keine Organisation der Gesellschaft, kein staatliches Organ und kein Staatsbürger darf eine Tätigkeit ausüben, die die gewaltsame Übernahme, gewaltsame Ausübung oder den ausschließlichen besitz der Macht zum Ziele hat. Ein jeder ist berechtigt und verpflichtet, Bestrebungen dieser Art auf gesetzlichem Wege entgegenzutreten.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 2 Abs. 3 die Worte "Keine Organisation der Gesellschaft, kein staatliches Organ und kein Staatsbürger" ersetzt durch: "Niemand.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

(2) Die Parteien wirken bei der Gestaltung und Artikulierung des Volkswillens mit.

(3) Die Parteien dürfen direkt keine Staatsgewalt ausüben. Demnach darf kein staatliches Organ von einer Partei beherrscht werden. Zur Trennung von Partei- und Staatsmacht ist gesetzlich geregelt, welche Würden und öffentliche Ämter von Mitgliedern oder Funktionsträgern von Parteien nicht bekleidet werden dürfen.

4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.

§ 4. Die Gewerkschaften und andere Interessenvertretungen verteidigen und vertreten die Interessen der Arbeitnehmer, der Mitglieder von Genossenschaften und der Unternehmer.

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

§ 5. Der Staat der Ungarischen Republik schützt die Freiheit und die Macht des Volkes, die Unabhängigkeit und die territoriale Souveränität sowie die durch völkerrechtliche Verträge festgelegten Grenzen des Landes.

(2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde dem § 6 folgender Absatz angefügt:
"(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében."

(2) Die Ungarische Republik strebt nach einer Zusammenarbeit mit allen Völkern und Ländern der Welt.

(3) Die Ungarische Republik fühlt sich verantwortlich für das Wohlergehen der im Ausland lebenden Ungarn und fördert die Pflege der Bindungen zwischen ihnen und Ungarn.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde dem § 6 folgender Absatz angefügt:
"(4) Die Ungarische Republik wirkt zur Entfaltung der Freiheit, des Wohlstands und der Sicherheit der Völker Europas an der Schaffung der europäischen Einheit mit."

(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Das Gesetzgebungsverfahren regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3) gestrichen

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.

(2) In der Ungarischen Republik werden die Bestimmungen zu den grundlegenden Rechte und Pflichten durch Gesetz geregelt, das den wesentlichen Inhalt der grundlegenden Rechte nicht beschränken darf.

(3) gestrichen

(4) Im Ausnahmezustand, im Notstand oder in einer Gefahrensituation kann die Wahrnehmung der Grundrechte - die §§ 54-56, 57 Abs. 2-4, § 60, 66-69 und 70e - eingeschränkt oder aufgehoben werden.
 

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

§ 9. (1) Das Wirtschaftssystem Ungarns ist eine Marktwirtschaft, in der das gemeine und das private Eigentum gleichberechtigt sind und den gleichen Schutz genießen.

(2) Die Ungarische Republik anerkennt und fördert das Recht auf Unternehmung und Freiheit des Wettbewerbs.

10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
 

10. § (1) Das Eigentum des ungarischen Staates ist Teil des Nationalvermögens.

(2) Die Bereiche, die ausschließlich Eigentum des Staates sind und denen ausschließlich der Staat eine wirtschaftliche Tätigkeit ausüben darf, regelt ein Gesetz.

11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.

§ 11. Die staatseigenen Unternehmen  und Wirtschaftseinheiten wirtschaften selbstständig im Rahmen der gesetzlichen bestimmungen und Verantwortung.

12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

§ 12. (1) Der Staat fördert die freiwilligen Genossenschaften und  erkennt die Selbstständigkeit der Genossenschaften an.

(2) Der Staat achtet das Eigentum der Selbstverwaltungen.

13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

§ 13. (1) Die Ungarische Republik garantiert das Recht auf Eigentum.

(2) Eigentum darf nur als Ausnahme und im öffentlichen Interesse in den gesetzlich geregelten Fällen und Weise enteignet werden, wobei der Eigentümer vollständig, unbedingt und unmittelbar entschädigt werden muß.

II. FEJEZET
Az Országgyűlés

Kapitel II
Die Nationalversammlung

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

 

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Kormány programjáról;
f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;
h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
j) dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;
m) közkegyelmet gyakorol.

(4) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

(5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 erhielt der § 19 Abs. 3 Buchstabe k) folgende Fassung:
"k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; "
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 19 Abs. 5 aufgehoben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 wurde der § 19 wie folgt geändert:
- der § Abs. 3 Buchstabe j) erhielt folgende Fassung:
"j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;"

- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(6) A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe i) die Worte "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” ersetzt durch: "az élet- és vagyonbiztonságot"

§ 19. (1) Das höchste Organ der Staatsgewalt und die Volksvertretung der Ungarischen Republik ist die Nationalversammlung (kann auch als Landtag, Reichstag, Staatsversammlung oder Landesversammlung übersetzt werden; in der heutigen Verfassung offiziell mit dem Überbegriff "Parlament" übersetzt).

(2) Die Nationalversammlung nimmt die sich aus der Souveränität des Volkes entspringenden Rechte wahr, gewährleistet die verfassungsrechtliche Ordnung der Gesellschaft, und bestimmt die Organisation, die Richtung und die Voraussetzung des Regierens.

(3) In diesem Kompetenzbereich werden von der Nationalversammlung:
a) die Verfassung der Ungarischen Republik verabschiedet;
b) Gesetze beschlossen;
c) der Plan für die gesellschaftliche und wirtschaftliche Entwicklung des Landes festgestellt;
d) der Staatshaushalt festgestellt, dessen Vollzug und die Rechnungslegung gebilligt;
e) das Regierungsprogramm angenommen;
f) zwischenstaatliche Verträge, die für die auswärtigen Beziehungen der Ungarischen Republik besonders wichtig sind, abgeschlossen;
g) der Kriegszustand erklärt und über den Friedensschluß entschieden;
h) im Falle des Kriegszustandes oder der akuten Gefahr des bewaffneten Angriffs einer fremden Macht (Kriegsgefahr) der Ausnahmezustand verhängt und der Verteidigungsrat eingesetzt;
i) der Notstand bei bewaffneten Handlungen zum Sturz der verfassungsmäßigen Ordnung oder zur Übernahme der Macht oder bei schweren mit der Waffe oder bewaffnet begangenen Gewalthandlungen. die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, sowie bei Naturkatastrophen oder Industrieunfällen (im folgenden Notsituationen) verhängt;

j) über die Einsätze der Streitkräfte im In- und Ausland entschieden;
k) der Präsident der Republik, der Ministerpräsident, die Mitglieder des Verfassungsgerichtes, die Beauftragten für Bürgerrechte und für nationale und ethnische Minderheitenrechte bei der Nationalversammlung, der Präsident und der Vizepräsident des Staatsrechnungshofes und der Generalstaatsanwalt gewählt;
l) auf nach der Begutachtung des Verfassungsgerichtshofes vorgelegten Vorschlag der Regierung  Auflösung einer örtlichen Vertretungskörperschaft, deren Tätigkeit verfassungswidrig ist; Entscheidung über Territorium, Name, Sitz der Komitate, über Erklärung für komitatsfreie Stadt, und über die Ausgestaltung der Hauptstadtbezirke;
m) Generalamnestie gewährt.

(4) Die Nationalversammlung kann landesweite Volksabstimmungen anordnen. Die weiteren Bestimmungen über Volksabstimmungen werden durch Verfassungsgesetz bestimmt.

(5) Die Nationalversammlung kann einen Volksentscheid anordnen. Die Annahme des Gesetzes über den Volksentscheid bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 erhielt der § 19 Abs. 1 Buchstabe k) folgende Fassung:
"k) der Präsident der Republik, der Ministerpräsident, die Mitglieder des Verfassungsgerichtes, die Beauftragten der Nationalversammlung, der Präsident und die Vizepräsidenten der Staatsrechnungshofes, der Präsident des Obersten Gerichts und der Generalstaatsanwalt gewählt;"

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 19 Abs. 5 aufgehoben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 wurde der § 19 wie folgt geändert:
- der § Abs. 1 Buchstabe j) erhielt folgende Fassung:
"j) entscheidet, mit Ausnahme der in der Verfassung festgelegten Fällen, über den Einsatz der bewaffneten Streitkräfte innerhalb des Landes oder im Ausland, den Einsatz ausländischer bewaffneter Streitkräfte in Ungarn oder vom Territorium des Landes aus, die Teilnahme der bewaffneten Streitkräfte an Einsätzen zur Friedenserhaltung und ihre auf einem ausländischen Operationsgebiet durchgeführte humanitäre Tätigkeit sowie die Stationierung der bewaffneten Streitkräfte im Ausland bzw. ausländischer bewaffneter Streitkräfte in Ungarn."
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
(4) Zu den in Absatz 3 Buchstabe g), h) und i) festgelegten Entscheidungen ist eine Mehrheit von zwei Dritteln der Abgeordneten in der Nationalversammlung erforderlich."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(6) Zur Entscheidung gemäß Absatz 3 Buchstabe j ist eine Mehrheit von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung erforderlich."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe i) die Worte "die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden” ersetzt durch: "die in bedeutendem Maße die Lebens- und Vermögenssicherheit gefährden"

(2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
 

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg.
 

(4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(2) Die Nationalversammlung gilt als in der Beschlußfassung gehindert in der Zeit zwischen zwei Sitzungsperioden, wenn eine Einberufung wegen der Kürze der Zeit oder der Umstände, die den Kriegszustand, den Ausnahmezustand oder den Notstand bedingen, auf unüberwindliche Hindernisse stößt.

(3) Das Bestehen eines Hinderungsgrundes sowie die Notwendigkeit der Erklärung des Kriegszustandes oder der Verhängung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes wird durch den Präsidenten des Verfassungsgerichtes und den Präsidenten des Ministerrates gemeinsam festgestellt.

(4) Die Nationalversammlung überprüft in ihrer ersten Sitzung nach Erlöschen des Hinderungsgrundes die Begründung zur Erklärung des Kriegszustandes oder Verhängung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes und entscheidet über die Rechtmäßigkeit der getroffenen Maßnahmen. Die Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke.

(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Minisztertanács jogait.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19/B Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLII/2001 erhielt der § 19/B Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke."

(2) Im Verteidigungsrat führt der Präsident der Republik den Vorsitz, die Mitglieder sind der Präsident der Nationalversammlung, die Vorsitzenden der Fraktionen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien, der Ministerpräsident, die Minister, der Befehlshaber sowie der Generalstabschef der Ungarischen Armee.

(3) Der Verteidigungsrat hat folgende Aufgaben:
a) Wahrnehmung der Rechte, die ihm durch die Nationalversammlung übertragen wurden;
b) Wahrnehmung der Rechte des Präsidenten der Republik;
c) Wahrnehmung der Rechte des Ministerrates.

(4) Der Verteidigungsrat ist berechtigt, Verordnungen zu erlassen, mit denen bestimmte Gesetze außer Kraft gesetzt oder Maßnahmen wider die gesetzlichen Bestimmungen oder sonstige Sondermaßnahmen eingeführt werden können; die Verfassung indes darf nicht aufgehoben werden.

(5) Mit der Beendigung des Ausnahmezustandes verlieren auch die Verordnungen des Verteidigungsrates ihre Rechtskraft, es sei denn, ihre Gültigkeit wird durch die Nationalversammlung verlängert.

(6) Die Tätigkeit des Verfassungsgerichts darf selbst während des Ausnahmezustandes nicht eingeschränkt werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19b Abs. 1 folgende Fassung:
"(1)Während des Ausnahmezustandes entscheidet der Verteidigungsrat
a) über den Einsatz der Streitkräfte im In- und Ausland, die Teilnahme der Streitkräfte an Einsätzen zur Friedenserhaltung und ihre auf einem ausländischen Oberationsgebiet durchgeführte humanitäre Tätigkeit sowie ihre Stationierung im Ausland;
b) über den Einsatz ausländischer Streitkräfte in Ungarn oder vom Staatsterritorium aus bzw. ihre Stationierung in Ungarn;

c) über die Einführung außerordentlicher Maßnahme, die in einem gesonderten gesetz festgelegt sind."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLII/2001 erhielt der § 19b Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Im Verteidigungsrat führt der Präsident der Republik den Vorsitz, die Mitglieder sind der Präsident der Nationalversammlung, die Vorsitzenden der Fraktionen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien, der Ministerpräsident, die Minister und mit beratender Stimme der Generalstabschef der Armee."

(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

(3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
 

(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.

(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19/C Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról."

(2) Während des Notstandes werden die in einem eigenen Gesetz bestimmten außerordentlichen Maßnahmen vom Präsidenten der Republik im Verordnungswege in Kraft gesetzt.

(3) Der Präsident der Republik informiert unverzüglich den Präsidenten der Nationalversammlung über die getroffenen außerordentlichen Maßnahmen. Während des Notstandes tagt die Nationalversammlung oder - im Hinderungsfalle - der Verteidigungsausschuß der Nationalversammlung ununterbrochen. Die Nationalversammlung beziehungsweise der Verteidigungsausschuß ist berechtigt, die vom Präsidenten der Republik eingeführten außerordentlichen Maßnahmen außer Kraft zu setzen.

(4) Die im Verordnungswege eingeführten außerordentlichen Maßnahmen bleiben 30 Tage in Kraft, es sei denn, ihre Gültigkeit wird von der Nationalversammlung oder - falls sie in der Beschlußfassung gehindert - vom Verteidigungsausschuß verlängert.

(5) Im übrigen gelten für den Notstand die gleichen Bestimmungen wie für den Ausnahmezustand.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19c Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Bei Verhängung des Notstandes entscheidet der Präsident der Republik über den Einsatz der Streitkräfte, wenn die Nationalversammlung in der Beschlußfassung gehindert ist, gemäß Artikel 40b Abs. 2."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19/E Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 19e Abs. 1 die Worte "die Worte "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága" ersetzt durch: "az élet- és vagyonbiztonság".

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 19e Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Im Falle eines unerwarteten Angriffs auswärtiger Truppen auf das ungarische Staatsgebiet, ist die Regierung zur Abwehr des Angriffs oder zur Abschirmung des Staatsgebiets mit den inländischen und verbündeten Einheiten der Luftabwehr und der Flugbereitschaft im Sinne der Verteidigung der verfassungsmäßigen Ordnung, der Sicherheit des Lebens und des Vermögens der Staatsbürger, der öffentlichen Sicherheit und Ordnung gemäß einem durch den Präsidenten der Republik genehmigten Plan - der im Verhältnis zum Angriff steht und mit auf den Angriff vorbereiteten Einheiten - bis zur Entscheidung über die Verkündung des Notstands oder Ausnahmezustands zum sofortigen Handeln verpflichtet."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 19e Abs. 1 die Worte "die Worte "der Sicherheit des Lebens und des Vermögens der Staatsbürger" ersetzt durch: "der Lebens- und Vermögenssicherheit".

20. § (1) Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.

(3) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.

(4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
 

(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 20 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani."

§ 20. (1) Die Nationalversammlung wird auf die Dauer von vier Jahren gewählt.

(2) Die Abgeordneten der Nationalversammlung üben ihre Tätigkeit zum Wohle der Allgemeinheit aus.

(3) Dem Abgeordneten der Nationalversammlung steht - an Hand der Vorschriften des Gesetzes über die Rechtsstellung der Abgeordneten der Nationalversammlung - das Immunitätsrecht zu.

(4) Zur Sicherung ihrer Unabhängigkeit stehen den Abgeordneten Diäten, bestimmte Vergünstigungen sowie zur Deckung ihrer Kosten eine Aufwandsentschädigung zu. Die Höhe der Diäten und der Aufwandsentschädigung sowie den Bereich der Vergünstigung regelt das Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(5) Ein Abgeordneter darf folgende Ämter nicht bekleiden: Präsident der Republik, Mitglied des Verfassungsgerichtes, Beauftragter für Bürgerrechte bei der Nationalversammlung, Präsident oder Vizepräsident des Rechnungshofes, Richter, Staatsanwalt, Mitarbeiter der Exekutive mit Ausnahme des Ministeramtes und des Amtes eines politischen Staatssekretärs; er darf zudem hauptberuflich kein Angehöriger der Streitkräfte, der Polizei und der sonstigen Ordnungskräfte sein. Die Unvereinbarkeit weiterer Positionen mit dem Abgeordnetenmandat kann in einem Gesetz geregelt werden.

(6) Die Rechtsstellung der Abgeordneten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 20 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Die Wahl der Nationalversammlung findet - mit Ausnahme der Wahlen nach einer Selbstauflösung oder einer Auflösung, in den Monaten April oder Mai des vierten, auf die vorangegangene Wahl folgenden Jahres statt."

(2) Ha a képviselővel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [20. § (5) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 20/A Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz."
 

(2) Entsteht bei einem Abgeordneten ein Unvereinbarkeitsgrund (§ 20 Abs. 5) während seiner Tätigkeit als Abgeordneter, so kann jeder Abgeordnete der Nationalversammlung beantragen, die Unvereinbarkeit festzustellen.

(3) Der Abgeordnete kann auf sein Abgeordnetenmandat in einer Erklärung an die Nationalversammlung verzichten. Der Verzicht ist ohne Zustimmung der Nationalversammlung wirksam.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 20a Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Über den Eintritt einer Unvereinbarkeit beschließt die Nationalversammlung mit einer Mehrheit von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
 

(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.

(2) Die Nationalversammlung bildet aus ihren Mitgliedern ständige Ausschüsse und kann zur Untersuchung jedweder Angelegenheit einen Ausschuß einsetzen.

(3) Jedermann ist verpflichtet, den Ausschüssen der Nationalversammlung die Informationen zur Verfügung zu stellen, die der Ausschuss anfordert oder benötigt und muß auf Verlangen vor dem Ausschuss aussagen.

22. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

(2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
 

(3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
 

(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.
 

§ 22. (1) Die Nationalversammlung hat jährlich zwei Sitzungsperioden: In der Zeit vom 1. Februar bis zum 15. Juni und vom 1. September bis zum 15. Dezember.

(2) Die konstituierende Sitzung der Nationalversammlung wird vom Präsidenten der Republik innerhalb eines Monats nach dem Wahltag einberufen. Die einzelnen Sitzungsperioden beziehungsweise Sitzungen werden dann vom Präsidenten der Nationalversammlung einberufen.

(3) Auf schriftlichen Antrag des Präsidenten der Republik, des Ministerrates oder von einem Fünftel der Abgeordneten ist die Nationalversammlung zu einer außerordentlichen Sitzungsperiode oder zu einer außerordentlichen Sitzung einzuberufen. Der Antrag muß der Begründung und einem Vorschlag zum Zeitpunkt und zur Tagesordnung enthalten.

(4) Der Präsident der Republik kann die Sitzung der Nationalversammlung innerhalb einer Sitzungsperiode einmal auf höchstens dreißig Tage vertagen.

(5) In der Zeit der Vertagung kann ein Fünftel der Abgeordneten schriftlich die Einberufung der Nationalversammlung beantragen. In diesem Falle muß der Präsident der Nationalversammlung innerhalb von acht Tagen nach Eingang des Antrages die Sitzung der Nationalversammlung einberufen.

(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.

(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1995 wurde dem § 24 folgender Absatz angefügt:
"(5) Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1995 wurde der § 24 Abs. 5 mit Wirkung vom 18. Juni 1998 (Ende des Mandats der 1994 gewählten Nationalversammlung) aufgehoben.

(2) Die Nationalversammlung faßt ihre Beschlüsse mit den Stimmen von mehr als der Hälfte der anwesenden Abgeordneten.

(3) Zur Abänderung der  Verfassung sowie für bestimmte in der Verfassung festgelegte Entscheidungen bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung.

(4) Die Nationalversammlung legt die Bestimmungen über das Verfahren bei ihrer Tätigkeit und ihren Beratungen in der Geschäftsordnung nieder, deren Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln ihrer anwesenden Abgeordneten bedarf.

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1995 wurde dem § 24 folgender Absatz mit Wirkung vom 4. Juni 1995 angefügt:
"(5) Eine neue Verfassung sowie die Beschlüsse zur Vorbereitung der Durchführung zu dieser, bedarf der Zustimmung von vier Fünfteln der Abgeordneten der Nationalversammlung."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1995 wurde der § 24 Abs. 5 mit Wirkung vom 18. Juni 1998 (Ende des Mandats der 1994 gewählten Nationalversammlung) aufgehoben.

25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.

(3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.
 

§ 25. (1) Ein Gesetz kann durch den Präsidenten der Republik, den Ministerrat, jeden Ausschuß der Nationalversammlung und jedes beliebige Mitglied der Nationalversammlung initiiert werden.

(2) Das Recht der Gesetzgebung steht der Nationalversammlung zu.

(3) Das von der Nationalversammlung angenommene Gesetz wird vom Präsidenten der Nationalversammlung unterzeichnet und dann dem Präsidenten der Republik zugeleitet.

26. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
 

(3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
 

(4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.

(5) Ha a az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde dem § 26 folgender Absatz angefügt:
"(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette."
 

§ 26. (1) Der Präsident der Republik veranlaßt die Kundmachung des Gesetzes innerhalb von fünfzehn Tagen beziehungsweise auf Dringlichkeitsantrag des Präsidenten der Nationalversammlung innerhalb von fünf Tagen nach Eingang. Er unterzeichnet das ihm zur Kundmachung zugeleitete Gesetz. Das Gesetz muß im Amtsblatt kundgemacht werden.

(2) Ist der Präsident der Republik mit dem Gesetz oder mit einer Bestimmung des Gesetzes nicht einverstanden, so ist er berechtigt, dieses vor Unterzeichnung innerhalb der in Abs. 1 genannten Frist unter Angabe seiner Einwände zum Überlegen an die Nationalversammlung zurückzusenden.

(3) Das Gesetz wird in der Nationalversammlung neu beraten, über die Annahme wird neu abgestimmt. Sodann leitet der Präsidenten der Nationalversammlung das Gesetz dem Präsidenten der Republik zu. Dieser ist verpflichtet, das Gesetz zu unterzeichnen und innerhalb von fünf Tagen kundzumachen.

(4) Hält der Präsident der Republik eine Bestimmung des Gesetzes für verfassungswidrig, so leitet er dieses vor Unterzeichnung innerhalb der in Abs. 1 genannten Frist dem Verfassungsgericht zur Begutachtung.

(5) Stellt das Verfassungsgericht in einem außerordentlichen Verfahren die Verfassungswidrigkeit fest, so sendet der Präsident der Republik das Gesetz an die Nationalversammlung zurück. Anderenfalls ist er verpflichtet, das Gesetz zu unterzeichnen und innerhalb von fünf Tagen kundzumachen.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde dem § 26 folgender Absatz angefügt:
"(6) Der Präsident der Republik der Republik unterzeichnet ein, der Volksabstimmung unterworfenes Gesetz erst, wenn das Gesetz in der Volksabstimmung angenommen wurde."

27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

 

§ 27. Die Mitglieder der Nationalversammlung sind berechtigt, an den Beauftragten der Bürgerrechte sowie der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte bei der Nationalversammlung, den Präsidenten des Staatsrechnungshofes und den Präsidenten der Ungarischen Nationalbank eine Anfrage, beziehungsweise an die Regierung, ein Mitglied der Regierung oder den Generalstaatsanwalt eine Interpellation oder Anfrage zu richten in einer beliebigen Angelegenheit, die zu deren Aufgabenbereich gehört.

28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

(4) gestrichen

(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
 

(6) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 wurde der § 28 wie folgt geändert:
- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani."

- folgender Absatz wurde angefügt:
"(7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart."

§ 28. (1) Die Legislaturperiode beginnt mit der konstituierenden Sitzung der Nationalversammlung.

(2) Die Nationalversammlung kann sich auch vor Ablauf ihres Mandats auflösen.

(3) Der Präsident der Republik kann gleichzeitig mit der Ausschreibung von Neuwahlen die Nationalversammlung auflösen, wenn
a) die Nationalversammlung - in der selben Legislaturperiode - innerhalb von 12 Monaten mindestens viermal der Regierung das Vertrauen entzieht, oder
b) im Falle des Erlöschens des Amtes der Regierung die von dem Präsidenten der Republik für das Amt des Ministerpräsidenten vorgeschlagenen Person innerhalb von 40 Tagen con dem Tag des ersten Vorschlags an nicht erwählt.

(4) gestrichen

(5) Vor der Auflösung der Nationalversammlung hat der Präsident der Republik den Ministerpräsidenten, den Präsidenten der Nationalversammlung und die Vorsitzenden der Fraktionen der einzelnen in der Nationalversammlung vertretenen Parteien zu konsultieren.

(6) Innerhalb von drei Monaten nach Ende einer Legislaturperiode oder nach Auflösung bzw. Selbstauflösung der Nationalversammlung muß eine neue Nationalversammlung gewählt werden. Die Nationalversammlung bleibt bis zu der konstituierenden Sitzung der neuen Nationalversammlung im Amt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 wurde der § 28 wie folgt geändert:
- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Innerhalb von drei Monaten nach ihrer Selbstauflösung oder einer anderen Auflösung muß eine neue Nationalversammlung gewählt werden."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(7) Die Nationalversammlung bleibt bis zu der konstituierenden Sitzung der neuen Nationalversammlung im Amt."

(2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.

(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köz-társasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.

(2) Endet die Legislaturperiode während des Ausnahmezustandes oder des Notstandes, so verlängert sich das Mandat der Nationalversammlung bis zur Beendigung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes.

(3) Der Präsident der Republik kann die aufgelöste Nationalversammlung im Kriegszustand, bei Kriegsgefahr oder bei Verhängung des Notstandes wieder einberufen. Die Nationalversammlung beschließt selbst über die Verlängerung ihres Mandats.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 28/C Abs. 6 folgende Fassung:
"(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 28/C Abs. 6 folgende Fassung:
"(6) Die landesweite, auf einen Entscheid der Mehrheit des Volkes gerichtete Volksabstimmung ist verbindlich, wenn mehr als die Hälfte der wahlberechtigten Staatsbürger, die wirksam abgestimmt haben, aber mindestens mehr als ein Viertel der Gesamtheit aller Wahlberechtigten zu der gestellten Frage eine einheitliche Antwort gegeben hat."

III. FEJEZET
A köztársasági elnök

Kapitel III
Der Präsident der Republik

(2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.

(2) Der Präsident der Republik ist Oberbefehlshaber der Streitkräfte.

29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 29/A Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte."

§ 29a. (1) Der Präsident der Republik wird von der Nationalversammlung für eine Amtszeit von fünf Jahren gewählt.

(2) Jeder wahlberechtigte Staatsbürger, der bis zum Wahltag das 35. Lebensjahr vollendet hat, kann zum Präsidenten der Republik gewählt werden.

(3) Der Präsident der Republik kann höchstens einmal wiedergewählt werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 29/A Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Jeder wahlberechtigte ungarische Staatsbürger, der bis zum Wahltag das 35. Lebensjahr vollendet hat, kann zum Präsidenten der Republik gewählt werden."

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
 

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

(2) Die Nationalversammlung wählt den Präsidenten der Republik in geheimer Abstimmung. Es werden je nach Bedarf mehrere Wahlgänge durchgeführt. Im ersten Wahlgang ist ein Kandidat zum Präsidenten der Republik gewählt, der zwei Drittel der Abgeordnetenstimmen auf sich vereinigt hat.

(3) Erreicht im ersten Wahlgang kein Kandidat diese Mehrheit, so wird nach einem neuen Nominierungsverfahren gemäß Abs. 1 ein zweiter Wahlgang durchgeführt. Im zweiten Wahlgang ist für die Wahl zum Präsidenten der Republik ebenfalls eine Mehrheit von zwei Dritteln der Abgeordnetenstimmen erforderlich.

(4) Kann auch in dem zweiten Wahlgang kein Kandidat die erforderliche Mehrheit erreichen, so ist ein dritter Wahlgang durchzuführen. Hierbei können sich nur noch jene zwei Kandidaten zur Wahl stellen, die im zweiten Wahlgang die meisten Stimmen auf sich vereinigen konnten. Für die Wahl zum Präsidenten der Republik ist im dritten Wahlgang die einfache Mehrheit der abgegeben Stimmen - ungeachtet dessen, wie viele Abgeordnete an der Abstimmung teilgenommen haben - ausreichend.

(5) Das Abstimmungsverfahren darf höchstens drei aufeinander folgende Tage dauern.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

(2) Der Zeitpunkt der Wahl des Präsidenten wird vom Präsidenten der Nationalversammlung bestimmt.

(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

(2) In der Zeit, in der er den Präsidenten der Republik vertritt, ruht das Abgeordnetenmandat des Präsidenten der Nationalversammlung, mit der Wahrnehmung seiner Aufgaben als Präsident der Nationalversammlung wird von der Nationalversammlung einer der Vizepräsidenten beauftragt.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(2) Die Höhe der Besoldung, den Bereich der Privilegien und die Höhe der Aufwandsentschädigung, die dem Präsidenten der Republik zustehen, regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

30/A. § (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat,
e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, a köztársasági megbízottakat,

i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a Minisztertanács elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 30/A Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját;"
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 30/A Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját;"

§ 30a. (1) Der Präsident der Republik
a) vertritt den ungarischen Staat;
b) schließt im Namen der Ungarischen Republik zwischenstaatliche Verträge ab; fällt der Gegenstand des Vertrags in die Kompetenz der Nationalversammlung, so bedarf der Vertragsabschluß deren vorheriger Zustimmung;
c) ernennt und empfängt die Botschafter und die Gesandten;
d) schreibt die allgemeinen Wahlen zur Nationalversammlung und zu den örtlichen Selbstverwaltungen aus,
e) ist berechtigt, an den Sitzungen der Nationalversammlung und der Ausschüsse der Nationalversammlung teilzunehmen und dort das Wort zu ergreifen;
f) kann der Nationalversammlung Vorschläge zur Durchführung bestimmter Maßnahmen unterbreiten;
g) kann einen Volksentscheid anregen;
h) ernennt und entläßt - laut in einem eigenen Gesetz festgelegten Vorschriften - die Staatssekretäre und die Beauftragten der Republik;
i) ernennt und entläßt auf Vorschlag der in einem Gesetz festgelegten Person oder Institution den Präsidenten, die Vizepräsidenten der Ungarischen Nationalbank und die Universitätsprofessoren, die Rektoren der Universitäten; ernennt und befördert die Generale; bestätigt die Ernennung des Präsidenten der Ungarischen Akademie der Wissenschaften;
j) verleiht die im Gesetz festgelegten Titel, Orden und Auszeichnungen und erteilt die Genehmigung, diese zu tragen;
k) übt das Gnadenrecht im Einzelfall aus;
l) entscheidet in Staatsbürgerschaftsangelegenheiten;
m) entscheidet in allen Fragen, die nach einem Gesetz in seine Kompetenz fallen.

(2) Alle Entscheidungen des Präsidenten der Republik gemäß Abs.1 bedürfen, mit Ausnahme der Entscheidungen nach Buchst. a), d), e), f) und g) der Gegenzeichnung des Vorsitzenden des Ministerrates und des zuständigen Ministers."

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 30a Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) schreibt die allgemeinen Wahlen zur Nationalversammlung und zu den örtlichen Selbstverwaltungen aus, und beraumt eine landesweite Volksabstimmung an;"

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 30a Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) schreibt die allgemeinen Wahlen zur Nationalversammlung, der Vertreter der örtlichen Selbstverwaltungen  und der Bürgermeister sowie die Wahlen zum Europäischen Parlament aus, und beraumt eine landesweite Volksabstimmung an;"

31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

§ 31. (1) Das Mandat des Präsidenten endet:
a) mit dem Ablauf der Amtszeit;
b) durch das Ableben des Präsidenten;
c) bei Umständen, die ihn über 90 Tage an der Wahrnehmung seiner Aufgaben hindern;
d) mit der Feststellung der Unvereinbarkeit;
e) durch Rücktritt;
f) durch Amtsenthebung.

(2) Wird während der Amtszeit eines Präsidenten der Republik ein Unvereinbarkeitsgrund (§ 30 Abs. 1) bekannt, so kann jeder Abgeordnete der Nationalversammlung beantragen, die Unvereinbarkeit festzustellen. Hierzu bedarf es einer Zweidrittelmehrheit der Stimmen aller Abgeordneten. Die Abstimmung ist geheim.

(3) Der Präsident der Republik kann in einer Erklärung an die Nationalversammlung auf sein Amt verzichten. Für das Wirksamwerden muß die Nationalversammlung dem Rücktritt zustimmen. Die Nationalversammlung kann innerahlb von fünfzehn Tagen den Präsidenten der Republik ersuchen, seine Rücktrittsentscheidung zu überdenken. Hält der Präsident der Republik an seinem Entschluß fest. so kann die Nationalversammlung die Zustimmung zum Rücktritt nicht verweigern.

(4) Der Präsident der Republik kann seines Amtes enthoben werden, wenn er in Ausübung seines Amtes vorsätzlich gegen die Verfassung oder ein anderes Gesetz verstößt.

(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.

(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.

(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

(2) Verstößt der Präsident der Republik in Ausübung seines Amtes gegen die Verfassung oder ein anderes Gesetz, so kann gegen ihn auf Antrag von einem Fünftel der Abgeordneten ein Untersuchungsverfahren eingeleitet werden.

(3) Zur Einleitung des Untersuchungsverfahrens bedarf es der Zustimmung von zwei Dritteln aller Abgeordneten. Die Abstimmung ist geheim.

(4) Nach dem entsprechenden Beschluß der Nationalversammlung und bis zum Abschluß des Untersuchungsverfahrens darf der Präsident der Republik sein Amt nicht ausüben.

(5) Die Beurteilung der Handlung ist Befugnis des Verfassungsgerichts.

(6) Stellt das Verfassungsgericht im Ergebnis des Untersuchungsverfahrens einen Gesetzesverstoß fest, enthebt es den Präsidenten der Republik von seinem Amte.

(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
 

(3) Ha az Ítélkező Tanács a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

(2) Gegen den Präsidenten der Republik kann ein Strafverfahren wegen einer anderen Handlung erst nach Ablauf seiner Amtszeit eingeleitet werden.

(3) Stellt die Gerichtskammer fest, daß der Präsident der Republik seine Tat vorsätzlich begangen hat, enthebt sie den Präsidenten ihres Amtes, und kann alle im Strafgesetzbuch für die Tat vorgesehenen Strafen und Maßnahmen anwenden.
 

IV. FEJEZET
Az Alkotmánybíróság

Kapitel IV
Das Verfassungsgericht

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 erhielt der § 32/A Abs. 4 Satz 1 folgende Fassung:
"Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja."

§ 32a. (1) Das Verfassungsgericht überprüft die Gesetze und Verordnungen auf ihre Verfassungsmäßigkeit und erledigt die Aufgaben, die ihm durch das Gesetz übertragen sind.

(2) Gesetz und Verordnungen, deren Verfassungswidrigkeit festgestellt wird, werden vom Verfassungsgericht für nichtig erklärt.

(3) Das Verfassungsgericht kann in den im Gesetz bestimmten Fällen von jedermann angerufen werden.

(4) Die fünfzehn Mitglieder des Verfassungsgerichtes werden von der Nationalversammlung gewählt. In Bezug auf die Richter des Verfassungsgerichtes wird ein aus, durch die Abgeordnetengruppen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien bestellten je einem Mitglied bestehender Kandidatenausschuß Vorschläge unterbreiten. Für die Wahl zum Mitglied des Verfassungsgerichtes ist die Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung erforderlich.

(5) Die Mitglieder des Verfassungsgerichtes dürfen keiner Partei angehören und sich außer bei den Aufgaben, die sich aus der Kompetenz des Verfassungsgerichtes ergeben, politisch nicht betätigen.

(6) Die Organisation und die Tätigkeit des Verfassungsgerichtes regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 erhielt der § 32a Abs. 4 Satz 1 folgende Fassung:
"Die elf Mitglieder des Verfassungsgerichts werden von der Nationalversammlung gewählt."

V. FEJEZET
Az állampolgári jogok országgyülési biztosa és a nemzeti és a nemzeti es etnikai kisebbségi jogok országgyülési biztosa

Kapitel V
Der Bürgerrechtsbeauftragte der Nationalversammlung und der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitenrechte bei der Nationalversammlung

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
 

(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
 

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt és az Országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségenként egy-egy személyből álló testület gyakorolja.
 

(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.

(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 wurde der § 32/B Abs. 5 gestrichen.

(2) Der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte bei der Nationalversammlung hat die Aufgabe, die ihm aus Verfahren im Zusammenhang mit den nationalen und ethnischen Minderheitsrechten bekanntgewordenen Mißstände zu untersuchen oder untersuchen zu lassen und zur Abhilfe allgemeine oder individuelle Maßnahmen anzuregen.

(3) Jeder Staatsbürger ist berechtigt, sich in den im Gesetz bestimmten Fällen an den Beauftragten der Bürgerrechte bei der Nationalversammlung zu wenden.

(4) Der Bürgerrechtsbeauftragte bzw. der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung mit der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung gewählt. Die Nationalversammlung kann zum Schutze einzelner verfassungsmäßiger Rechte auch einen Sonderbeauftragten einsetzen.

(5) Die Befugnis des Beauftragten der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte wird von einem von den Organisationen der nationalen und ethnischen Minderheiten vorgeschlagenen, von der Nationalversammlung gewählten, aus je einer Person der nationalen und ethnischen Minderheiten bestehenden Gremium geübt.

(6) Der Beauftragte berichtet der Nationalversammlung jährlich über seine Erfahrungen bei seiner Tätigkeit.

(7) Die ausführenden Bestimmungen zu dem Amt von Beauftragten bei der Nationalversammlung regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1994 wurde der § 32/B Abs. 5 gestrichen.

VI. FEJEZET
Az állami számvevöszék és a Magyar Nemzeti Bank

Kapitel VI
Der Staatsrechnungshof und die Ungarische Nationalbank

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
 

(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Der Staatsrechnungshof führt seine Kontrollen unter dem Gesichtspunkt der Gesetzlichkeit, der Zweckmäßigkeit und der Wirtschaftlichkeit durch. Er informiert die Nationalversammlung über seine Kontrolltätigkeit. Der Bericht muß kundgemacht werden. Der Präsident des Staatsrechnungshofes legt der Nationalversammlung den Bericht zur Prüfung der Rechnungslegung und die Rechnungslegung selbst vor.

(3) Die Wahl des Präsidenten und der Vizepräsidenten des Staatsrechnungshofes bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

(4) Organisation und Tätigkeit des Staatsrechnungshofes regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
 

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

Anmerkung: Der § 32d tritt gemäß § 51 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XL/1990 erst durch ein besonders erlassenes Gesetz in Kraft. Dieses Gesetz (Gesetzesartikel Nr. LVIII/1991) hat den Zeitpunkt des Inkrafttreten des § 32d zum 1. Dezember 1991 festgelegt.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 32/D wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni."

(2) Der Präsident der Ungarischen Nationalbank wird von dem Präsidenten der Republik für eine Amtszeit von sechs Jahren ernannt.

(3) Der Präsident der Ungarischen Nationalbank berichtet der Nationalversammlung über die Tätigkeit der Bank.

Anmerkung: Der § 32d tritt gemäß § 51 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XL/1990 erst durch ein besonders erlassenes Gesetz in Kraft. Dieses Gesetz (Gesetzesartikel Nr. LVIII/1991) hat den Zeitpunkt des Inkrafttreten des § 32d zum 1. Dezember 1991 festgelegt.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 32d wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) Die Ungarische Nationalbank ist die Zentralbank der Ungarischen Republik. Die Ungarische Nationalbank ist auf die in einem besonderen Gesetz festgelegte Weise für die Währungspolitik verantwortlich."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(4) Die Ungarische Nationalbank erläßt zur Durchführung ihrer Aufgaben Verordnungen, die den Gesetzen nicht widersprechen dürfen. Die Verordnungen werden im Amtsblatt kundgemacht."

VII. FEJEZET
A Minisztertanács

Kapitel VII
Der Ministerrat

33. § (1) A Minisztertanács (Kormány)
a) miniszterelnökből és
b) miniszterekből áll.

(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.

(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
 

(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(5) A Minisztertanács a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Minisztertanács tagjai a Minisztertanács megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

§ 33. (1) Der Ministerrat (die Regierung) besteht aus
a) dem Ministerpräsidenten und
b) den Ministern.

(2) Der Ministerpräsident wird durch einen von ihm benannten Minister vertreten.

(3) Der Ministerpräsident wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung mit der Mehrheit der Stimmen ihrer Mitglieder gewählt. Mit der Wahl des Ministerpräsidenten stimmt die Nationalversammlung zugleich über die Annahme des Regierungsprogramms ab.

(4) Die Minister werden auf Vorschlag des Ministerpräsidenten von dem Präsidenten der Republik ernannt und entlassen.

(5) Der Ministerrat wird mit der Ernennung des Ministerrates gebildet. Die Mitglieder des Ministerrates legen nach der Bildung des Ministerrates von der Nationalversammlung den Eid ab.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 33/A wie folgt geändert:
- im Buchstaben c) wurde das Wort "illetöleg, " gestrichen
- nach dem Buchstaben c) wurden folgende Buchstaben eingefügt:
"d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg."
- der bisherige Buchstabe d) wurde Buchstabe f).

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 33/A wie folgt geändert:
- im Buchstabe c) wurde das Wort "bzw." durch ein Komma ersetzt
- nach dem Buchstaben c) wurden folgende Buchstaben eingefügt:
"d) mit dem Verlust des Wahlrechts des Ministerpräsidenten,
e) mit der Feststellung einer Unvereinbarkeit des Ministerpräsidenten, oder"
- der bisherige Buchstabe d) wurde Buchstabe f).

34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

34. § Die Liste der Ministerien der Ungarischen Republik wird durch ein Gesetz festgelegt.

35. § (1) A Minisztertanács
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) a belügyminiszter közreműködésével, a köztársasági megbízottak útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését;
i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;

k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) Veszélyhelyzetben a Minisztertanács az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(4) A Minisztertanács - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 35 Abs. 1 wie folgt geändert:
- in Buchstabe a) wurden die Worte "az állampolgárok" ersetzt durch "a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek"
- in Buchstabe i) wurden die Worte "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” ersetzt durch: "az élet- és vagyonbiztonságot"

- nach dem Buchstaben j) wurde folgender Buchstabe eingefügt und der bisherige Buchstabe k) wurde Buchstabe l):
"k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;"

§ 35. (1) Der Ministerrat
a) schützt die verfassungsmäßige Ordnung und gewährleistet die Rechte der Staatsbürger,
b) sichert die Durchführung der Gesetze,
c) lenkt die Arbeit der Ministerien und der anderen ihm unmittelbar unterstellten Organe und koordiniert deren Tätigkeit,
d) unter der Mitwirkung des Innenministers, vermittels der Beauftragten der Republik, sichert die gesetzliche Kontrolle der örtlichen Selbstverwaltungen,
e) sichert die Erarbeitung der gesellschaftlich-wirtschaftlichen Entwicklungspläne und sorgt für deren Verwirklichung,
f) bestimmt die staatlichen Aufgaben in der Entwicklung von Wissenschaft und Kultur und gewährleistet die hierfür erforderlichen Bedingungen,
g) bestimmt das System der sozialen und gesundheitlichen Versorgung und sorgt für die Bereitstellung entsprechender finanzieller Mittel,
h) steuert die Tätigkeit der Streitkräfte, die Polizei und der sonstigen Ordnungskräfte;
i) trifft die erforderlichen Maßnahmen zur Abwendung von Naturkatastrophen und zur Beseitigung deren Folgen (im folgenden Gefahrensituationen), die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, sowie zur Sicherung der inneren Ordnung und Sicherheit,
j) wirkt bei der Gestaltung der Außenpolitik mit, schließt im Namen der Regierung der Ungarischen Republik zwischenstaatliche Verträge,
k) nimmt alle Aufgaben wahr, die ihm gesetzlich zugewiesen sind.

(2) Der Ministerrat erläßt in seinem Aufgabenbereich Verordnungen und faßt Beschlüsse. Diese werden vom Vorsitzenden des Ministerrates unterzeichnet. Die Verordnungen und Beschlüsse des Ministerrates dürfen den Gesetzen nicht widersprechen. Die Verordnungen des Ministerrates sind im Amtsblatt zu verkünden.

(3) In Gefahrensituationen kann der Ministerrat, ermächtigt von der Nationalversammlung, Verordnungen und Verfügungen erlassen, die von den Bestimmungen einzelner Gesetze abweichen. Die in einer Gefahrensituation anwendbaren Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(4) Der Ministerrat ist berechtigt, gesetzwidrige Entscheidungen und Verfügungen untergeordneter Behörden mit Ausnahme von Rechtsverordnungen zu annullieren oder abzuändern.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 35 Abs. 1 wie folgt geändert:
- in Buchstabe a) wurden die Worte "der Staatsbürger" ersetzt durch "der natürlichen und juristischen Personen und Organisationen ohne eigene Rechtspersönlichkeit"
- im Buchstabe i) wurden die Worte "die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden” ersetzt durch: "die in bedeutendem Maße die Lebens- und Vermögenssicherheit gefährden"
- nach dem Buchstaben j) folgender Buchstabe eingefügt und der bisherige Buchstabe k) wurde Buchstabe l):
"k) vertritt die Ungarische Republik in den entsprechenden Institutionen der Europäischen Union unter Beteiligung der Regierung;"

37. § (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Minisztertanács által meghatározott feladataikat.

(3) A Minisztertanács tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
 

§ 37. (1) Der Vorsitzende des Ministerrates leitet die Sitzungen des Ministerrates und sorgt für die Durchführung der Verfügungen und Beschlüsse des Ministerrates.

(2) Die Minister leiten entsprechend den Bestimmungen der Rechtsnormen und den Beschlüssen des Ministerrates die in ihren Aufgabenbereich gehörenden Zweige der Staatsverwaltung und lenken die ihnen unterstellten Stellen. Die Minister ohne Geschäftsbereich üben ihre von dem Ministerrat bestimmten Aufgaben aus.

(3) Der Vorsitzende des Ministerrates und die Minister können im Bereiche der Versehung ihrer Aufgaben Verordnungen erlassen. Diese dürfen aber den Gesetzen oder Verordnungen und Beschlüssen des Ministerrates nicht widersprechen. Die Verordnungen müssen im Amtsblatt kundgemacht werden.

39. § (1) Működéséért a Minisztertanács az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Minisztertanács tagjai a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.

(3) A Minisztertanács tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
 

§ 39. (1) Der Ministerrat ist für seine Tätigkeit der Nationalversammlung verantwortlich. Er muß über seine Arbeit der Nationalversammlung regelmäßig Bericht ablegen.

(2) Die Mitglieder des Ministerrates sind dem Ministerrat und der Nationalversammlung verantwortlich und haben über ihre Tätigkeit dem Ministerrat und der Nationalversammlung Bericht zu erstatten. Die Rechtsstellung und Entlohnung der Regierung und der Staatssekretäre sowie das  Verfahren, nach dem diese zur Verantwortung gezogen werden können, regelt ein Gesetz.

(3) Die Mitglieder des Ministerrates sind berechtigt, an den Sitzungen der Nationalversammlung teilzunehmen und dort das Wort zu ergreifen.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Minisztertanács - elnöke útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
 

(4) A Minisztertanács - elnöke útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

(2) Die Aussprache und die Abstimmung über den Antrag findet frühestens drei und spätestens acht Tage nach Antragstellung statt.
 

(3) Der Vorsitzende des Ministerrates kann im kann im Auftrage des Ministerrates eine Vertrauensabstimmung unter Einhaltung der in Abs. 2 festgelegten Frist beantragen.

(4) Der Vorsitzende des Ministerrates kann im Auftrage des Ministerrates ebenfalls beantragen, die Abstimmung über die Regierungsvorlage mit dem Vertrauensvotum zu verbinden.

(5) Wenn die Nationalversammlung in den in Abs. 3 und 4 genannten Fällen der Regierung das Vertrauen entzieht, ist die Regierung verpflichtet, zurückzutreten.

40. § (1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

(2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet.
 

(3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 40 Abs. 2 aufgehoben.

§ 40. (1) Der Ministerrat kann für die Wahrnehmung bestimmter Aufgabenbereiche Regierungskommissionen bilden.

(2) Der Ministerrat kann in jeder beliebigen in den Bereich der Staatsverwaltung gehörenden Angelegenheit unmittelbar oder durch ein Mitglied Maßnahmen treffen.

(3) Der Ministerrat ist berechtigt, jeden beliebigen Zweig der Staatsverwaltung unter seine unmittelbare Aufsicht zu stellen und kann zu diesem Zweck besondere Organe bilden.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 wurde der § 40 Abs. 2 aufgehoben.

VIII. FEJEZET
A fegyveres erők és a rendőrség

Kapitel VIII
Die Streitkräfte und die Polizei

(2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Durch Gesetzesartikel Nr. CVII/1993 erhielt der § 40/A folgende Fassung:
"40/A. § (1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 40/A Abs. 1 Satz 1 folgende Fassung:
"A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása."

(2) Die grundlegende Pflicht der Polizei ist die Gewährleistung der allgemeinen Sicherheit und der Schutz der inneren Ordnung. Die für die Polizei und die Tätigkeit der Sicherheit der Nation geltenden ausführenden Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf.

Durch Gesetzesartikel Nr. CVII/1993 erhielt der § 40a folgende Fassung:
"§ 40a. (1) Die grundlegende Pflicht der Streitkräfte (der Ungarischen Armee und der Grenzpolizei) ist die militärische Verteidigung des Vaterlandes. Der Grenzschutz versieht innerhalb seines polizeilichen Aufgabenbereiches die Beachtung der Staatsgrenze, die Überwachung des Grenzverkehrs und die Aufrechterhaltung der Grenzordnung. Die Aufgaben der Streitkräfte udn die entsprechenden ausführenden Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung ebdarf.
(2) Die grundlegende Pflicht der Polizei ist die Gewährleistung der allgemeinen Sicherheit und der Schutz der inneren Ordnung. Die für die Polizei und die Tätigkeit der Sicherheit der Nation geltenden ausführenden Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 40/A Abs. 1 Satz 1 folgende Fassung:
"Die grundlegende Pflicht der Streitkräfte (der Ungarischen Armee und der Grenzschutz) ist die militärische Verteidigung des Vaterlandes sowie die Erfüllung der sich auf einem internationalen Vertrag ergebenden Aufgaben zum kollektiven Schutz."

(2) A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.

(3) A fegyveres erők irányítására - ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Minisztertanács és az illetékes miniszter jogosult.

(4) A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. CVII/1993 wurde der § 40/B wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) A fegyveres erők nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 wurde der § 40/B Abs. 1 gestrichen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XLII/2001 erhielt der § 40/B Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) A fegyveres erők irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. A fegyveres erők irányítására és a Magyar Honvédség felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a Kormány határozza meg."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 40/B Abs. 2 die Worte "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát” ersetzt durch: "az élet- és vagyonbiztonságot"

(2) Die Streitkräfte dürfen in den folgenden Fällen nur dann eingesetzt werden, wenn die polizeilichen Kräfte nicht ausreichen: Bewaffnete Handlungen zum Sturz der verfassungsmäßigen Ordnung oder zur Übernahme der Macht, schwere mit der Waffe oder bewaffnet begangene Gewalthandlungen, die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, während des Notstandes, der nach Maßgabe der Bestimmungen der Verfassung verhängt wurde.

(3) Die ausschließliche Leitung der Streitkräfte obliegt in Ermangelung anderer zwischenstaatlicher Vereinbarungen der Nationalversammlung, dem Präsidenten der Republik, dem Verteidigungsrat, dem Ministerrat und dem zuständigen Minister. Die Bestimmungen hierzu regelt die Verfassung und das Gesetz.

(4) Die Einschränkung zur Tätigkeit hauptberuflicher Angehöriger der Streitkräfte und der Polizei in Parteien regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

Durch Gesetzesartikel Nr. CVII/1993 wurde der § 40b wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Die Mitglieder der Streitkräfte, der Polizei und der zivilen Dienste der inneren Sicherheit, die hoheitlichen Status haben, dürfen weder Mitglieder einer Partei sein noch sich politisch betätigen."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) Die Einschränkungen zur Tätigkeit von Mitgliedern der Streitkräfte und der Polizei, die ohne hoheitlichen Status sind, in Parteien regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 wurde der § 40b Abs. 1 gestrichen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XLII/2001 erhielt der § 40/B Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) Die ausschließliche Leitung der Streitkräfte obliegt - wenn ein internationaler Vertrag es nicht anders bestimmt - in dem in der Verfassung festgelegten Rahmen der Nationalversammlung, dem Präsidenten der Republik, dem Verteidigungsrat, der Regierung und dem zuständigen Minister. Die auf die Leitung der Streitkräfte und die Ordnung der obersten Führung der Ungarischen Armee bezogenen grundsätzlichen Regeln werden durch ein, von der  Nationalversammlung mit einer Mehrheit von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten angenommenes Gesetz festgestellt und die Durchführungsregeln von der Regierung bestimmt."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 40b Abs. 2 die Worte "die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden” ersetzt durch: "die in bedeutendem Maße die Lebens- und Vermögenssicherheit gefährden"

(2) A honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni és nyilvánosan kihirdetni.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 40/C folgende Fassung:
"40/C. § A szövetséges fegyveres erők az ország területének a légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazása érdekében - a 19/E. § megfelelő alkalmazásával - a Kormány engedélyével láthatnak el őrjáratot."

Durch Gesetzesartikel Nr. CIX/2003 erhielt der § 40/C folgende Fassung:
"40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a magyar, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett."

(2) Zwischenstaatliche Vereinbarungen mit Auswirkungen auf die Landesverteidigung müssen in einem Gesetz bestätigt und kundgemacht werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XCI/2000 erhielt der § 40/C folgende Fassung:
"§ 40c. Verbündet Streitkräfte dürfen zum Schutz des Staatsgebiets durch Luftverteidigungs- und Flugbereitschaftskräfte - unter entsprechender Anwendung des § 19e - mit Genehmigung der Regierung Patrouillenflüge vornehmen."

Durch Gesetzesartikel Nr. CIX/2003 erhielt der § 40/C folgende Fassung:
"§ 40c. Die Regierung verfügt im Rahmen des § 19 Abs. 3 Buchstabe j) a) auf antragsmäßigen Beschluss des Nordatlantikrates oder b) auf Beschluss der Nordatlantik-Vertragsorganisation (NATO), die vertragsmäßig entscheidet,  über die ungarischen und ausländischen Streitkräfte.
(2) Die Regierung hat die Verfügungen nach Abs. 1 unverzüglich der Nationalversammlung wie dem Präsidenten der Republik kund zu machen.

Kapitel IX
Die örtlichen Selbstverwaltungen

Anmerkung: Das neu gefaßte Kapitel IX. (außer § 44c) tritt gemäß § 8 Abs. 2 des Gesetzesartikels Nr. LXIII/1990 erst mit der Amtsübernahme der Selbstverwaltungskörperschaften, die durch Wahl vom 30.9. und 14.10.1990 gewählt wurden, in Kraft.

41. § (1) (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

§ 41. (1) Das Staatsgebiet der Ungarischen Republik gliedert sich in folgende Verwaltungseinheiten: Hauptstadt, Komitate, Städte und Gemeinden.

(2) Die Hauptstadt gliedert sich in Bezirke. Die Städte können in Stadtbezirke eingeteilt werden.

(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
 

(2) Die Rechte und Pflichten der örtlichen Selbstverwaltungen werden durch Gesetz bestimmt. Die rechtmäßige Ausübung der Befugnis der örtlichen Selbatverwaltung genießt gerichtlichen Schutz, im Schutze ihrer Rechte kann sie sich an das Verfassungsgericht wenden.

44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

(2) A képviselőtestület tagjait négy évre választják.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 44 wie folgt geändert:
- der Abs. 2 erhielt folgende Fassung:
"(2) A képviselő-testület tagjait - az időközi választás kivételével - négy évre választják."

- folgende Absätze wurden angefügt:
"(3) A képviselő-testület megbízatása az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 44 Abs. 2 und 3 folgende Fassung:
"(2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart."

§ 44. (1) Die Wahlberechtigten üben die örtliche Selbstverwaltung mittels der direkt von diesen gewählten Vertretungskörperschaft oder durch örtliche Volksabstimmung aus.

(2) Die Mitglieder der Vertretungskörperschaft werden für die Dauer von vier Jahren gewählt.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 44 wie folgt geändert:
- der Abs. 2 erhielt folgende Fassung:
"(2) Die Mitglieder der Vertretungsbürgerschaft werden- mit der Ausnahme zwischenzeitlicher Wahlen - für die Dauer von vier Jahren gewählt."
- folgende Absätze wurden angefügt:
"(3) Das Mandat der Vertretungskörperschaft dauert bis zur Konstituierung der neuen Körperschaft, auf der auch der Bürgermeister gewählt wird und sein Amt antritt.
(4) Die Vertretungskörperschaft kann vor Ablauf ihres Mandats - unter den im Gesetz über die örtlichen Selbstverwaltungen bestimmten Voraussetzungen - ihre Auflösung beschließen. Diese Auflösung und die Auflösung durch andere (§ 19 Abs. 3 Ziffer 1) hebt auch das Mandat des Bürgermeisters auf."

Durch Gesetzesartikel Nr. XCVIII/1997 erhielt der § 44 Abs. 2 und 3 folgende Fassung:
"(2) Die Wahl der Mitglieder der Vertretungsbürgerschaft und des Bürgermeisters ist - mit der Ausnahme zwischenzeitlicher Wahlen - im Oktober des vierten auf vorangegangenen Wahlen folgenden Jahres durchzuführen.
(3) Das Mandat der Vertretungskörperschaft dauert bis zu dem Tage der allgemeinen Wahlen der Selbstverwaltung. Fällt die Wahl wegen fehlender Kandidaten aus, verlängert sich das Mandat der Vertretungskörperschaft bis zu den zwischenzeitlichen Wahlen. Das Mandat des Bürgermeisters dauert bis zur Wahl des neuen Bürgermeisters."

44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,

h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
 

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
 

§ 44a. (1) Die örtliche Vertretungskörperschaft:
a) verwaltet und regelt die Angelegenheiten der Selbstverwaltung selbstständig; ihre Entscheidung kann ausschließlich aus Gesetzlichkeitsgründen überprüft werden;
b) übt in Hinsicht des Eigentums der Selbstverwaltung die dem Eigentümer zukommenden REchte aus, wirtschaftet selbstständig mit den Einnahmen der Selbstverwaltung und macht Unternehmungen auf eigene Verantwortung;
c) ist berechtigt, die im Gesetz bestimmten Aufgaben der Selbstverwaltung unter Verwendung eigener Einnahmen und einer, aufgrund von gesetzlichen Verpflichtungen übernommenen Aufgaben, staatlichen Unterstützung zu versehen,
d) bestimmt im Rahmen der Gesetze die Arten und die Bemessung der örtlichen Abgaben;
e) gestaltet ihre Organisation und Tätigkeit im Rahmen der Gesetze selbstständig aus;
f) kann Wahrzeichen schaffen, örtliche Auszeichnungen und Anerkennungsmittel vergeben;
g) kann sich in den, die örtliche Körperschaft betreffenden öffentlichen Angelegenheiten mit Anregungen zur Entscheidung berechtigten  Organe wenden;
h) kann sich mit anderen örtlichen Vertretungskörperschaften zum Zwecke der gemeinsamen Vertretung ihrer Interessen zu einem Interessenverband vereinigen, kann in ihrem Aufgabenbereich mit örtlichen Selbstverwaltungen anderer Länder kooperieren und kann Mitglied einer internationalen Organisation der Selbstverwaltungen sein.

(2) Die örtliche Vertretungskörperschaft kann in ihrem Aufgabenbereich Satzungen erlassen; diese dürfen zu den übergeordneten Rechtsvorschriften nicht im Widerspruch stehen.

44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
 

(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.

§ 44b. (1) Der Vorsitzende der örtlichen Vertretungskörperschaft ist der Bürgermeister. Die Vertretungskörperschaft kann einen Ausschuß wählen und ein Amt einrichten.

(2) Der Bürgermeister kann außer seinen Selbstverwaltungsaufgaben aufgrund eines Gesetzes oder einer auf Gesetzesdelegation beruhende Regierungsverordnung ausnahmsweise auch Verwaltungsaufgaben, und -befugnisse betreuen.

(3) Gesetz oder Regierungsverordnung können dem Ratsschreiber Verwaltungsaufgaben und, behördliche Befugnis übertragen, und ausnahmsweise auch dem Sacharbeiter des Amtes der Vertretungskörperschaft.

Kapitel X
Die Gerichtsbarkeit

45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 45 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják."
 

45. § (1) Die Rechtsprechung wird in der Ungarischen Republik von dem Obersten Gerichtshof der Ungarischen Republik, dem Hauptstadtgericht, den Komitatsgerichten sowie den Amtsgerichten ausgeübt.

(2) Das Gesetz kann für bestimmte Gruppen von Angelegenheiten auch die Bestellung von besonderen Gerichten anordnen.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 45 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Die Rechtsprechung wird in der Ungarischen Republik von dem Obersten Gerichtshof der Ungarischen Republik, den Tafelgerichten (den Oberlandesgerichten in Deutschland entsprechend), dem Hauptstadtgericht und den Komitatsgerichten (den Landgerichten in Deutschland entsprechend) sowie von den Amtsgerichten und den Arbeitsgerichten ausgeübt."

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 46 folgende Fassung:
"46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el."

§ 46. Die Gerichte urteilen in aus Berufsrichtern und Volksbeisitzern gebildeten Senaten. Das Gesetz kann von dieser Regel eine Ausnahme gestatten.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 46 folgende Fassung:
"§ 46. (1) Die Gerichte urteilen - wenn nicht das Gesetz es anders bestimmt - in Senaten.
(2) In durch Gesetz festgelegten Fällen und auf gesetzlich bestimmte Weise können auch Laienrichter an der Urteilsfindung teilnehmen.
(3) Als Einzelrichter und als Vorsitzender des Senats kann nur ein Berufsrichter tätig werden."

47. § A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 47 folgende Fassung:
"47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.
(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek."
 

§ 47. Dem Obersten Gerichtshof der Ungarischen Republik ist zur prinzipiellen Lenkung in bezug auf die gerichtliche Tätigkeit und die Rechtsprechung sämtlicher Gerichte befugt. Die Richtlinien und prinzipiellen Entscheidungen des Obersten Gerichtshofs sind für die Gerichte verbindlich.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 47 folgende Fassung:
"§ 47. (1) Der Oberste Gerichtshof der Ungarischen Republik ist das höchste gerichtliche Organ.
(2) Der Oberste Gerichtshof sichert die Einheit der Rechtsanwendung durch die Gerichte, seine Beschlüsse zur rechtlichen Einheitlichkeit sind für die Gerichte bindend."

48. § (1) (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
 

§ 48. (1) Der Präsident des Obersten Gerichtes wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt. Die stellvertretenden Präsidenten werden auf Vorschlag des Präsidenten des Obersten Gerichtes vom Präsidenten der Republik ernannt. Die Wahl des Präsidenten des Obersten Gerichtes bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

(2) Die Berufsrichter werden vom Präsidenten der Republik in gesetzlich vorgeschriebener Weise ernannt.

(3) Richter können nur aus einem im Gesetz festgelegten Grund im Rahmen des dort bestimmten Verfahrens ihres Amtes enthoben werden.

49. § gestrichen.

§ 49. gestrichen.

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(4) A bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 50 wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) A bíróságok igazgatását az Országos igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 50 Abs. 1 Buchstabe a) die Worte "az állampolgárok" ersetzt durch "a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek".

§ 50. (1) Die Gerichte der Ungarischen Republik schützen und sichern die verfassungsmäßige Ordnung, die Rechte und die gesetzlichen Interessen der Staatsbürger und bestrafen die Straftäter.

(2) Die Gerichte überprüfen die Gesetzlichkeit der Verwaltungsbeschlüsse.

(3) Die Richter sind unabhängig und nur dem Gesetz unterworfen. Sie dürfen keiner Partei angehören und sich politisch nicht betätigen.

(4) Die Bestimmungen zu den Gerichten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 50 wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Die Verwaltung der Gerichte erledigt der Staatsrat für den Justizdienst unter Mitwirkung der richterlichen Selbstverwaltungsorgane der Justiz."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) Das Gesetz über die gerichtliche Organisation und Verwaltung sowie über die rechtliche Stellung und die Besoldung der Richter bedarf in der Nationalversammlung der Zustimmung von Zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 50 Abs. 1 Buchstabe a) die Worte "der Staatsbürger" ersetzt durch "der natürlichen und juristischen Personen und Organisationen ohne eigene Rechtspersönlichkeit".

Kapitel XI
Die Staatsanwaltschaft

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározot ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárában, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.
 

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 51 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 51 wie folgt geändert:
- in Abs. 1 Buchstabe a) wurden die Worte "az állampolgárok" ersetzt durch "a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek".
- in Abs. 3 wurden die Worte "a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár" ersetzt durch "mindenki".

§ 51. (1) Der Generalstaatsanwalt der Ungarischen Republik und den Staatsanwaltschaften obliegen der Schutz die Rechte der Staatsbürger und die konsequente Verfolgung aller Taten, die die verfassungsmäßige Ordnung, die innere Sicherheit oder die Souveränität des Landes gefährden.

(2) Die Staatsanwaltschaft leitet in den gesetzlich vorgeschriebenen Fällen ein Ermittlungsverfahren ein, wacht über die Gesetzlichkeit der Ermittlungen, vertritt die Anklage vor dem Gericht und führt die Aufsicht über die Einhaltung der Gesetze im Strafvollzug.

(3) Die Staatsanwaltschaft trägt durch ihre Arbeit dazu bei, daß die Organisationen der Gesellschaft und jeder Staatsbürger die gesetzlichen Bestimmungen einhalten. Bei Gesetzesverletzungen hat sie in den gesetzlich vorgeschriebenen Fällen und unter Einhaltung der gesetzlichen Bestimmungen zur Wahrung der Gesetzlichkeit einzuschreiten.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 51 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Die Staatsanwaltschaft übt im Zusammenhang mit der Ermittlung ihre im Gesetz bestimmten Rechte aus, vertritt die Anklage im Gerichtsverfahren und übt des weiteren die Aufsicht über die Gesetzmäßigkeit des Strafvollzugs aus."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurde der § 51 wie folgt geändert:
- in Abs. 1 Buchstabe a) wurden die Worte "der Staatsbürger" ersetzt durch "der natürlichen und juristischen Personen und Organisationen ohne eigene Rechtspersönlichkeit".
- in Abs. 3 wurden die Worte "die Organisationen der Gesellschaft und jeder Staatsbürger" ersetzt durch "alle".

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
 

§ 52. (1) Der Generalstaatsanwalt der Ungarischen Republik wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt, seine Stellvertreter werden auf Vorschlag des Generalstaatsanwalts vom Präsidenten der Republik ernannt.

(2) Der Generalstaatsanwalt ist der Nationalversammlung verantwortlich und verpflichtet, über seine Tätigkeit Rechenschaft abzulegen.

53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

§ 53. (1) Die Staatsanwälte werden vom Generalstaatsanwalt der Ungarischen Volksrepublik ernannt.

(2) Die Staatsanwälte dürfen keiner Partei angehören und sich politisch nicht betätigen.

(3) Die Staatsanwaltschaften werden vom Generalstaatsanwalt geleitet und gelenkt.

(4) Die weiteren Regelungen über die Staatsanwaltschaften werden durch Gesetz festgestellt.

Kapitel XII.
Grundrechte und -pflichten

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(2) Niemand darf gefoltert, grausam oder unmenschlich behandelt, einer demütigenden Behandlung oder Strafe und insbesondere ohne seine Zustimmung ärztlichen oder wissenschaftlichen Versuchen unterzogen werden.

(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

(2) Die der Strafhandlung verdächtige und in Gewahrsam genommene Person muß in kürzester Zeit entweder entlassen oder vor Gericht gebracht werden. Der Richter ist verpflichtet, die vor ihn gestellte Person anzuhören und in einem mit schriftlicher Begründung versehenen Beschluß über ihre Entlassung oder Festnahme unverzüglich zu entscheiden.

(3) Dem Opfer einer ungesetzlichen Verhaftung oder Inhaftierung steht Schadenersatz zu.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.

(5) A Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 57 Abs. 5 folgende Fassung:
"(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."
 

(2) In der Ungarischen Republik gilt jeder als unschuldig, so lange, bis seine strafrechtliche Verantwortung durch das Gericht mit einem rechtskräftigen Urteil festgestellt wird.

(3) In einem Strafverfahren hat der Angeklagte jederzeit das Recht auf Verteidigung. Der Verteidiger kann für seine bei der Verteidigung vertretenen Auffassungen nicht zur Verantwortung gezogen werden.

(4) Niemand darf wegen einer Handlung schuldig gesprochen und verurteilt werden, die zur Tatzeit nach ungarischem Recht keine Straftat war.

(5) In der Ungarischen Republik kann jeder nach Maßgabe der gesetzlichen Bestimmungen gegen ein Gerichtsurteil, einen Verwaltungsentscheid oder den Bescheid einer anderen Behörde Rechtsmittel einlegen, wenn er sich in seinen Rechten oder berechtigten Interessen beeinträchtigt fühlt.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 57 Abs. 5 folgende Fassung:
"(5) In der Ungarischen Republik kann jeder nach Maßgabe der gesetzlichen Bestimmungen solche gerichtlichen, Verwaltungs- und andere behördlichen Entscheidungen mit einem Rechtsbehelf anfechten, die sein Recht oder sein berechtigtes Interesse verletzen. Dieses Anfechtungsrecht kann - im Interesse der Aburteilung der Rechtsstreitigkeiten innerhalb eines sinnvollen Zeitraumes und in einem dementsprechenden Verhältnis - durch ein mit den Stimmen zweier Drittel der anwesenden Abgeordneten angenommenes Gesetz beschränkt werden."

(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Ein Ausländer, der sich berechtigterweise auf dem Staatsgebiet Ungarns aufhält, kann nur durch einen unter Einhaltung der gesetzlichen Bestimmungen getroffenen Beschluß ausgewiesen werden.

(3) Die Reise- und Niederlassungsfreiheit regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Den Schutz der persönlichen Daten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Dieses Recht beinhaltet die freie Wahl oder Bekenntnis zu einer Religion oder einer anderen Gewissensüberzeugung und die Freiheit, die eigene Religion oder Überzeugung im Wege religiöser Handlungen, Liturgien oder auf eine andere Weise sowohl individuell als auch gemeinschaftlich öffentlich oder in einem privaten Kreis zu offenbaren oder nicht zu offenbaren, diese auszuüben oder zu lehren.

(3) In der Ungarischen Republik sind Kirche und Staat voneinander getrennt.

(4) Die Freiheit des Gewissens und der Religion regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Die Ungarische Republik anerkennt und schützt die Pressefreiheit.

(3) Die Annahme der Gesetze über die Öffentlichkeit der Informationen von allgemeinem Interesse sowie über die Pressefreiheit bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(4) Die Annahme des Gesetzes über die Aufsicht des öffentlichen Rundfunks, Fernsehens und Nachrichtenagentur, sowie die Ernennung ihrer Leiter, die Genehmigung des kommerziellen Rundfunks und Fernsehens, bzw. über die Verhinderung eines Informationsmonopols bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordnenten.

(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(2) Die Annahme des Gesetzes über die Versammlungsfreiheit bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) Aus dem Vereinsrecht kann das Recht auf die Gründung bewaffneter politischer Organisationen nicht abgeleitet werden.

(3) Die Annahme der Gesetze über das Vereinigungsrecht bzw. über die Wirtschaftsgebarung und Tätigkeit der Parteien bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(2) A menedékjogot élvező személyt más államnak nem lehet kiadni.

(3) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 65 folgende Fassung:
"65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

(2) Eine Person, die das Asylrecht genießt, darf an einen anderen Staat nicht ausgeliefert werden

(3) Die Annahme des Gesetzes über das Asylrecht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

Durch Gesetzesartikel Nr. LIX/1997 erhielt der § 65 folgende Fassung:
"§ 65. (1) Die Ungarische Republik gewährt unter den im Gesetz bestimmten Voraussetzungen - wenn weder ihr Ursprungsland noch ein anderes Land ihren Schutz gewährt - denjenigen nicht-ungarischen Staatsbürgern Asylrecht, die in ihrer Heimat bzw. in dem Land ihres ständigen Aufenthalts aus rassischen Gründen, Gründen der nationalen Zugehörigkeit oder der Zugehörigkeit zu einer gesellschaftlichen Gruppe sowie aufgrund ihrer religiösen bzw. politischen Überzeugung verfolgt werden oder deren Angst vor einer Verfolgung begründet ist.
(2) Das Gesetz über das Asylrecht bedarf in der Nationalversammlung der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

(2) In der Ungarischen Republik erhalten werdende und praktizierende Mütter Unterstützung und Schutz nach Maßgabe eigener Bestimmungen.

(3) Frauen und Jugendliche werden am Arbeitsplatz durch entsprechende Bestimmungen zusätzlich geschützt.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák
 

(2) Eltern haben das Recht, die Erziehung ihrer Kinder frei zu wählen.

(3) Die Aufgaben des Staates in der Familien- und Jugendhilfe und auf dem gebiet des Familien- und Jugendschutzes regeln eigene Bestimmungen.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
 

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
 

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) In der Ungarischen Republik wird den nationalen und ethnischen Minderheiten Schutz gewährt. Sie haben das Recht, sich am öffentlichen Leben gemeinschaftlich zu beteiligen, ihre eigene Kultur zu pflegen, ihre Muttersprache zu gebrauchen, den Unterricht in ihrer Muttersprache zu genießen und ihre Namen in der eigenen Sprache zu führen.

(3) Die Gesetze der Ungarischen Republik sichern die Vertretung der auf dem Staatsgebiete lebenden nationalen und ethnischen Minderheiten.

(4) Die nationalen und ethnischen Minderheiten können örtliche und zentrale Selbstverwaltungen bilden.

(5) Die Annahme des Gesetzes über die Rechte der nationalen und ethnischen Minderheiten bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten.

(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(2) Ungarische Staatsangehörige dürfen aus dem Ausland jederzeit zurückkehren.

(3) Jeder ungarische Staatsbürger ist berechtigt, während seines gesetzlichen Aufenthaltes im Ausland den Schutz der Ungarischen Republik in Anspruch zu nehmen.

(4) Die Annahme des Gesetzes über die Staatsbürgerschaft bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

(2) Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

(3) A helyi önkormányzati választásnál a választójog - külön törvény szerint - megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárokat is.

(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 70 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen."
- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) A helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén bevándoroltként élő nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetőleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodik."

- die bisherigen Abs. 2 und 3 (in neuer Fassung) wurden getauscht, so dass der bisherige Abs. 3 zum Abs. 2 und der bisherige Abs. 2 zum Abs. 3 wurde.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 70 folgende Fassung:
"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.
(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
(5) Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen."

(2) Kein Wahlrecht haben Personen, die unter einer ihrer Handlungsfähigkeit einschränkenden oder ausschließenden Vormundschaft stehen, denen durch ein rechtskräftiges Gerichtsurteil die Bürgerrechte aberkannt wurden, die eine rechtskräftige Freiheitsstrafe verbüßen oder sich zwecks gerichtlich angeordneter Zwangsbehandlung in einer Heilanstalt befinden.

(3) Das Wahlrecht zur örtlichen Selbstverwaltung besitzen nach Maßgabe eines Gesetzes auch solche Personen, die nicht Angehörige des Ungarischen Staatsverbandes sind, sich jedoch dauerhaft in Ungarn niedergelassen haben.

(4) Jeder ungarische Staatsbürger hat das Recht, sich am öffentlichen Leben aktiv zu beteiligen und ein seiner Eignung, Bildung sowie seinem fachlichen Wissen entsprechendes öffentliches Amt zu bekleiden.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 wurde der § 70 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) Jeder in der Ungarischen Republik wohnhafte volljährige ungarische Staatsbürger hat das Recht, bei den Wahlen zur Nationalversammlung und den Wahlen der örtlichen Selbstverwaltungen - sowie zur Selbstverwaltung der Minderheiten gewählt zu werden und - wenn er sich am Tage der Wahl bzw. der Volksabstimmung im Land aufhält - an den Wahlen und an den landesweiten und örtlichen Volksabstimmungen und Volksinitiativen teilnehmen."
- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) Das Wahlrecht zur Wahl der Vertretung und des Bürgermeisters der örtlichen Selbstverwaltung sowie zu den örtlichen Volksabstimmungen und zur Teilnahme an den örtlichen Volksinitiativen besitzen nach Maßgabe eines Gesetzes auch einer in Ungarn wohnhaften Ausländern ohne ungarische Staatsbürgerschaft zu, wenn er sich am Tage der Wahl bzw. der Volksabstimmung im Land aufhält."
- die bisherigen Abs. 2 und 3 (in neuer Fassung) wurden getauscht, so dass der bisherige Abs. 3 zum Abs. 2 und der bisherige Abs. 2 zum Abs. 3 wurde.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 70 folgende Fassung:
"§ 70. (1) Jeder auf dem Staatsgebiet der Ungarischen Republik lebende volljährige ungarische Staatsbürger hat das Recht zur Teilnahme an der Wahl der Mitglieder der Nationalversammlung und zur Beteiligung bei landesweiten Volksabstimmungen und Volksinitiativen .
(2) Jeder auf dem Staatsgebiet der Ungarischen Republik lebende volljährige ungarische Staatsbürger und Bürger anderer Mitgliedstaaten der Europäischen Union haben das Recht zur Teilnahme an der Wahl der Mitglieder der örtlichen Vertretungskörperschaft und des Bürgermeisters und - auch wenn die Wahl am selben Tage wie eine landesweite Wahl oder Volksabstimmung im Staatsgebiet der Ungarischen Republik stattfindet - zur Beteiligung bei örtlichen Volksabstimmungen und Volksinitiativen. Zum Bürgermeister bzw. Bürgermeister der Hauptstadt können nur ungarische Staatsbürger gewählt werden.
(3) Jeder in der Ungarischen Republik anerkannte volljährige Flüchtling, ob als zugewandert oder als niedergelassen anerkannt, hat das Recht zur Teilnahme an der Wahl der Mitglieder der örtlichen Vertretungskörperschaft und des Bürgermeisters und - auch wenn die Wahl am selben Tage wie eine landesweite Wahl oder Volksabstimmung im Staatsgebiet der Ungarischen Republik stattfindet - zur Beteiligung bei örtlichen Volksabstimmungen und Volksinitiativen.
(4) Jeder auf dem Staatsgebiet der Ungarischen Republik lebende volljährige ungarische Staatsbürger und Bürger anderer Mitgliedstaaten der Europäischen Union haben das Recht zur Teilnahme an der Wahl der Mitglieder des Europäischen Parlaments und können zu solchen gewählt werden.
(5) Kein Wahlrecht haben Personen, die unter einer ihrer Handlungsfähigkeit einschränkenden oder ausschließenden , von einem Gericht verfügten Vormundschaft stehen, denen durch ein rechtskräftiges Gerichtsurteil die Bürgerrechte aberkannt wurden, die eine rechtskräftige Freiheitsstrafe verbüßen oder sich zwecks gerichtlich angeordneter Zwangsbehandlung in einer Heilanstalt befinden. Bürger aus anderen Mitgliedstaaten der Europäischen Union, die in Ungarn ihren Wohnsitz haben, können nicht wählen und gewählt werden, wenn der Staat, dessen Staatsbürger sie sind, diese durch die Gesetzgebung oder durch Gerichtsentscheid oder andere verbindliche Entscheidung des Staates von der Ausübung des Wahlrechts ausgeschlossen sind.
(6) Jeder ungarische Staatsbürger hat das Recht, ein seiner Eignung, Bildung sowie seinem fachlichen Wissen entsprechendes öffentliches Amt zu bekleiden."

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

(2) Jedwede Diskriminierung aus Gründen gemäß Abs. 1 ist bei Androhung einer harten Strafe gesetzlich verboten.

(3) Die Ungarische Republik trägt zur Verwirklichung der Rechtsgleichheit auch durch besondere Maßnahmen zur Beseitigung der Chancenungleichheit bei.

70/B. § A Magyar Köztársaságban mmindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

§ 70b. (1) In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht auf Arbeit und auf die freie Wahl von Arbeitsplatz und Beruf.

(2) Für die gleiche Arbeit steht jedem ohne jeglichen Unterschied der gleiche Lohn zu.

(3) Jeder Arbeitnehmer hat das Recht auf ein Einkommen, das der Menge und Qualität seiner Arbeitsleistung angemessen ist.

(4) Jeder hat das Recht auf Erholung, Freizeit und auf regelmäßigen bezahlten Urlaub.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

(2) Das Streikrecht kann im Rahmen der entsprechenden gesetzlichen Bestimmungen wahrgenommen werden.

(3) Die Annahme des Gesetzes über das Streikrecht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

§ 70d. (1) Personen, die in der Ungarischen Republik leben, haben das Recht auf die bestmögliche körperliche und seelische Gesundheit.

(2) Die Ungarische Republik verwirklicht dieses Recht durch die Bestimmungen zum Arbeitsschutz, die Errichtung und Unterhaltung von Einrichtungen des Gesundheitswesens, die Sicherung der ärztlichen Versorgung, durch die Sicherung der ständigen körperlichen Ertüchtigung, sowie durch den Schutz der künstlichen und natürlichen Umwelt.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
 

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

§ 70e. (1) Die Staatsbürger der Ungarischen Republik haben das Recht auf soziale Sicherheit; im Alter, bei Krankheit und Invalidität, im Witwen- oder Waisenstand sowie bei Arbeitslosigkeit ohne eigenes Verschulden hat jeder Anspruch auf die zur Existenzsicherung erforderlichen Sozialleistungen.

(2) Die Ungarische Republik erwirklicht dieses Recht auf Versorgung durch das Sozialversicherungssystem und durch die Unterhaltung von sozialen Einrichtungen.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

§ 70f. (1) Die Ungarische Republik gewährleistet ihren Staatsbürgern das Recht auf Bildung.

(2) Die Ungarische Republik verwirklicht dieses Recht durch die Ausweitung und allgemeine Zugänglichkeit des öffentlichen Bildungswesens, durch die unentgeltliche und obligatorische Grundschule, durch die je nach Fähigkeit jedem zugängliche mittlere Bildung und Hochschulbildung sowie durch die finanzielle Unterstützung der Lernenden.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

§ 70g. (1) Die Ungarische Republik achtet und unterstützt die Freiheit von Wissenschaft und Kunst sowie die Freiheit von Lehre und Unterricht.

(2) In Fragen der wissenschaftlichen Wahrheiten und bei der Würdigung wissenschaftlicher Forschungsergebnisse steht ein Urteil ausschließlich den Gelehrten dieser Wissenschaft zu.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.

(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

§ 70h. (1) Jeder Staatsbürger der Ungarischen Republik ist verpflichtet, das Vaterland zu verteidigen.

(2) Die Staatsbürger leisten im Rahmen der allgemeinen Wehrpflicht einen Militärdienst mit oder ohne Waffe oder bei Vorliegen gesetzlich festgelegter Bestimmungen einen Zivildienst.

(3) Die Annahme des Gesetzes über die Wehrpflicht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 70/I folgende Fassung:
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 70/I folgende Fassung:
"§ 70i. Alle natürlichen und juristischen Personen, Personengesellschaften und Organisationen sind verpflichtet, sich je nach ihren Einkommens- und Vermögensverhältnissen an der Finanzierung der öffentlichen Ausgaben zu beteiligen."

Kapitel XIII
Die Grundprinzipien der Wahlen

71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint községi, városi, fővárosi kerületi képviselőtestületek tagjait, a fővárosi képviselőtestület törvényben meghatározott számú tagját, továbbá a törvényben meghatározott esetben a polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
 

(2) A megyei képviselőtestület tagjait a községi és városi képviselőtestületek által választott küldöttgyűlés titkos szavazással választja.

(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 erhielt der § 71 Abs. 1 und 2 folgende Fassung:
"(1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 71 folgende Fassung:
"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.
(3) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

§ 71. (1) Die Abgeordneten der Nationalversammlung und die Mitglieder der Gemeinde-, Stadt- und hauptstädtischen Bezirksvertretungskörperschaften, die im Gesetz bestimmte Zahl der Mitglieder der hauptstädtischen Vertretungskörperschaft, ferner im vom Gesetz bestimmten Fall der Bürgermeister, werden von den Wahlberechtigten mit allgemeinem und gleichem Wahlrecht in direkter und geheimer Abstimmung gewählt.

(2) Die Mitglieder der Komitatsvertretungskörperschaften werden von den Gemeinde- und Stadtvertretungskörperschaften gewählten Delegiertenversammlung in geheimer Abstimmung gewählt.

(3) Die Bestimmungen zur Wahl der Abgeordneten der Nationalversammlung sowie der Mitglieder der örtlichen Vertretungskörperschaften und des Bürgermeisters regeln Gesetze, deren Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/1994 erhielt der § 71 Abs. 1 und 2 folgende Fassung:
"(1) Die Abgeordneten der Nationalversammlung und die Mitglieder der Vertretungskörperschaften der örtlichen Selbstverwaltungen sowie der Bürgermeister werden von den Wahlberechtigten mit allgemeinem und gleichem Wahlrecht in direkter und geheimer Abstimmung gewählt.
(2) Der Vorsitzende der Komitatsversammlung wird von den Mitgliedern der Komitatsversammlung in geheimer Abstimmung gewählt."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 erhielt der § 71 folgende Fassung:
"§ 71. (1) Die Abgeordneten der Nationalversammlung. des Europäischen Parlaments, die Mitglieder der Vertretungskörperschaften der örtlichen Selbstverwaltungen, sowie die Bürgermeister und den Oberbürgermeister der Hauptstadt werden von den Wahlberechtigten auf der Grundlage des allgemeinen und gleichen Wahlrechts in direkter und gehemer Abstimmung gewählt.
(2) Der Vorsitzende der Komitatsversammlung wird von den Mitgliedern der Komitatsversammlung in geheimer Abstimmung gewählt. Zum Vorsitzenden der Kommitatsversammlung kann nur ein ungarischer Staatsbürger gewählt werden.
(3) Die Bestimmungen zur Wahl der Abgeordneten der Nationalversammlung, des Europäischen Parlaments, der Mitglieder der Vertretungskörperschaften der örtlichen Selbstverwaltungen sowie der Bürgermeister regeln besondere Gesetze, deren Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf.
(4) Die Bestimmungen zur Wahl der Vertretungskörperschaften der Minderheitenselbstverwaltung regelt ein gesondertes Gesetz, deren Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Kapitel XIV
Die Hauptstadt und die nationalen Symbole der Ungarischen Republik

76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.

(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

(3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

§ 76. (1) Die Nationalfahne der Ungarischen Republik besteht as drei gleichbreiten roten, weißen und grünen horizontalen Streifen.

(2) Das Staatswappen der Ungarischen Republik ist ein gespaltener Schild mit gespitztem Untersatz.
Sein erstes Feld ist rot und silber siebenmal gespalten. In seinem zweiten, roten Feld, in der beachtliche Mitte eines grünen Dreierhügels mit goldener Krone befindet sich ein silbernes Doppelkreuz. Auf dem Schuld liegt die heilige Stephanskrone.

(3) Staatswappen und Nationalfahlen der Ungarischen Republik sowie den Gebrauch dieser Nationalsymbole regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Kapitel XV
Schlußbestimmungen

(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 77 Abs. 2 die Worte "a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra" ersetzt durch "mindenkire".

(2) Die Verfassung und die verfassungsmäßigen Rechtsnormen sind für die Organisationen der Gesellschaft, sämtlich Organe des Staates und jeden Bürger in gleicher Weise verpflichtend.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXI/2002 wurden im § 77 Abs. 2 die Worte "die Organisationen der Gesellschaft, sämtlich Organe des Staates und jeden Bürger" ersetzt durch "alle".

78. § (1) A Magyar Köztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
 

(2) A Minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
 

(2) Der Ministerrat ist verpflichtet, die zum Vollzug der Verfassung erforderlichen Rechtsakte der Nationalversammlung zu unterbreiten.