A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
Verfassung der Ungarischen Republik

vom 20. August 1949 (Gesetzesartikel Nr. XX/1949)
in der Fassung der Bekanntmachung vom 23. Oktober 1989
in Kraft getreten am 23. Oktober 1989 (soweit nicht anders vermerkt)

geändert durch
Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 vom 1. März 1990 (§§ 19, 29a, 29b, 29c, 31, 31a, 32, 40a, 68 und 70)
Konstituierung der aus freien Wahlen (erste nach 1947) hervorgegangenen Nationalversammlung am 2. Mai 1990
Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 vom 9. Mai 1990 (§§ 19, 33, 34, 37)
Gesetzesartikel Nr. XL/1990 vom 19. Juni 1990
(§§ 2,7-13, 19, 19b, 19d, 20-22, 24, 26, 27, 28, 29a-29c, 30, 30a, 31a, 32a-33a, 35, 39, 39a, 39b, 40a, 40b, 44, 48, 50, 43, 44, 58-63, 65, 68, 69, 70d, 70h, 71, 76)
Gesetzesartikel Nr. XLIV/1990 vom 3. Juli 1990
(§ 76)
Gesetzesartikel Nr. LIV/1990 vom 12. Juli 1990
(§ 20)
Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 vom 2. August 1990
(§§ 19, 30a, 35, 41-44c, 68, 70, 71)

 die Verfassung mit Wirkung vom 24. August 1990 wurde durch das Ungarische Amtsblatt Nr. 84/1990 in der neuen Fassung bekannt gemacht.
(die Änderungen sind nachfolgend angemerkt)
 

 

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

 

Zur Förderung des friedlichen politischen Überganges zu einem das Mehrparteiensystem, die parlamentarische Demokratie und die soziale Marktwirtschaft verwirklichenden Rechtsstaat legt die Nationalversammlung den Text der Verfassung Ungarns bis zur Annahme einer neuen Verfassung für unser Vaterland wie folgt fest:

 

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

 

Kapitel I
Allgemeine Bestimmungen

 

1. § Magyarország: köztársaság.

 

§ 1. Ungarn ist eine Republik.

 

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 2 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

 

§ 2. (1) Die Ungarische Republik ist ein unabhängiger, demokratischer Rechtsstaat, in dem die Werte der bürgerlichen Demokratie und des demokratischen Sozialismus in gleicher Weise zur Geltung kommen.

(2) In der Ungarischen Republik gehört alle Macht dem Volke; es übt seinen Willen durch seine gewählten Abgeordneten sowie direkt aus.

(3) Keine Organisation der Gesellschaft, kein staatliches Organ und kein Staatsbürger darf eine Tätigkeit ausüben, die die gewaltsame Übernahme, gewaltsame Ausübung oder den ausschließlichen besitz der Macht zum Ziele hat. Ein jeder ist berechtigt und verpflichtet, Bestrebungen dieser Art auf gesetzlichem Wege entgegenzutreten.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 2 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Die Ungarische Republik ist ein unabhängiger, demokratischer Rechtsstaat."

 

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

 

§ 3. (1) In der Ungarischen Republik können im Rahmen der Verfassung und der verfassungsrechtlichen Ordnung Parteien frei gegründet werden und sich frei betätigen.

(2) Die Parteien wirken bei der Gestaltung und Artikulierung des Volkswillens mit.

(3) Die Parteien dürfen direkt keine Staatsgewalt ausüben. Demnach darf kein staatliches Organ von einer Partei beherrscht werden. Zur Trennung von Partei- und Staatsmacht ist gesetzlich geregelt, welche Würden und öffentliche Ämter von Mitgliedern oder Funktionsträgern von Parteien nicht bekleidet werden dürfen.

 

4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.

 

§ 4. Die Gewerkschaften und andere Interessenvertretungen verteidigen und vertreten die Interessen der Arbeitnehmer, der Mitglieder von Genossenschaften und der Unternehmer.

 

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

 

§ 5. Der Staat der Ungarischen Republik schützt die Freiheit und die Macht des Volkes, die Unabhängigkeit und die territoriale Souveränität sowie die durch völkerrechtliche Verträge festgelegten Grenzen des Landes.

 

6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
 

(2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.

 

§ 6. (1) Der Staat der Ungarischen Republik lehnt den Krieg als Instrument zur Lösung von Streitigkeiten zwischen den Völkern ab und enthält sich der Anwendung oder der Androhung von Gewalt gegen die Unabhängigkeit oder territorialen Integrität anderer Staaten.

(2) Die Ungarische Republik strebt nach einer Zusammenarbeit mit allen Völkern und Ländern der Welt.

(3) Die Ungarische Republik fühlt sich verantwortlich für das Wohlergehen der im Ausland lebenden Ungarn und fördert die Pflege der Bindungen zwischen ihnen und Ungarn.

 

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

(2) A jogalkotás rendjét alkotmányerejű törvény szabályozza.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 7 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 7. (1) Das Rechtssystem der Ungarischen Republik erkennt die allgemein gültigen Normen des Völkerrechts an, es gewährleistet zudem, daß die eingegangenen völkerrechtlichen Verpflichtungen mit dem Landesrecht im Einklang stehen.

(2) Das Gesetzgebungsverfahren regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 7 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Das Gesetzgebungsverfahren regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

 

8. § (1) A Magyar köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) Alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag alkotmányerejű törvény állapíthat meg.

(3) Alapvető jog gyakorlása csak alkotmányerejű törvényben megállapított olyan korlátozásnak vethető alá, amely az állam biztonsága, a belső rend, a közbiztonság, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogainak és szabadságának a védelme érdekében szükséges.

(4) Az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogokat még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem lehet korlátozni vagy felfüggeszteni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 8 wie folgt geändert:
- der  Abs. 2 erhielt folgende Fassung:
"(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
- der Abs. 3 wurde gestrichen.
- der  Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható."

 

§ 8. (1) Die Ungarische Republik bekennt sich zu den unverletzlichen und unveräußerlichen Grundrechten des Menschen. Es ist die vornehmste Pflicht des Staates, diese zu achten und zu schützen.

(2) Die Ausübung der grundlegenden Rechte und Pflichten kann nur durch Verfassungsgesetz geregelt werden.

(3) Die Wahrnehmung eines Grundrechts darf ausschließlich durch ein Verfassungsgesetz und nur insoweit eingeschränkt werden, wie dies im Interesse der äußeren und inneren Sicherheit des Staates, der inneren Ordnung, der Gesundheit und des moralischen Empfindens der Allgemeinheit oder des Schutzes der Grundrechte und der Freiheit anderer erforderlich ist.

(4) Die Grundrechte aus den §§ 53-56, 57 Abs. 2-4, 60, 66-69 und 70e dürfen selbst im Ausnahmezustand oder Notstand oder in einer Gefahrensituation nicht eingeschränkt oder aufgehoben werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 8 wie folgt geändert:
- der  Abs. 2 erhielt folgende Fassung:
"(2) In der Ungarischen Republik werden die Bestimmungen zu den grundlegenden Rechte und Pflichten durch Gesetz geregelt, das den wesentlichen Inhalt der grundlegenden Rechte nicht beschränken darf."
- der Abs. 3 wurde gestrichen.
- der  Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Im Ausnahmezustand, im Notstand oder in einer Gefahrensituation kann die Wahrnehmung der Grundrechte - die §§ 54-56, 57 Abs. 2-4, § 60, 66-69 und 70e - eingeschränkt oder aufgehoben werden."
 

 

9. § (1) Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság a versenysemlegesség elve alapján elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát, amelyet csak alkotmányerejű törvény korlátozhat.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 9 folgende Fassung:
"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

 

§ 9. (1) Das Wirtschaftssystem Ungarns ist eine der Vorzüge der Planung nutzende Marktwirtschaft, in der das gemeine und das private Eigentum gleichberechtigt sind und den gleichen Schutz genießen.

(2) Geleitet von dem Prinzip der Wettbewerbsneutralität, erkennt und fördert die Republik Ungarn das Recht auf Unternehmung und die Freiheit des Wettbewerbs, die nur durch ein Verfassungsgesetz eingeschränkt werden darf.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 9 folgende Fassung:
"§ 9. (1) Das Wirtschaftssystem Ungarns ist eine Marktwirtschaft, in der das gemeine und das private Eigentum gleichberechtigt sind und den gleichen Schutz genießen.
(2) Die Ungarische Republik anerkennt und fördert das Recht auf Unternehmung und Freiheit des Wettbewerbs."

 

10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét alkotmányerejű törvény határozza meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 10 Abs. 2  folgende Fassung:
"(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg."
 

 

10. § (1) Das Eigentum des ungarischen Staates ist Teil des Nationalvermögens.

(2) Die Bereiche, die ausschließlich Eigentum des Staates sind und in denen ausschließlich der Staat eine wirtschaftliche Tätigkeit ausüben darf, regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 10 Abs. 2  folgende Fassung:
"(2) Die Bereiche, die ausschließlich Eigentum des Staates sind und denen ausschließlich der Staat eine wirtschaftliche Tätigkeit ausüben darf, regelt ein Gesetz."

 

11. § Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 11 folgende Fassung:
"11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak."

 

§ 11. Die staatlichen Unternehmen und Institutionen mit eigenem Haushalt wirtschaften selbständig im Rahmen der gesetzlichen Bestimmungen und Verantwortung.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 11 folgende Fassung:
"§ 11. Die staatseigenen Unternehmen  und Wirtschaftseinheiten wirtschaften selbstständig im Rahmen der gesetzlichen bestimmungen und Verantwortung."

 

12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmat, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 11 folgende Fassung:
"12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát."

 

§ 12. (1) Der Staat fördert die freiwillige Genossenschaftsbewegung und erkennt die Selbständigkeit der Genossenschaften an.

(2) Der Staat erkennt das Zustandekommen und die Institutionalisierung des Eigentums der wirtschaftlichen und der kommunalen Selbstverwaltung an.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 11 folgende Fassung:
"§ 12. (1) Der Staat fördert die freiwilligen Genossenschaften und  erkennt die Selbstständigkeit der Genossenschaften an.
(2) Der Staat achtet das Eigentum der Selbstverwaltungen."

13. § Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 13 wie folgt geändert:
- vor dem bisherigen Wortlaut wird folgender Absatz eingefügt:
"(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
- der bisherige Wortlaut wurde Abs. (2).

 

§ 13. Eigentum darf nur als Ausnahme und im öffentlichen Interesse in den gesetzlich geregelten Fällen und Weise enteignet werden, wobei der Eigentümer vollständig, unbedingt und unmittelbar entschädigt werden muß.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 13 wie folgt geändert:
- vor dem bisherigen Wortlaut wird folgender Absatz eingefügt:
"(1) Die Ungarische Republik garantiert das Recht auf Eigentum."
- der bisherige Wortlaut wurde Abs. (2).

 

14. § Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.

 

§ 14. Die Verfassung gewährleistet das Erbrecht.

 

15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

 

§ 15. Die Ungarische Republik schützt die Einrichtung der Ehe und der Familie.

 

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit."

 

§ 16. Die Ungarische Republik widmet sich der existenziellen Sicherheit, Bildung und Erziehung der Jugend, sie schützt die Interessen der Jugend.

 

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

 

§ 17. Die Ungarische Republik sorgt durch umfassende Sozialmaßnahmen für die Bedürftigen.

 

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

 

§ 18. Die Ungarische Republik anerkennt und gewährleistet das Recht aller auf eine gesunde Umwelt.

 

II. FEJEZET
Az Országgyűlés

 

Kapitel II
Die Nationalversammlung

 

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

 

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) alkotmányerejű törvényeket és törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Kormány programjáról;
f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;
h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
j) dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról;
k) megválasztja a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyetteseit, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
l) a Minisztertanács javaslatára feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes;
m) közkegyelmet gyakorol.

(4) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

(5) A (3) bekezdés g), h), i) és j) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

Anmerkung: Der § 19 Abs. 1 Buchstabe k) tritt hinsichtlich des Präsidenten der Ungarischen Zentralbank gemäß § 38 Abs. 5 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage des Inkrafttreten des entsprechenden Gesetzes über die Zentralbank (Gesetz Nr. LV/1991 mit Wirkung vom 1.12.1991) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe k die Worte "a köztársasági elnököt," gestrichen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe k die Worte "a Minisztertanácsot" ersetzt durch: "miniszterelnököt".

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 19 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 Buchstabe b) und k) erhielten folgende Fassung:
"b) törvényeket alkot;
....
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt."
- der Absatz 5 erhielt folgende Fassung:
"(5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 19 Abs. 1 Buchstabe l) folgende Fassung:
"l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;"

 

§ 19. (1) Das höchste Organ der Staatsgewalt und die Volksvertretung der Ungarischen Republik ist die Nationalversammlung (kann auch als Landtag, Reichstag, Staatsversammlung oder Landesversammlung übersetzt werden; in der heutigen Verfassung offiziell mit dem Überbegriff "Parlament" übersetzt).

(2) Die Nationalversammlung nimmt die sich aus der Souveränität des Volkes entspringenden Rechte wahr, gewährleistet die verfassungsrechtliche Ordnung der Gesellschaft, und bestimmt die Organisation, die Richtung und die Voraussetzung des Regierens.

(3) In diesem Kompetenzbereich werden von der Nationalversammlung:
a) die Verfassung der Ungarischen Republik verabschiedet;
b) Verfassungsgesetze und Gesetze beschlossen;
c) der Plan für die gesellschaftliche und wirtschaftliche Entwicklung des Landes festgestellt;
d) der Staatshaushalt festgestellt, dessen Vollzug und die Rechnungslegung gebilligt;
e) das Regierungsprogramm angenommen;
f) zwischenstaatliche Verträge, die für die auswärtigen Beziehungen der Ungarischen Republik besonders wichtig sind, abgeschlossen;
g) der Kriegszustand erklärt und über den Friedensschluß entschieden;
h) im Falle des Kriegszustandes oder der akuten Gefahr des bewaffneten Angriffs einer fremden Macht (Kriegsgefahr) der Ausnahmezustand verhängt und der Verteidigungsrat eingesetzt;
i) der Notstand bei bewaffneten Handlungen zum Sturz der verfassungsmäßigen Ordnung oder zur Übernahme der Macht oder bei schweren mit der Waffe oder bewaffnet begangenen Gewalthandlungen. die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, sowie bei Naturkatastrophen oder Industrieunfällen (im folgenden Notsituationen) verhängt;

j) über die Einsätze der Streitkräfte im In- und Ausland entschieden;
k) der Präsident der Republik, der Ministerrat, die Mitglieder des Verfassungsgerichtes, der Beauftragten für Bürgerrechte bei der Nationalversammlung, der Präsident und der Vizepräsident des Rechnungshofes, der Präsident der Ungarischen Nationalbank, der Präsident des Obersten Gerichtshofs und der Generalstaatsanwalt gewählt;
l) auf Vorschlag des Ministerrates die Kommunalräte, dessen Tätigkeit verfassungswidrig ist, aufzulösen;
m) Generalamnestie gewährt.

(4) Die Nationalversammlung kann landesweite Volksabstimmungen anordnen. Die weiteren Bestimmungen über Volksabstimmungen werden durch Verfassungsgesetz bestimmt.

(5) Die Annahme eines Beschlusses zu Abs. 3 Buchstabe g), h), i) und j) bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

Anmerkung: Der § 19 Abs. 1 Buchstabe k) tritt hinsichtlich des Präsidenten der Ungarischen Zentralbank gemäß § 38 Abs. 5 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage des Inkrafttreten des entsprechenden Gesetzes über die Zentralbank (Gesetz Nr. LV/1991 mit Wirkung vom 1.12.1991) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe k die Worte "der Präsident der Republik, " gestrichen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 wurden im § 19 Abs. 3 Buchstabe k die Worte "der Ministerrat" ersetzt durch: "der Ministerpräsident".

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 19 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 Buchstabe b) und k) erhielten folgende Fassung:
"b) Gesetze beschlossen;
....
k) der Präsident der Republik, der Ministerpräsident, die Mitglieder des Verfassungsgerichtes, die Beauftragten für Bürgerrechte und für nationale und ethnische Minderheitenrechte bei der Nationalversammlung, der Präsident und der Vizepräsident des Rechnungshofes und der Generalstaatsanwalt gewählt."
- der Absatz 5 erhielt folgende Fassung:
"(5) Die Nationalversammlung kann einen Volksentscheid anordnen. Die Annahme des Gesetzes über den Volksentscheid bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 19 Abs. 1 Buchstabe l) folgende Fassung:
"l) auf nach der Begutachtung des Verfassungsgerichtshofes vorgelegten Vorschlag der Regierung  Auflösung einer örtlichen Vertretungskörperschaft, deren Tätigkeit verfassungswidrig ist; Entscheidung über Territorium, Name, Sitz der Komitate, über Erklärung für komitatsfreie Stadt, und über die Ausgestaltung der Hauptstadtbezirke;"

 

19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
 

(2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
 

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Minisztertanács elnöke együttesen állapítja meg.
 

(4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

 

§ 19a. (1) Ist die Nationalversammlung in der Beschlußfassung gehindert, so ist der Präsident der Republik berechtigt, den Kriegszustand zu erklären, den Ausnahmezustand zu verhängen, einen Verteidigungsrat einzusetzen oder den Notstand zu verhängen.

(2) Die Nationalversammlung gilt als in der Beschlußfassung gehindert in der Zeit zwischen zwei Sitzungsperioden, wenn eine Einberufung wegen der Kürze der Zeit oder der Umstände, die den Kriegszustand, den Ausnahmezustand oder den Notstand bedingen, auf unüberwindliche Hindernisse stößt.

(3) Das Bestehen eines Hinderungsgrundes sowie die Notwendigkeit der Erklärung des Kriegszustandes oder der Verhängung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes wird durch den Präsidenten des Verfassungsgerichtes und den Präsidenten des Ministerrates gemeinsam festgestellt.

(4) Die Nationalversammlung überprüft in ihrer ersten Sitzung nach Erlöschen des Hinderungsgrundes die Begründung zur Erklärung des Kriegszustandes oder Verhängung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes und entscheidet über die Rechtmäßigkeit der getroffenen Maßnahmen. Die Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

 

19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről a Honvédelmi Tanács dönt.

(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottja, a Minisztertanács elnöke és tagjai, valamint a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke.

(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Minisztertanács jogait.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(6) Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 19/B Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke."

 

§ 19b. (1) Während des Ausnahmezustandes entscheidet der Verteidigungsrat über den Einsatz der Streitkräfte im In- und Ausland sowie über die Einführung außerordentlicher Maßnahmen die in einem eigenen Gesetz geregelt sind.

(2) Im Verteidigungsrat führt der Präsident der Nationalversammlung, die Vorsitzenden der Fraktionen in der Nationalversammlung vertretenen Parteien, der Beauftragte der parteilosen Abgeordneten, der Vorsitzende und die Mitglieder des Ministerrates sowie der Generalstabschef der Ungarischen Volksarmee.

(3) Der Verteidigungsrat hat folgende Aufgaben:
a) Wahrnehmung der Rechte, die ihm durch die Nationalversammlung übertragen wurden;
b) Wahrnehmung der Rechte des Präsidenten der Republik;
c) Wahrnehmung der Rechte des Ministerrates.

(4) Der Verteidigungsrat ist berechtigt, Verordnungen zu erlassen, mit denen bestimmte gesetze außer Kraft gesetzt oder Maßnahmen wider die gesetzlichen Bestimmungen oder sonstige Sondermaßnahmen eingeführt werden können; die Verfassung indes darf nicht aufgehoben werden.

(5) Mit der Beendigung des Ausnahmezustandes verlieren auch die Verordnungen des Verteidigungsrates ihre Rechtskraft, es sei denn, ihre Gültigkeit wird durch die Nationalversammlung verlängert.

(6) Die Tätigkeit des Verfassungsgerichts darf selbst während des Ausnahmezustandes nicht eingeschränkt werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 19b Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Im Verteidigungsrat führt der Präsident der Republik den Vorsitz, die Mitglieder sind der Präsident der Nationalversammlung, die Vorsitzenden der Fraktionen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien, der Ministerpräsident, die Minister, der Befehlshaber sowie der Generalstabschef der Ungarischen Armee."

 

19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők alkalmazásáról.

(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

(3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
 

(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.

(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

§ 19c. (1) Bei Verhängung des Notstandes entscheidet der Präsident der Republik über den Einsatz der Streitkräfte, wenn die Nationalversammlung in der Beschlußfassung gehindert ist.

(2) Während des Notstandes werden die in einem eigenen Gesetz bestimmten außerordentlichen Maßnahmen vom Präsidenten der Republik im Verordnungswege in Kraft gesetzt.

(3) Der Präsident der Republik informiert unverzüglich den Präsidenten der Nationalversammlung über die getroffenen außerordentlichen Maßnahmen. Während des Notstandes tagt die Nationalversammlung oder - im Hinderungsfalle - der Verteidigungsausschuß der Nationalversammlung ununterbrochen. Die Nationalversammlung beziehungsweise der Verteidigungsausschuß ist berechtigt, die vom Präsidenten der Republik eingeführten außerordentlichen Maßnahmen außer Kraft zu setzen.

(4) Die im Verordnungswege eingeführten außerordentlichen Maßnahmen bleiben 30 Tage in Kraft, es sei denn, ihre Gültigkeit wird von der Nationalversammlung oder - falls sie in der Beschlußfassung gehindert - vom Verteidigungsausschuß verlängert.

(5) Im übrigen gelten für den Notstand die gleichen Bestimmungen wie für den Ausnahmezustand.

 

19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 19/D folgende Fassung:
"19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 19d. Die im Falle des Ausnahmezustandes und des Notstandes anzuwendenden Verfahrensvorschriften im einzelnen regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 19d folgende Fassung:
"§ 19d. Die im Falle des Ausnahmezustandes und des Notstandes anzuwendenden Verfahrensvorschriften im einzelnen regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

20. § (1) Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.

(3) Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet.

(4) Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegét, valamint a kedvezmények körét alkotmányerejű törvény állapítja meg; ebben a tiszteletdíj teljes összegének a kifizetése feltételhez köthető.
 

(5) A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Alkotmányerejű törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
 

(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról alkotmányerejű törvény rendelkezik.

Anmerkung: Der § 20 Abs. 2-6 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 20 wie folgt geändert:
- der Abs. 4 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
- der Abs. 5 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja."
- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LIV/1990 wurde der § 20 Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg."

 

§ 20. (1) Die Nationalversammlung wird auf die Dauer von vier Jahren gewählt.

(2) Die Abgeordneten der Nationalversammlung üben ihre Tätigkeit zum Wohle der Allgemeinheit aus.

(3) Abgeordnete der Nationalversammlung dürfen ohne Zustimmung der Nationalversammlung nicht verhaftet oder - ausgenommen im Falle der Betretung auf frischer Tat - gerichtlich zur Verantwortung gezogen werden.

(4) Zur Sicherung ihrer Unabhängigkeit stehen den Abgeordneten Diäten, bestimmte Vergünstigungen sowie zur Deckung ihrer Kosten eine Aufwandsentschädigung zu. Die Höhe der Diäten und der Aufwandsentschädigung sowie den bereich der Vergünstigungen regelt ein Verfassungsgesetz; die Gewährung der Diäten in voller Höhe kann darin an Bedingungen geknüpft werden.

(5) Ein Abgeordneter darf folgende Ämter nicht bekleiden: Präsident der Republik, Mitglied des Verfassungsgerichtes, Beauftragter für Bürgerrechte bei der Nationalversammlung, Präsident oder Vizepräsident des Rechnungshofes, Richter, Staatsanwalt, Mitarbeiter der Exekutive mit Ausnahme des Ministeramtes und des Amtes eines politischen Staatssekretärs; er darf zudem hauptberuflich kein Angehöriger der Streitkräfte, der Polizei und der sonstigen Ordnungskräfte sein. Die Unvereinbarkeit weiterer Positionen mit dem Abgeordnetenmandat kann in einem Verfassungsgesetz geregelt werden.

(6) Die Rechtsstellung der Abgeordneten regelt ein Verfassungsgesetz.

Anmerkung: Der § 20 Abs. 2-6 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 20 wie folgt geändert:
- der Abs. 4 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"Die Höhe der Diäten und der Aufwandsentschädigung sowie den Bereich der Vergünstigung regelt das Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."
- der Abs. 5 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"Die Unvereinbarkeit weiterer Positionen mit dem Abgeordnetenmandat kann in einem Gesetz geregelt werden."
- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Die Rechtsstellung der Abgeordneten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. LIV/1990 wurde der § 20 Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) Dem Abgeordneten der Nationalversammlung steht - an Hand der Vorschriften des Gesetzes über die Rechtsstellung der Abgeordneten der Nationalversammlung - das Immunitätsrecht zu."

 

20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével.

(2) Ha a képviselővel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [20. § (5) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

Anmerkung: Der § 20/A Abs. 2+3 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

 

§ 20a. (1) Das Mandat eines Abgeordneten erlischt:
a) wenn die Nationalversammlung ihre Tätigkeit beendet;
b) durch Ableben des Abgeordneten;
c) mit der Feststellung der Unvereinbarkeit;
d) durch den Verzicht des Abgeordneten auf sein Mandat;
e) durch den Verlust des Wahlrechts.

(2) Entsteht bei einem Abgeordneten ein Unvereinbarkeitsgrund (§ 20 Abs. 5) während seiner Tätigkeit als Abgeordneter, so kann jeder Abgeordnete der Nationalversammlung beantragen, die Unvereinbarkeit festzustellen.

(3) Der Abgeordnete kann auf sein Abgeordnetenmandat in einer Erklärung an die Nationalversammlung verzichten. Der Verzicht ist ohne Zustimmung der Nationalversammlung wirksam.

Anmerkung: Der § 20a Abs. 2+3 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

 

21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
 

(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 21 Abs. 1  folgende Fassung:
"(1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából."

 

§ 21. (1) Die Nationalversammlung wählt aus ihrer Mitte einen Präsidenten, Vizepräsidenten und Schriftführer.

(2) Die Nationalversammlung bildet aus ihren Mitgliedern ständige Ausschüsse und kann zur Untersuchung jedweder Angelegenheit einen Ausschuß einsetzen.

(3) Jedermann ist verpflichtet, den Ausschüssen der Nationalversammlung die Informationen zur Verfügung zu stellen, die der Ausschuss anfordert oder benötigt und muß auf Verlangen vor dem Ausschuss aussagen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 21 Abs. 1  folgende Fassung:
"(1) Die Nationalversammlung wählt aus ihrer Mitte einen Präsidenten, mehrere Vizepräsidenten und Schriftführer."

 

22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

(2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
 

(3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
 

(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni.
 

Anmerkung: Der § 22 Abs. 1, 4 und 5 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 22 Abs. 1  folgende Fassung:
"(1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig."

 

§ 22. (1) Die Nationalversammlung hat jährlich mindestens zwei Sitzungsperioden: in der Zeit vom 1. Februar bis zum 15. Juni und vom 1. September bis 15. Dezember.

(2) Die konstituierende Sitzung der Nationalversammlung wird vom Präsidenten der Republik innerhalb eines Monats nach dem Wahltag einberufen. Die einzelnen Sitzungsperioden beziehungsweise Sitzungen werden dann vom Präsidenten der Nationalversammlung einberufen.

(3) Auf schriftlichen Antrag des Präsidenten der Republik, des Ministerrates oder von einem Fünftel der Abgeordneten ist die Nationalversammlung zu einer außerordentlichen Sitzungsperiode oder zu einer außerordentlichen Sitzung einzuberufen. Der Antrag muß der Begründung und einem Vorschlag zum Zeitpunkt und zur Tagesordnung enthalten.

(4) Der Präsident der Republik kann die Sitzung der Nationalversammlung innerhalb einer Sitzungsperiode einmal auf höchstens dreißig Tage vertagen.

(5) In der Zeit der Vertagung kann ein Fünftel der Abgeordneten schriftlich die Einberufung der Nationalversammlung beantragen. In diesem Falle muß der Präsident der Nationalversammlung innerhalb von acht Tagen nach Eingang des Antrages die Sitzung der Nationalversammlung einberufen.

Anmerkung: Der § 22 Abs. 1, 4 und 5 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 22 Abs. 1  folgende Fassung:
"(1) Die Nationalversammlung hat jährlich zwei Sitzungsperioden: In der Zeit vom 1. Februar bis zum 15. Juni und vom 1. September bis zum 15. Dezember."

23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

 

§ 23. Die Sitzungen der Nationalversammlung sind öffentlich. Die Nationalversammlung kann auf Antrag des Präsidenten der Republik, des Ministerrates sowie eines jeden Abgeordneten mit Zweidrittelmehrheit beschließen, nicht öffentlich zu tagen.

 

24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.

(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához, továbbá az alkotmányerejű törvények megalkotásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 24 Abs. 3 und 4  folgende Fassung:
"(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét."

 

§ 24. (1) Die Nationalversammlung ist nur dann beschlußfähig, wenn mehr als die Hälfte der Abgeordneten anwesend ist.

(2) Die Nationalversammlung faßt ihre Beschlüsse mit den Stimmen von mehr als der Hälfte der anwesenden Abgeordneten.

(3) Zur Abänderung der Verfassung bzw. für bestimmte, in der Verfassung festgelegte Entscheidungen sowie die Annahme von Verfassungsgesetzen bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.

(4) Die Nationalversammlung legt die Regeln seiner Arbeitsweise und die Ordnung seiner Verhandlungen in einer Geschäftsordnung nieder.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 24 Abs. 3 und 4  folgende Fassung:
"(3) Zur Abänderung der  Verfassung sowie für bestimmte in der Verfassung festgelegte Entscheidungen bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung.
(4) Die Nationalversammlung legt die Bestimmungen über das Verfahren bei ihrer Tätigkeit und ihren Beratungen in der Geschäftsordnung nieder, deren Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln ihrer anwesenden Abgeordneten bedarf."

 

25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.

(3) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.
 

 

§ 25. (1) Ein Gesetz kann durch den Präsidenten der Republik, den Ministerrat, jeden Ausschuß der Nationalversammlung und jedes beliebige Mitglied der Nationalversammlung initiiert werden.

(2) Das Recht der Gesetzgebung steht der Nationalversammlung zu.

(3) Das von der Nationalversammlung angenommene Gesetz wird vom Präsidenten der Nationalversammlung unterzeichnet und dann dem Präsidenten der Republik zugeleitet.

 

26. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
 

(3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
 

(4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.

(5) Ha a az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
 

 

§ 26. (1) Der Präsident der Republik veranlaßt die Kundmachung des Gesetzes innerhalb von fünfzehn Tagen beziehungsweise auf Dringlichkeitsantrag des Präsidenten der Nationalversammlung innerhalb von fünf Tagen nach Eingang. Er unterzeichnet das ihm zur Kundmachung zugeleitete Gesetz. Das Gesetz muß im Amtsblatt kundgemacht werden.

(2) Ist der Präsident der Republik mit dem Gesetz oder mit einer Bestimmung des Gesetzes nicht einverstanden, so ist er berechtigt, dieses vor Unterzeichnung innerhalb der in Abs. 1 genannten Frist unter Angabe seiner Einwände zum Überlegen an die Nationalversammlung zurückzusenden.

(3) Das Gesetz wird in der Nationalversammlung neu beraten, über die Annahme wird neu abgestimmt. Sodann leitet der Präsidenten der Nationalversammlung das Gesetz dem Präsidenten der Republik zu. Dieser ist verpflichtet, das Gesetz zu unterzeichnen und innerhalb von fünf Tagen kundzumachen.

(4) Hält der Präsident der Republik eine Bestimmung des Gesetzes für verfassungswidrig, so leitet er dieses vor Unterzeichnung innerhalb der in Abs. 1 genannten Frist dem Verfassungsgericht zur Begutachtung.

(5) Stellt das Verfassungsgericht in einem außerordentlichen Verfahren die Verfassungswidrigkeit fest, so sendet der Präsident der Republik das Gesetz an die Nationalversammlung zurück. Anderenfalls ist er verpflichtet, das Gesetz zu unterzeichnen und innerhalb von fünf Tagen kundzumachen.

 

27. § Az Országgyűlés tagjai a köztársasági elnökhöz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 27  folgende Fassung:
"27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben."

 

 

§ 27. Die Mitglieder der Nationalversammlung können in jeder Angelegenheit, die zu ihrem Aufgabengebiet gehört, eine Interpellation oder Anfrage an den Präsidenten der Republik, den Beauftragten für Bürgerrechte bei der Nationalversammlung, den Präsidenten des Rechnungshofes, den Präsidenten der Ungarischen Nationalbank, den Ministerrat, ein Mitglied des Ministerrates oder den Generalstaatsanwalt richten.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 27  folgende Fassung:
"§ 27. Die Mitglieder der Nationalversammlung sind berechtigt, an den Beauftragten der Bürgerrechte sowie der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte bei der Nationalversammlung, den Präsidenten des Staatsrechnungshofes und den Präsidenten der Ungarischen Nationalbank eine Anfrage, beziehungsweise an die Regierung, ein Mitglied der Regierung oder den Generalstaatsanwalt eine Interpellation oder Anfrage zu richten in einer beliebigen Angelegenheit, die zu deren Aufgabenbereich gehört."

 

28. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatása idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben
a) megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy
b) nem szavaz bizalmat a bemutatkozó Minisztertanácsnak.

(4) A köztársasági elnök a (3) bekezdésben meghatározott jogával megbízatásának ideje alatt legfeljebb két alkalommal élhet.
 

(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a Minisztertanács elnökének és az Országgyűlés elnökének, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának a véleményét.

(6) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 28 wie folgt geändert:
- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg."
- der Abs. 4 wurde gestrichen.
- der Abs. 5 erhielt folgende Fassung:
"(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét."
 

 

§ 28. (1) Die Legislaturperiode beginnt mit der konstituierenden Sitzung der Nationalversammlung.

(2) Die Nationalversammlung kann sich auch vor Ablauf ihres Mandats auflösen.

(3) Der Präsident der Republik kann gleichzeitig mit der Ausschreibung von Neuwahlen die Nationalversammlung auflösen, wenn diese in einer Legislaturperiode innerhalb von 12 Monaten mindestens vier Mal
a) dem Ministerrat das Vertrauen entzieht, oder
b) dem neu gebildeten Ministerrat das Vertrauen nicht ausspricht.

(4) Der Präsident der Republik kann von seinem in Abs. 3 genannten Recht während seiner Amtszeit höchstens zweimal Gebrauch machen.

(5) Vor der Auflösung der Nationalversammlung hat der Präsident der Republik den Vorsitzenden des Ministerrats, den Präsidenten der Nationalversammlung, die Vorsitzenden der Fraktionen der einzelnen in der Nationalversammlung vertretenen Parteien sowie den Beauftragten der parteilosen Abgeordneten zu konsultieren.

(6) Innerhalb von drei Monaten nach Ende einer Legislaturperiode oder nach Auflösung bzw. Selbstauflösung der Nationalversammlung muß eine neue Nationalversammlung gewählt werden. Die Nationalversammlung bleibt bis zu der konstituierenden Sitzung der neuen Nationalversammlung im Amt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 28 wie folgt geändert:
- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) Der Präsident der Republik kann gleichzeitig mit der Ausschreibung von Neuwahlen die Nationalversammlung auflösen, wenn
a) die Nationalversammlung - in der selben Legislaturperiode - innerhalb von 12 Monaten mindestens viermal der Regierung das Vertrauen entzieht, oder
b) im Falle des Erlöschens des Amtes der Regierung die von dem Präsidenten der Republik für das Amt des Ministerpräsidenten vorgeschlagenen Person innerhalb von 40 Tagen con dem Tag des ersten Vorschlags an nicht erwählt.
- der Abs. 4 wurde gestrichen.
- der Abs. 5 erhielt folgende Fassung:
"(5) Vor der Auflösung der Nationalversammlung hat der Präsident der Republik den Ministerpräsidenten, den Präsidenten der Nationalversammlung und die Vorsitzenden der Fraktionen der einzelnen in der Nationalversammlung vertretenen Parteien zu konsultieren."

 

28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
 

(2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.

(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köz-társasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.

 

§ 28a. (1) Während des Ausnahmezustandes oder des Notstandes kann die Nationalversammlung weder aufgelöst werden noch sich selbst auflösen.

(2) Endet die Legislaturperiode während des Ausnahmezustandes oder des Notstandes, so verlängert sich das Mandat der Nationalversammlung bis zur Beendigung des Ausnahmezustandes oder des Notstandes.

(3) Der Präsident der Republik kann die aufgelöste Nationalversammlung im Kriegszustand, bei Kriegsgefahr oder bei Verhängung des Notstandes wieder einberufen. Die Nationalversammlung beschließt selbst über die Verlängerung ihres Mandats.

 

III. FEJEZET
A köztársasági elnök

 

Kapitel III
Der Präsident der Republik

 

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.

 

§ 29. (1) Das Staatsoberhaupt Ungarns ist der Präsident der Republik, er verkörpert die Einheit der Nation und wacht über die demokratische Tätigkeit des Staatsapparates.

(2) Der Präsident der Republik ist Oberbefehlshaber der Streitkräfte.

 

29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 29/A Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással négy évre választják."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 29/A Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja."

 

§ 29a. (1) Der Präsident der Republik wird von der Nationalversammlung für vier Jahre gewählt.

(2) Jeder wahlberechtigte Staatsbürger, der bis zum Wahltag das 35. Lebensjahr vollendet hat, kann zum Präsidenten der Republik gewählt werden.

(3) Der Präsident der Republik kann höchstens einmal wiedergewählt werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 29a Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Der Präsident der Republik wird von den Wahlberechtigten mit allgemeinem und gleichem Wahlrecht in indirekter und geheimer Abstimmung für vier Jahre gewählt."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 29/A Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Der Präsident der Republik wird von der Nationalversammlung für eine Amtszeit von fünf Jahren gewählt."

 

29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
 

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmad részének szavazatát elnyeri.
 

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmad részének szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválaszott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 29/B aufgehoben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 29/B in folgender Fassung wieder eingefügt:
"29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni."

 

§ 29b. (1) Der Wahl des Präsidenten der Republik geht eine Nominierung voraus. Für eine Nominierung bedarf es der schriftlichen Empfehlung von mindestens fünfzig Mitgliedern der Nationalversammlung. Die Nummerierung ist vor dem Aufruf zur Abstimmung bei dem Präsidenten der Nationalversammlung einzureichen. Jedes Mitglied der Nationalversammlung kann jeweils nur einen Kandidaten zur Nominierung empfehlen. Andernfalls sind alle Empfehlungen des jeweiligen Abgeordneten ungültig.

(2) Die Nationalversammlung wählt den Präsidenten der Republik in geheimer Abstimmung. Es werden je nach Bedarf mehrere Wahlgänge durchgeführt. Im ersten Wahlgang ist ein Kandidat zum Präsidenten der Republik gewählt, der zwei Drittel der Abgeordnetenstimmen auf sich vereinigt hat.

(3) Erreicht im ersten Wahlgang kein Kandidat diese Mehrheit, so wird nach einem neuen Nominierungsverfahren gemäß Abs. 1 ein zweiter Wahlgang durchgeführt. Im zweiten Wahlgang ist für die Wahl zum Präsidenten der Republik ebenfalls eine Mehrheit von zwei Dritteln der Abgeordnetenstimmen erforderlich.

(4) Kann auch in dem zweiten Wahlgang kein Kandidat die erforderliche Mehrheit erreichen, so ist ein dritter Wahlgang durchzuführen. Hierbei können sich nur noch jene zwei Kandidaten zur Wahl stellen, die im zweiten Wahlgang die meisten Stimmen auf sich vereinigen konnten. Für die Wahl zum Präsidenten der Republik ist im dritten Wahlgang die einfache Mehrheit der abgegeben Stimmen - ungeachtet dessen, wie viele Abgeordnete an der Abstimmung teilgenommen haben - ausreichend.

(5) Das Abstimmungsverfahren darf höchstens drei aufeinander folgende Tage dauern.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 29b aufgehoben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 29/B in folgender Fassung wieder eingefügt:
"§ 29b. (1) Der Wahl des Präsidenten der Republik geht eine Nominierung voraus. Für eine Nominierung bedarf es der schriftlichen Empfehlung von mindestens fünfzig Mitgliedern der Nationalversammlung. Die Nummerierung ist vor dem Aufruf zur Abstimmung bei dem Präsidenten der Nationalversammlung einzureichen. Jedes Mitglied der Nationalversammlung kann jeweils nur einen Kandidaten zur Nominierung empfehlen. Andernfalls sind alle Empfehlungen des jeweiligen Abgeordneten ungültig.
(2) Die Nationalversammlung wählt den Präsidenten der Republik in geheimer Abstimmung. Es werden je nach Bedarf mehrere Wahlgänge durchgeführt. Im ersten Wahlgang ist ein Kandidat zum Präsidenten der Republik gewählt, der zwei Drittel der Abgeordnetenstimmen auf sich vereinigt hat.
(3) Erreicht im ersten Wahlgang kein Kandidat diese Mehrheit, so wird nach einem neuen Nominierungsverfahren gemäß Abs. 1 ein zweiter Wahlgang durchgeführt. Im zweiten Wahlgang ist für die Wahl zum Präsidenten der Republik ebenfalls eine Mehrheit von zwei Dritteln der Abgeordnetenstimmen erforderlich.
(4) Kann auch in dem zweiten Wahlgang kein Kandidat die erforderliche Mehrheit erreichen, so ist ein dritter Wahlgang durchzuführen. Hierbei können sich nur noch jene zwei Kandidaten zur Wahl stellen, die im zweiten Wahlgang die meisten Stimmen auf sich vereinigen konnten. Für die Wahl zum Präsidenten der Republik ist im dritten Wahlgang die einfache Mehrheit der abgegeben Stimmen - ungeachtet dessen, wie viele Abgeordnete an der Abstimmung teilgenommen haben - ausreichend.
(5) Das Abstimmungsverfahren darf höchstens drei aufeinander folgende Tage dauern."

 

29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal, ha pedig a megbízás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani.
 

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 29/C folgende Fassung:
"29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított hatvan napon belül kell megválasztani.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés tűzi ki.
(3) A köztársasági elnök megválasztásának részletes szabályairól külön törvény rendelkezik."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 29/C folgende Fassung:
"29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki."

 

§ 29c. (1) Spätestens dreißig Tage vor Ablauf der Amtszeit des Präsidenten der Republik muß ein neuer Präsident gewählt werden. Bei einem vorzeitigen Erlöschen des Mandats des Präsidenten muß die Präsidentenwahl innerhalb von dreißig Tagen nach Erlöschen des Mandats des früheren Präsidenten durchgeführt werden.

(2) Der Zeitpunkt der Wahl des Präsidenten wird vom Präsidenten der Nationalversammlung bestimmt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 29c folgende Fassung:
"§ 29c. (1) Spätestens dreißig Tage vor Ablauf der Amtszeit des Präsidenten der Republik muß ein neuer Präsident gewählt werden. Bei einem vorzeitigen Erlöschen des Mandats des Präsidenten muß die Präsidentenwahl innerhalb sechzig Tagen nach Erlöschen des Mandats des früheren Präsidenten durchgeführt werden.
(2) Der Zeitpunkt der Präsidentenwahl wird von der Nationalversammlung bestimmt.
(3) Die ausführenden Bestimmungen zur Wahl des Präsidenten der Republik regelt ein Gesetz."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 29/C folgende Fassung:
"§ 29c. (1) Spätestens dreißig Tage vor Ablauf der Amtszeit des Präsidenten der Republik muß ein neuer Präsident gewählt werden. Bei einem vorzeitigen Erlöschen des Mandats des Präsidenten muß die Präsidentenwahl innerhalb von dreißig Tagen nach Erlöschen des Mandats des früheren Präsidenten durchgeführt werden.
(2) Der Zeitpunkt der Wahl des Präsidenten wird vom Präsidenten der Nationalversammlung bestimmt."

 

29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

 

§ 29d. Der gewählte Präsident der Republik tritt sein Amt mit Ablauf der Amtszeit des früheren Präsidenten oder im Falle des vorzeitigen Erlöschens des Mandats des früheren Präsidenten am achten Tage nach der Bekanntgabe des Ergebnisses der Präsidentenwahl an. Vor dem Amtsantritt legt er vor der Nationalversammlung den Eid ab.

 

29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.
 

(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

 

§ 29e. (1) Ist der Präsident der Republik vorübergehend verhindert oder erlischt sein Mandat aus irgend einem Grunde vorzeitig, so werden seine Befugnisse bis zum Amtsantritt des neuen Präsidenten vom Präsidenten der Nationalversammlung wahrgenommen. Dieser ist jedoch nicht berechtigt, Gesetze an die Nationalversammlung zurückzusenden bzw. dem Verfassungsgericht zur Überprüfung zuzuleiten und die Nationalversammlung aufzulösen. Darüber hinaus darf er vom Gnadenrecht nur bei rechtskräftig Verurteilten Gebrauch machen.

(2) In der Zeit, in der er den Präsidenten der Republik vertritt, ruht das Abgeordnetenmandat des Präsidenten der Nationalversammlung, mit der Wahrnehmung seiner Aufgaben als Präsident der Nationalversammlung wird von der Nationalversammlung einer der Vizepräsidenten beauftragt.

 

30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíját, kedvezményeit és az őt megillető költségtérítés összegét alkotmányerejű törvény állapítja meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 30 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 30. (1) Das Amt des Präsidenten der Republik ist unvereinbar mit jeder anderen staatlichen, gesellschaftlichen und politischen Funktion oder Amt. Der Präsident der Republik darf keine sonstige Erwerbstätigkeit ausüben, für Nebentätigkeiten darf er mit Ausnahme der urheberrechtlich geschützten Tätigkeiten kein Honorar annehmen.

(2) Die Höhe der Besoldung, der Bereich der Privilegien und die Höhe der Aufwandsentschädigung, die dem Präsidenten der Republik zustehen, regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 30 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Die Höhe der Besoldung, den Bereich der Privilegien und die Höhe der Aufwandsentschädigung, die dem Präsidenten der Republik zustehen, regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

 

30/A. § (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi az országgyűlési és a tanácsi választásokat,
e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h) kinevezi és felmenti - az illetékes miniszternek a Minisztertanács elnöke útján tett javaslatára - az államtitkárokat,

i) külön törvényben meghatározott szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyetteseit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a Minisztertanács elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges."

Anmerkung: Der § 30/A Abs. 1 Buchstabe i) tritt hinsichtlich der Vizepräsidenten der Ungarischen Zentralbank gemäß § 38 Abs. 5 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage des Inkrafttreten des entsprechenden Gesetzes über die Zentralbank (Gesetz Nr. LV/1991 mit Wirkung vom 1.12.1991) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 30/A Abs. 1 Buchstaben h) und i) folgende Fassung:
"h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat;
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,"

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 30/A Buchstabe d) und h) folgende Fassung:
"d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat,
...
h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, a köztársasági megbízottakat,"
 

 

§ 30a. (1) Der Präsident der Republik
a) vertritt den ungarischen Staat;
b) schließt im Namen der Ungarischen Republik zwischenstaatliche Verträge ab; fällt der Gegenstand des Vertrags in die Kompetenz der Nationalversammlung, so bedarf der Vertragsabschluß deren vorheriger Zustimmung;
c) ernennt und empfängt die Botschafter und die Gesandten;
d) schreibt die Wahlen  zur Nationalversammlung aus;
e) ist berechtigt, an den Sitzungen der Nationalversammlung und der Ausschüsse der Nationalversammlung teilzunehmen und dort das Wort zu ergreifen;
f) kann der Nationalversammlung Vorschläge zur Durchführung bestimmter Maßnahmen unterbreiten;
g) kann einen Volksentscheid anregen;
h) ernennt und entläßt die Staatssekretäre auf Vorschlag des zuständigen Ministers, der ihm über den Vorsitzenden des Ministerrates zugeleitet wird;
i) ernennt und entläßt auf Vorschlag der in einem Gesetz festgelegten Institutionen die Vizepräsidenten der Ungarischen Nationalbank und die Universitätsprofessoren, die Rektoren der Universitäten; Ernennung befördert die Generäle; bestätigt die Ernennung des Präsidenten der Ungarischen Akademie der Wissenschaften;
j) verleiht die im Gesetz festgelegten Titel, Orden und Auszeichnungen und erteilt die Genehmigung, diese zu tragen;
k) übt das Gnadenrecht im Einzelfall aus;
l) entscheidet in Staatsbürgerschaftsangelegenheiten;
m) entscheidet in allen Fragen, die nach einem Gesetz in seine Kompetenz fallen.

(2) Alle Entscheidungen des Präsidenten der Republik gemäß Abs.1 bedürfen, mit Ausnahme der Entscheidungen nach Buchst. a), d), e), f) und g) der Gegenzeichnung des Vorsitzenden des Ministerrates und des zuständigen Ministers."

Anmerkung: Der § 30/A Abs. 1 Buchstabe i) tritt hinsichtlich der Vizepräsidenten der Ungarischen Zentralbank gemäß § 38 Abs. 5 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage des Inkrafttreten des entsprechenden Gesetzes über die Zentralbank (Gesetz Nr. LV/1991 mit Wirkung vom 1.12.1991) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 30a Abs. 1 Buchstaben h) und i) folgende Fassung:
"h) ernennt und entläßt - den in einem Gesetz festgelegten Regeln entsprechend - die Staatssekretäre
i) ernennt und entläßt auf Vorschlag der in einem Gesetz festgelegten Person oder Institution den Präsidenten, die Vizepräsidenten der Ungarischen Nationalbank und die Universitätsprofessoren, die Rektoren der Universitäten; ernennt und befördert die Generale; bestätigt die Ernennung des Präsidenten der Ungarischen Akademie der Wissenschaften;"

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 30a Buchstabe d) und h) folgende Fassung:
"d) schreibt die allgemeinen Wahlen zur Nationalversammlung und zur örtlichen Selbstverwaltungen aus,
...
h) ernennt und entläßt - laut in einem eigenen Gesetz festgelegten Vorschriften - die Staatssekretäre und die Beauftragten der Republik."

 

31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti. Ehhez a döntéshez a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 31 Abs. 4 Satz 2 aufgehoben.

 

§ 31. (1) Das Mandat des Präsidenten endet:
a) mit dem Ablauf der Amtszeit;
b) durch das Ableben des Präsidenten;
c) bei Umständen, die ihn über 90 Tage an der Wahrnehmung seiner Aufgaben hindern;
d) mit der Feststellung der Unvereinbarkeit;
e) durch Rücktritt;
f) durch Amtsenthebung.

(2) Wird während der Amtszeit eines Präsidenten der Republik ein Unvereinbarkeitsgrund (§ 30 Abs. 1) bekannt, so kann jeder Abgeordnete der Nationalversammlung beantragen, die Unvereinbarkeit festzustellen. Hierzu bedarf es einer Zweidrittelmehrheit der Stimmen aller Abgeordneten. Die Abstimmung ist geheim.

(3) Der Präsident der Republik kann in einer Erklärung an die Nationalversammlung auf sein Amt verzichten. Für das Wirksamwerden muß die Nationalversammlung dem Rücktritt zustimmen. Die Nationalversammlung kann innerahlb von fünfzehn Tagen den Präsidenten der Republik ersuchen, seine Rücktrittsentscheidung zu überdenken. Hält der Präsident der Republik an seinem Entschluß fest. so kann die Nationalversammlung die Zustimmung zum Rücktritt nicht verweigern.

(4) Der Präsident der Republik kann seines Amtes enthoben werden, wenn er in Ausübung seines Amtes vorsätzlich gegen die Verfassung oder ein anderes Gesetz verstößt. Eine solche Entscheidung bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln aller Abgeordneten."

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 31 Abs. 4 Satz 2 aufgehoben.

 

31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.

(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.

(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.

(5) A cselekmény elbírálása az Országgyűlés által a saját tagjaiból választott, tizenkét személyből álló Ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, javaslatot tesz az Országgyűlésnek arra, hogy az elnököt a tisztségétől fossza meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 31/A wie folgt geändert:
- die Abs. 5 und 6 erhielten folgende Fassung:
"(5) A cselekmény elbírálása hét tagból álló Ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik. Az Ítélkező Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, három-három tagját pedig az Országgyűlés az illetékes bizottságának a javaslatára az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság bírái közül választja.
(6) Ha az Ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, javaslatot tesz az Országgyűlésnek arra, hogy az elnök tisztségétől való megfosztása tárgyában tűzzön ki országos szavazást. A javaslat alapján az Országgyűlés az országos szavazást hatvan napon belüli időpontra köteles kitűzni."

- folgende Absätze wurde angefügt:
"(7) Az elnököt a tisztségétől megfosztottnak kell tekinteni, ha az Országgyűlés javaslatát a választópolgárok elfogadják.

(8) A szavazásra a népszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 31/A wie folgt geändert:
- die Abs. 5 und 6 erhielt folgende Fassung:
"(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja."
- die Abs. 7 und 8 wurden gestrichen.

 

§ 31a. (1) Die Person des Präsidenten der Republik ist unantastbar, seine strafrechtliche Immunität ist im Gesetz verankert.

(2) Verstößt der Präsident der Republik in Ausübung seines Amtes gegen die Verfassung oder ein anderes Gesetz, so kann gegen ihn auf Antrag von einem Fünftel der Abgeordneten ein Untersuchungsverfahren eingeleitet werden.

(3) Zur Einleitung des Untersuchungsverfahrens bedarf es der Zustimmung von zwei Dritteln aller Abgeordneten. Die Abstimmung ist geheim.

(4) Nach dem entsprechenden Beschluß der Nationalversammlung und bis zum Abschluß des Untersuchungsverfahrens darf der Präsident der Republik sein Amt nicht ausüben.

(5) Zur Würdigung der Handlung wählt die Nationalversammlung aus ihren Mitglieder eine Gerichtskammer, die aus zwölf Abgeordneten besteht.

(6) Stellt die Gerichtskammer im Ergebnis des Untersuchungsverfahrens einen Gesetzesverstoß fest, so unterbreitet sie der Nationalversammlung den Vorschlag, den Präsidenten seines Amtes zu entheben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 31/A wie folgt geändert:
- die Abs. 5 und 6 erhielten folgende Fassung:
"(5) Zur Würdigung der Handlung wird eine, aus sieben Mitgliedern bestehenden Gerichtskammer gebildet. Der Vorsitzende der Gerichtskammer ist der Präsidenten des Obersten Gerichtshofes, je drei Mitglieder wählt die Nationalversammlung auf Vorschlag ihres zuständigen Ausschusses aus den Richtern des Verfassungsgerichtes und des Obersten Gerichtshofes
(6) Stellt die Gerichtskammer im Ergebnis des Untersuchungsverfahrens einen Gesetzesvertoß fest, so unterbreitet sie der Nationalversammlung den Vorschlag, einen Volksentscheid über die Enthebung des Präsidenten seines Amtes anzuordnen. Auf Grund des Vorschlages ist die Nationalversammlung verpflichtet, den Volksentscheid auf einen Zeitpunkt innerhalb von sechzig Tagen auszuschreiben."
- folgende Absätze wurde angefügt:
"(7) Der Präsident wurde seines Amtes enthoben, wenn der Vorschlag der Nationalversammlung von den Wahlberechtigten angenommen wurde.
(8) Auf die Abstimmung sind die bestimmungen der Volksabstimmung anzuwenden."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 31a wie folgt geändert:
- die Abs. 5 und 6 erhielt folgende Fassung:
"(5) Die Beurteilung der Handlung ist Befugnis des Verfassungsgerichts.
(6) Stellt das Verfassungsgericht im Ergebnis des Untersuchungsverfahrens einen Gesetzesverstoß fest, enthebt es den Präsidenten der Republik von seinem Amte."
- die Abs. 7 und 8 wurden gestrichen.

 

32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az eljárásban a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A vádat a legfőbb ügyész képviseli.

(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
 

(3) A köztársasági elnökkel szemben a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meeghatározott bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Ha az Ítélkező Tanács a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, büntetést szab ki, illetőleg intézkedést alkalmaz, továbbá javasolhatja az Országgyűlésnek, hogy fossza meg az elnököt a tisztségétől

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 32 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Ítélkező Tanács eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli."

- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) Ha az Ítélkező Tanács a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja."

 

§ 32. (1) Wird das Untersuchungsverfahren gegen den Präsidenten der Republik wegen einer in seiner Amtszeit im Zusammenhang mit seinen Amtsgeschäften begangenen strafbaren Handlung eingeleitet, so sind im Untersuchungsverfahren auch die grundsätzlichen Bestimmungen entsprechend anzuwenden. Die Anklage wird vom Generalstaatsanwalt vertreten.

(2) Gegen den Präsidenten der Republik kann ein Strafverfahren wegen einer anderen Handlung erst nach Ablauf seiner Amtszeit eingeleitet werden.

(3) Gegen den Präsidenten der Republik können alle im Strafgesetzbuch für die Tagen vorgesehen Strafen und Maßnahmen angewendet werden. Stellt die Gerichtskammer fest, daß der Präsident der Republik seine Tat vorsätzlich begangen hat, so ergeht ein Strafurteil oder wird eine Maßnahme getroffen. Darüber hinaus kann die Gerichtskammer der Nationalversammlung vorschlagen, den Präsidenten seines Amtes zu entheben.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde der § 32 wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) Wird das Untersuchungsverfahren gegen den Präsidenten der Republik wegen einer in seiner Amtszeit im Zusammenhang mit seinen Amtsgeschäften begangenen strafbaren Handlung eingeleitet, so sind im Untersuchungsverfahren der Gerichtskammer auch die grundsätzlichen Bestimmungen des Strafverfahrens entsprechend anzuwenden. Die Anklage wird von dem von der Nationalversammlung aus ihrer Mitte gewählten Ankläger vertreten.
- der Abs. 3 erhielt folgende Fassung:
"(3) Stellt die Gerichtskammer fest, daß der Präsident der Republik seine Tat vorsätzlich begangen hat, enthebt sie den Präsidenten ihres Amtes, und kann alle im Strafgesetzbuch für die Tat vorgesehenen Strafen und Maßnahmen anwenden."
 

 

IV. FEJEZET
Az Alkotmánybíróság

 

Kapitel IV
Das Verfassungsgericht

 

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjainak a megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről alkotmányerejű törvény rendelkezik.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 32/A wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 32a. (1) Das Verfassungsgericht überprüft die Gesetze und Verordnungen auf ihre Verfassungsmäßigkeit und erledigt die Aufgaben, die ihm durch das Gesetz übertragen sind.

(2) Gesetz und Verordnungen, deren Verfassungswidrigkeit festgestellt wird, werden vom Verfassungsgericht für nichtig erklärt.

(3) Das Verfassungsgericht kann in den im Gesetz bestimmten Fällen von jedermann angerufen werden.

(4) Die fünfzehn Mitglieder des Verfassungsgerichtes werden von der Nationalversammlung gewählt. Für die Wahl zum Mitglied des Verfassungsgerichtes ist die Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten erforderlich.

(5) Die Mitglieder des Verfassungsgerichtes dürfen keiner Partei angehören und sich außer bei den Aufgaben, die sich aus der Kompetenz des Verfassungsgerichtes ergeben, politisch nicht betätigen.

(6) Die Organisation und das Verfahren des Verfassungsgerichtes regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 32/A wie folgt geändert:
- der Abs. 4 erhielt folgende Fassung:
"(4) Die fünfzehn Mitglieder des Verfassungsgerichtes werden von der Nationalversammlung gewählt. In Bezug auf die Richter des Verfassungsgerichtes wird ein aus, durch die Abgeordnetengruppen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien bestellten je einem Mitglied bestehender Kandidatenausschuß Vorschläge unterbreiten. Für die Wahl zum Mitglied des Verfassungsgerichtes ist die Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung erforderlich.
- der Abs. 6 erhielt folgende Fassung:
"(6) Die Organisation und die Tätigkeit des Verfassungsgerichtes regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

 

V. FEJEZET
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt die Überschrift folgende Fassung:

"V. FEJEZET
Az állampolgári jogok országgyülési biztosa és a nemzeti és a nemzeti es etnikai kisebbségi jogok országgyülési biztosa
"

 

Kapitel V
Der Bürgerrechtsbeauftragte der Nationalversammlung

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt die Überschrift folgende Fassung:

"Kapitel V
Der Bürgerrechtsbeauftragte der Nationalversammlung und der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitenrechte bei der Nationalversammlung
"

 

32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
 

(3) Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(4) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.

(5) Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 32/B folgende Fassung:
"32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt és az Országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségenként egy-egy személyből álló testület gyakorolja.

(6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.
(7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 32b. (1) Der Bürgerrechtsbeauftragte der Nationalversammlung hat die Aufgabe, die ihm aus Verfahren im Zusammenhang mit den verfassungsmäßigen Rechten bekannt gewordenen Mißstände zu untersuchen oder untersuchen zu lassen und zur Abhilfe allgemeine oder individuelle Maßnahmen anzuregen.

(2) Jeder Staatsbürger ist berechtigt, sich in den im Gesetz bestimmten Fällen an den Bürgerrechtsbeauftragten der Nationalversammlung zu wenden.

(3) Der Bürgerrechtsbeauftragte wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt. Die Nationalversammlung kann zum Schutz einzelner verfassungsmäßiger Rechte auch einen Sonderbeauftragten einsetzen.

(4) Der Bürgerrechtsbeauftragte berichtet der Nationalversammlung jährlich über seine Erfahrungen bei seiner Tätigkeit.

(5) Die näheren Bestimmungen zu dem Amt des Bürgerbeauftragten der Nationalversammlung regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 32b folgende Fassung:
"§ 32b. (1) Der Bürgerrechtsbeauftragte bei der Nationalversammlung hat die Aufgabe, die ihm aus Verfahren im Zusammenhang mit den verfassungsmäßigen Rechten bekanntgewordenen Mißstände zu untersuchen oder untersuchen zu lassen und zur Abhilfe allgemeine oder individuelle Maßnahmen anzuregen.
(2) Der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte bei der Nationalversammlung hat die Aufgabe, die ihm aus Verfahren im Zusammenhang mit den nationalen und ethnischen Minderheitsrechten bekanntgewordenen Mißstände zu untersuchen oder untersuchen zu lassen und zur Abhilfe allgemeine oder individuelle Maßnahmen anzuregen.
(3) Jeder Staatsbürger ist berechtigt, sich in den im Gesetz bestimmten Fällen an den Beauftragten der Bürgerrechte bei der Nationalversammlung zu wenden.
(4) Der Bürgerrechtsbeauftragte bzw. der Beauftragte der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung mit der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung gewählt. Die Nationalversammlung kann zum Schutze einzelner verfassungsmäßiger Rechte auch einen Sonderbeauftragten einsetzen.
(5) Die Befugnis des Beauftragten der nationalen und ethnischen Minderheitsrechte wird von einem von den Organisationen der nationalen und ethnischen Minderheiten vorgeschlagenen, von der Nationalversammlung gewählten, aus je einer Person der nationalen und ethnischen Minderheiten bestehenden Gremium geübt.
(6) Der Beauftragte berichtet der Nationalversammlung jährlich über seine Erfahrungen bei seiner Tätigkeit.
(7) Die ausführenden Bestimmungen zu dem Amt von Beauftragten bei der Nationalversammlung regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

VI. FEJEZET
Az Állami Számvevőszék

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt die Überschrift folgende Fassung:

"VI. FEJEZET
Az állami számvevöszék és a Magyar Nemzeti Bank
"

 

Kapitel VI
Der Staatsrechnungshof

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt die Überschrift folgende Fassung:

"Kapitel VI
Der Staatsrechnungshof und die Ungarische Nationalbank
"

 

32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
 

(3) Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés választja; a számvevőket az Állami Számvevőszék elnöke alkalmazza.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működéséről alkotmányerejű törvény rendelkezik.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 32/C Abs. 3 und 4 folgende Fassung:
"(3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 32c. (1) Der Staatsrechnungshof ist das finanzielle und wirtschaftliche Kontrollorgan der Nationalversammlung. Er hat die Aufgabe, das Haushaltsgebaren des Staates - darunter die Solidität des Vorschlages zum Staatshaushalt, die Notwendigkeit und Zweckmäßigkeit der Aufwendungen - zu überprüfen, Verträge über Kreditaufnahme zur Deckung des Haushaltes gegenzuzeichnen, die Gesetzmäßigkeit der Haushaltsausgaben im voraus zu prüfen, die Abrechnung über die Durchführung des Haushalts zu prüfen, über die Verwaltung des Vermögens des Staates und über die Tätigkeit staatlicher Unternehmen und Unternehmungen zu wachen. Darüber hinaus nimmt er weitere im Gesetz festgelegte Aufgaben wahr.

(2) Der Staatsrechnungshof führt seine Kontrollen unter dem Gesichtspunkt der Gesetzlichkeit, der Zweckmäßigkeit und der Wirtschaftlichkeit durch. Er informiert die Nationalversammlung über seine Kontrolltätigkeit. Der Bericht muß kundgemacht werden. Der Präsident des Staatsrechnungshofes legt der Nationalversammlung den Bericht zur Prüfung der Rechnungslegung und die Rechnungslegung selbst vor.

(3) Der Präsident und die Vizepräsidenten des Staatsrechnungshofes werden von der Nationalversammlung gewählt, die Rechnungsprüfer werden vom Präsidenten des Landesrechnungshofes angestellt.

(4) Organisation und Verfahren des Staatsgerichtshofs regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 32c Abs. 3 und 4 folgende Fassung:
"(3) Die Wahl des Präsidenten und der Vizepräsidenten des Staatsrechnungshofes bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten.
(4) Organisation und Tätigkeit des Staatsrechnungshofes regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"§ 32d. (1) Die Aufgabe der Ungarischen Nationalbank ist - gemäß der in einem Gesetz festgelegten Weise - die Emission des gesetzlichen Zahlungsmittels, der Schutz der Wertbeständigkeit des nationalen Zahlungsmittels, die Regelung des Geldverkehrs.
(2) Der Präsident der Ungarischen Nationalbank wird von dem Präsidenten der Republik für eine Amtszeit von sechs Jahren ernannt.
(3) Der Präsident der Ungarischen Nationalbank berichtet der Nationalversammlung über die Tätigkeit der Bank."

 

VII. FEJEZET
A Minisztertanács

 

Kapitel VII
Der Ministerrat

 

33. § (1) A Minisztertanács (Kormány)
a) a Minisztertanács elnökéből,
b) az államminiszterekből és
c) a miniszterekből
áll.

(2) A Minisztertanács elnökét az általa kijelölt államminiszter helyettesíti.

(3) Kormányalakításra az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának a meghallgatása után a köztársasági elnök ad megbízást. A Minisztertanács megválasztásáról, továbbá programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A Minisztertanács megbízatása az Országgyűlés által megválasztott új Minisztertanács hivatalba lépéséig tart.

(4) A Minisztertanács egyes tagjainak a megválasztásáról és felmentéséről az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének a javaslata alapján határoz.

(5) A Minisztertanács tagjai megválasztásuk után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 erhielt der § 33 folgende Fassung:
"33. § (1) A Minisztertanács (Kormány)
a) miniszterelnökből és
b) miniszterekből áll.
(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(5) A Minisztertanács a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Minisztertanács tagjai a Minisztertanács megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek."

 

§ 33. (1) Der Ministerrat (die Regierung) besteht aus
a) dem Vorsitzenden des Ministerrates,
b) den Staatsministern,
c) den Ministern.
 

(2) Der Vorsitzende des Ministerrates wird durch einen von ihm benannten Staatsminister vertreten.

(3) Zur Regierungsbildung erteilt der Präsident der Republik den Auftrag nach Anhörung der Vorsitzenden der Fraktionen der in der Nationalversammlung vertretenen Parteien und des Beauftragten der parteilosen Abgeordneten. Mit der Wahl des Ministerrates stimmt die Nationalversammlung zugleich über die Annahme des Regierungsprogrammes ab. Der Ministerrat bleibt bis zum Amtsantritt des von der Nationalversammlung gewählten neuen Ministerrates im Amt.

(4) Über die Wahl und Entlassung einzelner Mitglieder des Ministerrates beschließt die Nationalversammlung auf Vorschlag des Vorsitzenden des Ministerrates.

(5) Die Mitglieder des Ministerrates legen nach ihrer Wahl vor der Nationalversammlung den Eid ab.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 erhielt der § 33 folgende Fassung:
"§ 33. (1) Der Ministerrat (die Regierung) besteht aus
a) dem Ministerpräsidenten und
b) den Ministern.
(2) Der Ministerpräsident wird durch einen von ihm benannten Minister vertreten.
(3) Der Ministerpräsident wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung mit der Mehrheit der Stimmen ihrer Mitglieder gewählt. Mit der Wahl des Ministerpräsidenten stimmt die Nationalversammlung zugleich über die Annahme des Regierungsprogramms ab.
(4) Die Minister werden auf Vorschlag des Ministerpräsidenten von dem Präsidenten der Republik ernannt und entlassen.
(5) Der Ministerrat wird mit der Ernennung des Ministerrates gebildet. Die Mitglieder des Ministerrates legen nach der Bildung des Ministerrates von der Nationalversammlung den Eid ab."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával, illetőleg,
d) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"§ 33a. Das Amt der Regierung erlischt
a) mit der Konstituierung der neu gewählten Nationalversammlung,
b) durch den Rücktritt des Ministerpräsidenten bzw. der Regierung,
c) durch den Tod des Ministerpräsidenten  bzw.
d) wenn die Nationalversammlung gemäß § 39a Abs. 1 dem Ministerpräsidenten das Vertrauen entzieht und einen neuen Ministerpräsidenten erwählt."

 

34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását alkotmányerejű törvény tartalmazza.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 erhielt der § 33 folgende Fassung:
"34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza."

 

34. § Die Liste der Ministerien der Ungarischen Republik wird durch ein Verfassungsgesetz festgelegt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 erhielt der § 34 folgende Fassung:
"§ 34. Die Liste der Ministerien der Ungarischen Republik wird durch ein Gesetz festgelegt."

 

35. § (1) A Minisztertanács
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) ellátja a tanácsok törvényességi felügyeletét;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését;
i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;

k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) Veszélyhelyzetben a Minisztertanács az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.
 

(4) A Minisztertanács - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 35 Abs. 3 Satz 2 folgende Fassung:
"A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 35 Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) a belügyminiszter közreműködésével, a köztársasági megbízottak útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;"

 

§ 35. (1) Der Ministerrat
a) schützt die verfassungsmäßige Ordnung und gewährleistet dei Rechte der Staatsbürger,
b) sichert die Durchführung der Gesetze,
c) lenkt die Arbeit der Ministerien und der anderen ihm unmittelbar unterstellten Organe und koordiniert deren Tätigkeit,
d) übt die gesetzliche Aufsicht über die Tätigkeit der kommunalen Verwaltungen aus,
e) sichert die Erarbeitung der gesellschaftlich-wirtschaftlichen Entwicklungspläne und sorgt für deren Verwirklichung,
f) bestimmt die staatlichen Aufgaben in der Entwicklung von Wissenschaft und Kultur und gewährleistet die hierfür erforderlichen Bedingungen,
g) bestimmt das System der sozialen und gesundheitlichen Versorgung und sorgt für die Bereitstellung entsprechender finanzieller Mittel,
h) steuert die Tätigkeit der Streitkräfte, die Polizei und der sonstigen Ordnungskräfte;
i) trifft die erforderlichen Maßnahmen zur Abwendung von Naturkatastrophen und zur Beseitigung deren Folgen (im folgenden Gefahrensituationen), die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, sowie zur Sicherung der inneren Ordnung und Sicherheit,
j) wirkt bei der Gestaltung der Außenpolitik mit, schließt im Namen der Regierung der Ungarischen Republik zwischenstaatliche Verträge,
k) nimmt alle Aufgaben wahr, die ihm gesetzlich zugewiesen sind.

(2) Der Ministerrat erläßt in seinem Aufgabenbereich Verordnungen und faßt Beschlüsse. Diese werden vom Vorsitzenden des Ministerrates unterzeichnet. Die Verordnungen und Beschlüsse des Ministerrates dürfen den Gesetzen nicht widersprechen. Die Verordnungen des Ministerrates sind im Amtsblatt zu verkünden.

(3)In Gefahrensituationen kann der Ministerrat, ermächtigt von der Nationalversammlung, Verordnungen und Verfügungen erlassen, die von den Bestimmungen einzelner Gesetze abweichen. Die in einer Gefahrensituation anwendbaren Bestimmungen regelt ein Verfassungsgesetz.

(4) Der Ministerrat ist berechtigt, gesetzwidrige Entscheidungen und Verfügungen untergeordneter Behörden mit Ausnahme von Rechtsverordnungen zu annullieren oder abzuändern.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 35 Abs. 3 Satz 2 folgende Fassung:
"Die in einer Gefahrensituation anwendbaren Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 35 Abs. 1 Buchstabe d) folgende Fassung:
"d) unter der Mitwirkung des Innenministers, vermittels der Beauftragten der Republik, sichert die gesetzliche Kontrolle der örtlichen Selbstverwaltungen."

 

36. § Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
 

 

§ 36. Bei der Wahrnehmung seiner Aufgaben arbeitet der Ministerrat mit den jeweils betroffenen gesellschaftlichen Organisationen zusammen.

 

37. § (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

(3) A Minisztertanács tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 wurde dem § 37 Abs. 2 folgender Satz angefügt:
"A tárca nélküli miniszterek ellátják a Minisztertanács által meghatározott feladataikat."

 

§ 37. (1) Der Vorsitzende des Ministerrates leitet die Sitzungen des Ministerrates und sorgt für die Durchführung der Verfügungen und Beschlüsse des Ministerrates.

(2) Die Minister leiten entsprechend den Bestimmungen der Rechtsnormen und den Beschlüssen des Ministerrates die in ihren Aufgabenbereich gehörenden Zweige der Staatsverwaltung und lenken die ihnen unterstellten Stellen.

(3) Der Vorsitzende des Ministerrates und die Minister können im Bereiche der Versehung ihrer Aufgaben Verordnungen erlassen. Diese dürfen aber den Gesetzen oder Verordnungen und Beschlüssen des Ministerrates nicht widersprechen. Die Verordnungen müssen im Amtsblatt kundgemacht werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 wurde dem § 37 Abs. 2 folgender Satz angefügt:
"Die Minister ohne Geschäftsbereich üben ihre von dem Ministerrat bestimmten Aufgaben aus."

 

38. § aufgehoben

Anmerkung: Der § 38 tritt gemäß § 38 Abs. 6 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Bestätigung des Ministerrates durch die neu gewählte Nationalversammlung (23.5.1990) außer Kraft.

 

§ 38. aufgehoben

Anmerkung: Der § 38 tritt gemäß § 38 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Bestätigung des Ministerrates durch die neu gewählte Nationalversammlung (23.5.1990) außer Kraft.

 

39. § (1) Működéséért a Minisztertanács az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Minisztertanács tagjai a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját alkotmányerejű törvény szabályozza.
 

(3) A Minisztertanács tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 39 Abs. 2 Satz 2 folgende Fassung:
"A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.
 

 

§ 39. (1) Der Ministerrat ist für seine Tätigkeit der Nationalversammlung verantwortlich. Er muß über seine Arbeit der Nationalversammlung regelmäßig Bericht ablegen.

(2) Die Mitglieder des Ministerrates sind dem Ministerrat und der Nationalversammlung verantwortlich und haben über ihre Tätigkeit dem Ministerrat und der Nationalversammlung Bericht zu erstatten. Die Rechtsstellung und Entlohnung der Mitglieder des Ministerrates und der Staatssekretäre sowie das Verfahren, nach dem diese zur Verantwortung gezogen werden können, regelt ein Verfassungsgesetz.

(3) Die Mitglieder des Ministerrates sind berechtigt, an den Sitzungen der Nationalversammlung teilzunehmen und dort das Wort zu ergreifen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 39 Abs. 2 Satz 2 folgende Fassung:
"Die Rechtsstellung und Entlohnung der Regierung und der Staatssekretäre sowie das  Verfahren, nach dem diese zur Verantwortung gezogen werden können, regelt ein Gesetz."

 

39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A Minisztertanács elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni.

(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

(3) A Minisztertanács - elnöke útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
 

(4) A Minisztertanács - elnöke útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

Anmerkung: Der § 39/A Abs. 2 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 39/A  wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani."

 

§ 39a. (1) Gegen den Ministerrat oder eines seiner Mitglieder kann von mindestens einem Fünftel der Abgeordneten ein Mißtrauensantrag gestellt werden. Der Mißtrauensantrag gegen den Vorsitzenden des Ministerrates gilt als Mißtrauensantrag gegen den ganzen Ministerrat.

(2) Die Aussprache und die Abstimmung über den Antrag findet frühestens drei und spätestens acht Tage nach Antragstellung statt.
 

(3) Der Vorsitzende des Ministerrates kann im kann im Auftrage des Ministerrates eine Vertrauensabstimmung unter Einhaltung der in Abs. 2 festgelegten Frist beantragen.

(4) Der Vorsitzende des Ministerrates kann im Auftrage des Ministerrates ebenfalls beantragen, die Abstimmung über die Regierungsvorlage mit dem Vertrauensvotum zu verbinden.

Anmerkung: Der § 39a Abs. 2 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 39a wie folgt geändert:
- der Abs. 1 erhielt folgende Fassung:
"(1) Gegen den Ministerpräsidenten kann von mindestens einem Fünftel der Abgeordnenten, mit der Bezeichnung der für das Amt des Ministerpräsidenten  vorgeschlagenen Person - ein Mißtrauensantrag gestellt werden. Der Mißtrauensantrag gegen den Ministerpräsidenten gilt als Mißtrauensantrag gegen die ganze Regierung. Wenn aufgrund des Antrages die Mehrheit der Abgeordneten ihr Mißtrauen votiert, wird die für das Amt des Ministerpräsidenten vorgeschlagene Person als gewählt betrachtet."
- folgender Absatz wurde angefügt:
"(5) Wenn die Nationalversammlung in den in Abs. 3 und 4 genannten Fällen der Regierung das Vertrauen entzieht, ist die Regierung verpflichtet, zurückzutreten."

 

39/B. § (1) A bizalom megvonása esetén a Minisztertanács az új Minisztertanács megválasztásáig hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Minisztertanácsot megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Az Országgyűlés a bizalom megvonásától számított negyven napon belül határoz az új Minisztertanács megválasztása felől.
 

Anmerkung: Der § 39/B Abs. 2 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 39/B folgende Fassung:
"39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat."

 

§ 39b. (1) Spricht die Nationalversammlung das Mißtrauen aus, so bleibt der Ministerrat mit allen Befugnissen bis zur Wahl eines neuen Ministerrates im Amt. Er darf indes keine zwischenstaatlichen Verträge abschließen und kann Verordnungen nur in unaufschiebbaren Fällen erlassen, wenn er hierzu im Gesetz ausdrücklich ermächtigt ist.

(2) Die Nationalversammlung beschließt innerhalb von vierzig Tagen nach dem Entzug des Vertrauens über die Wahl eines neuen Ministerrates.

Anmerkung: Der § 39b Abs. 2 tritt gemäß § 38 Abs. 3 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung (2.5.1990) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 39b folgende Fassung:
"§ 39b. Wenn das Amt der Regierung erlischt, bleibt die Regierung mit allen Befugnissen bis zur Wahl einer neuen Regierung im Amt. Sie darf indes keine zwischenstaatlichen Verträge abschließen und kann Verordnungen nur in unaufschiebbaren Fällen erlassen, wenn sie hierzu im Gesetz ausdrücklich ermächtigt ist."

 

40. § (1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

(2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet.
 

(3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
 

 

§ 40. (1) Der Ministerrat kann für die Wahrnehmung bestimmter Aufgabenbereiche Regierungskommissionen bilden.

(2) Der Ministerrat kann in jeder beliebigen in den Bereich der Staatsverwaltung gehörenden Angelegenheit unmittelbar oder durch ein Mitglied Maßnahmen treffen.

(3) Der Ministerrat ist berechtigt, jeden beliebigen Zweig der Staatsverwaltung unter seine unmittelbare Aufsicht zu stellen und kann zu diesem Zweck besondere Organe bilden.

 

VIII. FEJEZET
A fegyveres erők és a rendőrség

 

Kapitel VIII
Die Streitkräfte und die Polizei

 

40/A. § (1) A fegyveres erők (Magyar Néphadsereg, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg.
 

(2) A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állam biztonságával összefüggő részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 40/A Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 40/A  wie folgt geändert:
- der Abs. 1 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
- der Abs. 2 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"A rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 40a. (1) Die grundlegende Pflicht der Streitkräfte (der Ungarischen Volksarmee und der Grenzpolizei) ist die militärische Verteidigung des Vaterlandes. Die Aufgaben der Streitkräfte und die entsprechenden ausführlichen Bestimmungen regelt ein Verfassungsgesetz.

(2) Die grundlegende Pflicht der Polizei ist die Gewährleistung der allgemeinen Sicherheit und der Schutz der inneren Ordnung. Die für die Polizei und die Sicherheit des Staates geltenden ausführlichen Bestimmungen regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 40a Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Die grundlegende Pflicht der Streitkräfte (der Ungarischen Armee und  der Grenzpolizei) ist die militärische Verteidigung des Vaterlandes. Die Aufgaben der Streitkräfte und die entsprechenden ausführlichen Bestimmungen regelt ein Verfassungsgesetz."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 40a  wie folgt geändert:
- der Abs. 1 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"Die Aufgaben der Streitkräfte und die entsprechenden ausführenden Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."
- der Abs. 2 Satz 2 erhielt folgende Fassung:
"Die für die Polizei und die Tätigkeit der Sicherheit der Nation geltenden ausführenden Bestimmungen regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

 

40/B. § (1) A fegyveres erők - a hatályos nemzetközi szerződésen alapuló hadgyakorlat, illetőleg az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárokat.

(2) A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.

(3) A fegyveres erők irányítására - ha érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Minisztertanács és az illetékes miniszter jogosult.

(4) A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére alkotmányerejű törvény korlátokat állapít meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 40/B Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg."

 

§ 40b. (1) Die Streitkräfte dürfen außerhalb der Staatsgrenzen nur mit vorheriger Zustimmung der Nationalversammlung eingesetzt werden. Eine Ausnahme bilden die Teilnahme an Manövern, die nach einer zwischenstaatlichen Vereinbarung veranstaltet werden, und der Einsatz als Friedenscorps auf Ersuchen der Vereinten Nationen.

(2) Die Streitkräfte dürfen in den folgenden Fällen nur dann eingesetzt werden, wenn die polizeilichen Kräfte nicht ausreichen: Bewaffnete Handlungen zum Sturz der verfassungsmäßigen Ordnung oder zur Übernahme der Macht, schwere mit der Waffe oder bewaffnet begangene Gewalthandlungen, die das Leben und Vermögen großer Teile der Bevölkerung gefährden, während des Notstandes, der nach Maßgabe der Bestimmungen der Verfassung verhängt wurde.

(3) die ausschließliche Leitung der Streitkräfte obliegt in Ermangelung anderer zwischenstaatlicher Vereinbarungen der Nationalversammlung, dem Präsidenten der Republik, dem Verteidigungsrat, dem Ministerrat und dem zuständigen Minister. Die Bestimmungen hierzu regelt die Verfassung und das Gesetz.

(4) Die Einschränkungen zur Tätigkeit hauptberuflicher Angehöriger der Streitkräfte und der Polizei in Parteien regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 40b Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) Die Einschränkung zur Tätigkeit hauptberuflicher Angehöriger der Streitkräfte und der Polizei in Parteien regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

 

40/C. § (1) Érvényes nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában idegen fegyveres erők az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhatnak át, nem használhatók fel és nem állomásozhatnak.
 

(2) A honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni és nyilvánosan kihirdetni.

 

§ 40c. (1) In Ermangelung abweichender Bestimmungen einer gültigen zwischenstaatlichen Vereinbarung dürfen fremde Streitkräfte ohne vorherige Zustimmung der Nationalversammlung das Staatsgebiet nicht durchqueren, hier nicht eingesetzt oder stationiert werden.

(2) Zwischenstaatliche Vereinbarungen mit Auswirkungen auf die Landesverteidigung müssen in einem Gesetz bestätigt und kundgemacht werden.

 

IX. FEJEZET
A tanácsok

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt das Kapitel IX folgende Fassung:

"IX. FEJEZET
A helyi önkormányzatok
"

 

Kapitel IX
Die Räte

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt das Kapitel IX folgende Fassung:

"Kapitel IX
Die örtlichen Selbstverwaltungen
"

 

41. § (1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik.

(2) A főváros és a városok kerületekre oszthatók.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 41 folgende Fassung:
"41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók."

 

§ 41. (1) Das Gebiet der Ungarischen Volksrepublik gliedert sich in die Hauptstadt, Komitate, Städte und Gemeinden.

(2) Die Hauptstadt und die Städte können in Bezirke eingeteilt werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 41 folgende Fassung:
"§ 41. (1) Das Staatsgebiet der Ungarischen Republik gliedert sich in folgende Verwaltungseinheiten: Hauptstadt, Komitate, Städte und Gemeinden.
(2) Die Hauptstadt gliedert sich in Bezirke. Die Städte können in Stadtbezirke eingeteilt werden."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."
 

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"§ 42. Der Körperschaft der Gemeinde, der Stadt, der Hauptstadt und jedes ihres Bezirkes, sowie des Komitates steht das Recht auf örtliche Selbstverwaltung zu. Deie örtliche Selbstverwaltung ist die selbständige, demokratische Wahrnehmung der die Gemeinschaft der Wahlberechtigten betreffenden öffentlichen Angelegenheiten, und die Ausübung der öffentlichen Gewalt im Interesse der Einwohnerschaft."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.

(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat."
 

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"§ 43. (1) Die Grundrechte der örtlichen Selbstverwaltungen (§ 44/A) sind gleich. Die Verpflichtungen der Selbstverwaltungen können verschieden sein.
(2) Die Rechte und Pflichten der örtlichen Selbstverwaltungen werden durch Gesetz bestimmt. Die rechtmäßige Ausübung der Befugnis der örtlichen Selbatverwaltung genießt gerichtlichen Schutz, im Schutze ihrer Rechte kann sie sich an das Verfassungsgericht wenden."

 

42. § (1) Tanács működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. Tanácsot város és község, illetőleg több község közösen is alakíthat.

(2) A tanácsok tagjait négyévi időtartamra választják.

(3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre, és együttműködik a nem tanácsi szervekkel.

(4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni.

Anmerkung: Der § 42 Abs. 2 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 4 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Ausschreibung der nächsten allgemeinen Kommunalwahlen (fanden am 30.9. und 14.10.1990 statt) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 42 zum § 44 und erhielt folgende Fassung:
"44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
(2) A képviselőtestület tagjait négy évre választják."

 

§ 42. (1) In der Hauptstadt, den Komitaten, den Bezirken der Hauptstadt, den Städten und den Gemeinden wirken Räte. Stadt und Gemeinde oder mehrere Gemeinden können auch gemeinsam einen Rat bilden.

(2) Die Mitglieder der Räte werden auf vier Jahre gewählt.

(3) Der Rat erfüllt seine Aufgaben unter aktiver Beteiligung der Bevölkerung, stützt sich bei seiner Arbeit unmittelbar auf die gesellschaftlichen Organisationen und wirkt mit den nicht zum Rat gehörenden Organen zusammen.

(4) Die Ratsmitglieder müssen über die Arbeit des Rates und ihre eigene Tätigkeit ihren Wählern regelmäßig Bericht erstatten.

Anmerkung: Der § 42 Abs. 2 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 4 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Ausschreibung der nächsten allgemeinen Kommunalwahlen (fanden am 30.9. und 14.10.1990 statt) in Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 42 zum § 44 und erhielt folgende Fassung:
"§ 44. (1) Die Wahlberechtigten üben die örtliche Selbstverwaltung mittels der direkt von diesen gewählten Vertretungskörperschaft oder durch örtliche Volksabstimmung aus.
(2) Die Mitglieder der Vertretungskörperschaft werden für die Dauer von vier Jahren gewählt."

 

43. § (1) A tanács
a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén a lakosság önkormányzati szerve,

b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról,
c) meghatározza - az ország társadalmi-gazdasági terve és az állami költségvetés figyelembevételével - a terveit és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását, anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik,

d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését,
e) közreműködik az alkotmányos rend védelmében.

(2) Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes törvénnyel, minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
 

Anmerkung: Der § 43 Abs. 2 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 6 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Bestätigung des Ministerrates durch die neu gewählte Nationalversammlung (23.5.1990) außer Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 43 zum § 44/A und erhielt folgende Fassung:
"44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.


(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
 

 

§ 43. (1) Der Rat
a) vertritt die Interessen der Bevölkerung und entspricht in der entsprechenden Verwaltungseinheit der Selbstverwaltung der Bevölkerung,
b) sorgt für die Verwirklichung der zentralen staatlichen und der örtlichen Ziele, für die selbständige Wahrnehmung der seiner Zuständigkeit zugewiesenen Aufgaben und für die Durchführung der Rechtsvorschriften.
c) bestimmt - unter Berücksichtigung des gesellschaftlich-wirtschaftlichen Entwicklungsplanes des Landes sowie des Staatshaushaltes - die eigenen Pläne und den eigenen Haushalt, steuert und kontrolliert die Durchführung der Pläne, die Verwendung der Haushaltsmittel und wirtschaftet mit seinen finanziellen Mitteln selbständig,
d) sorgt für die Raum- und Siedlungsentwicklung und organisiert die Befriedigung der Bedürfnisse der Bevölkerung,
e) wirkt bei der Sicherung der verfassungsmäßigen Ordnung mit.

(2) Im Rahmen seines Wirkungsbereichs kann der Rat Verordnungen oder Beschlüsse erlassen, die aber den Gesetzen, gesetzesvertretenden Verordnungen, den Ministerratsverordnungen oder -beschlüssen, den ministeriellen Verordnungen, den Anordnungen von Staatssekretären oder höherrangigen Ratsverordnungen nicht widersprechen dürfen. Die Ratsverordnungen sind in ortsüblicher Weise bekanntzumachen.

Anmerkung: Der § 43 Abs. 2 in der neuen Fassung tritt gemäß § 38 Abs. 6 des Gesetzesartikels Nr. XXXI/1989 erst mit dem Tage der Bestätigung des Ministerrates durch die neu gewählte Nationalversammlung (23.5.1990) außer Kraft.

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 43 zum § 44a und erhielt folgende Fassung:
"§ 44a. Die örtliche Vertretungskörperschaft:
a) verwaltet und regelt die Angelegenheiten der Selbstverwaltung selbstständig; ihre Entscheidung kann ausschließlich aus Gesetzlichkeitsgründen überprüft werden;
b) übt in Hinsicht des Eigentums der Selbstverwaltung die dem Eigentümer zukommenden REchte aus, wirtschaftet selbstständig mit den Einnahmen der Selbstverwaltung und macht Unternehmungen auf eigene Verantwortung;
c) ist berechtigt, die im Gesetz bestimmten Aufgaben der Selbstverwaltung unter Verwendung eigener Einnahmen und einer, aufgrund von gesetzlichen Verpflichtungen übernommenen Aufgaben, staatlichen Unterstützung zu versehen,
d) bestimmt im Rahmen der Gesetze die Arten und die Bemessung der örtlichen Abgaben;
e) gestaltet ihre Organisation und Tätigkeit im Rahmen der Gesetze selbstständig aus;
f) kann Wahrzeichen schaffen, örtliche Auszeichnungen und Anerkennungsmittel vergeben;
g) kann sich in den, die örtliche Körperschaft betreffenden öffentlichen Angelegenheiten mit Anregungen zur Entscheidung berechtigten  Organe wenden;
h) kann sich mit anderen örtlichen Vertretungskörperschaften zum Zwecke der gemeinsamen Vertretung ihrer Interessen zu einem Interessenverband vereinigen, kann in ihrem Aufgabenbereich mit örtlichen Selbstverwaltungen anderer Länder kooperieren und kann Mitglied einer internationalen Organisation der Selbstverwaltungen sein.
(2) Die örtliche Vertretungskörperschaft kann in ihrem Aufgabenbereich Satzungen erlassen; diese dürfen zu den übergeordneten Rechtsvorschriften nicht im Widerspruch stehen."

 

44. § (1) A tanács végrehajtó bizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat.

(2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 44 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) A tanácsokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 44 zum § 44b und erhielt folgende Fassung:
"44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is."

 

§ 44. (1) Der Rat wählt ein Exekutivkomitee, bildet Ausschüsse, errichtet Fachverwaltungsorgane und kann Betriebe und Einrichtungen gründen.

(2) Die auf die Räte bezüglichen Detailbestimmungen werden durch ein Verfassungsgesetz festgestellt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 44 Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Die weiteren Bestimmungen zu den kommunalen Räten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 44 zum § 44b und erhielt folgende Fassung:
"§ 44b. (1) Der Vorsitzende der örtlichen Vertretungskörperschaft ist der Bürgermeister. Die Vertretungskörperschaft kann einen Ausschuß wählen und ein Amt einrichten.
(2) Der Bürgermeister kann außer seinen Selbstverwaltungsaufgaben aufgrund eines Gesetzes oder einer auf Gesetzesdelegation beruhende Regierungsverordnung ausnahmsweise auch Verwaltungsaufgaben, und -befugnisse betreuen.
(3) Gesetz oder Regierungsverordnung können dem Ratsschreiber Verwaltungsaufgaben und, behördliche Befugnis übertragen, und ausnahmsweise auch dem Sacharbeiter des Amtes der Vertretungskörperschaft."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai."
 

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde an dieser Stelle folgender § eingefügt:
"§ 44c. Die Annahme des Gesetzes über die örtlichen Selbstverwaltungen bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten. In einem mit dem selben Stimmenverhältnis angenommenen Gesetz können die Grundrechte der Selbstverwaltungen eingeschränkt werden."

 

X. FEJEZET
A bírói szervezet

 

Kapitel X
Die Gerichtsbarkeit

 

45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

 

45. § (1) Die Rechtsprechung wird in der Ungarischen Republik von dem Obersten Gerichtshof der Ungarischen Republik, dem Hauptstadtgericht, den Komitatsgerichten sowie den Amtsgerichten ausgeübt.

(2) Das Gesetz kann für bestimmte Gruppen von Angelegenheiten auch die Bestellung von besonderen Gerichten anordnen.

 

46. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.

 

§ 46. Die Gerichte urteilen in aus Berufsrichtern und Volksbeisitzern gebildeten Senaten. Das Gesetz kann von dieser Regel eine Ausnahme gestatten.

 

47. § A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők.
 

 

§ 47. Dem Obersten Gerichtshof der Ungarischen Republik ist zur prinzipiellen Lenkung in bezug auf die gerichtliche Tätigkeit und die Rechtsprechung sämtlicher Gerichte befugt. Die Richtlinien und prinzipiellen Entscheidungen des Obersten Gerichtshofs sind für die Gerichte verbindlich.

 

48. § (1) (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
 

(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 48 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 48. (1) Der Präsident des Obersten Gerichts wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt. Die stellvertretenden Präsidenten werden auf Vorschlag des Präsidenten des Obersten Gerichts vom Präsidenten der Republik ernannt.

(2) Die Berufsrichter werden vom Präsidenten der Republik in gesetzlich vorgeschriebener Weise ernannt.

(3) Richter können nur aus einem im Gesetz festgelegten Grund im Rahmen des dort bestimmten Verfahrens ihres Amtes enthoben werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 48 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Der Präsident des Obersten Gerichtes wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt. Die stellvertretenden Präsidenten werden auf Vorschlag des Präsidenten des Obersten Gerichtes vom Präsidenten der Republik ernannt. Die Wahl des Präsidenten des Obersten Gerichtes bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten."

49. § aufgehoben.

 

§ 49. aufgehoben.

 

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(4) A bíróságokra vonatkozó szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 50 Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) A bíróságokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 50. (1) Die Gerichte der Ungarischen Republik schützen und sichern die verfassungsmäßige Ordnung, die Rechte und die gesetzlichen Interessen der Staatsbürger und bestrafen die Straftäter.

(2) Die Gerichte überprüfen die Gesetzlichkeit der Verwaltungsbeschlüsse.

(3) Die Richter sind unabhängig und nur dem Gesetz unterworfen. Sie dürfen keiner Partei angehören und sich politisch nicht betätigen.

(4) Die weiteren Regelungen über die Gerichte werden durch Verfassungsgesetz festgestellt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 50 Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) Die Bestimmungen zu den Gerichten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten bedarf."

XI. FEJEZET
Az ügyészség

Kapitel XI
Die Staatsanwaltschaft

 

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározot ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárában, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetésvégrehajtás törvényessége felett.
 

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

 

§ 51. (1) Der Generalstaatsanwalt der Ungarischen Republik und den Staatsanwaltschaften obliegen der Schutz die Rechte der Staatsbürger und die konsequente Verfolgung aller Taten, die die verfassungsmäßige Ordnung, die innere Sicherheit oder die Souveränität des Landes gefährden.

(2) Die Staatsanwaltschaft leitet in den gesetzlich vorgeschriebenen Fällen ein Ermittlungsverfahren ein, wacht über die Gesetzlichkeit der Ermittlungen, vertritt die Anklage vor dem Gericht und führt die Aufsicht über die Einhaltung der Gesetze im Strafvollzug.

(3) Die Staatsanwaltschaft trägt durch ihre Arbeit dazu bei, daß alle Organisationen der Gesellschaft und jeder Staatsbürger die gesetzlichen Bestimmungen einhalten. Bei Gesetzesverletzungen hat sie in den gesetzlich vorgeschriebenen Fällen und unter Einhaltung der gesetzlichen Bestimmungen zur Wahrung der Gesetzlichkeit einzuschreiten.

 

52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
 

 

§ 52. (1) Der Generalstaatsanwalt der Ungarischen Republik wird auf Vorschlag des Präsidenten der Republik von der Nationalversammlung gewählt, seine Stellvertreter werden auf Vorschlag des Generalstaatsanwalts vom Präsidenten der Republik ernannt.

(2) Der Generalstaatsanwalt ist der Nationalversammlung verantwortlich und verpflichtet, über seine Tätigkeit Rechenschaft abzulegen.

 

53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.

(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

(4) Az ügyészségekre vonatkozó szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 53 Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg."

 

§ 53. (1) Die Staatsanwälte werden vom Generalstaatsanwalt der Ungarischen Volksrepublik ernannt.

(2) Die Staatsanwälte dürfen keiner Partei angehören und sich politisch nicht betätigen.

(3) Die Staatsanwaltschaften werden vom Generalstaatsanwalt geleitet und gelenkt.

(4) Die weiteren Regelungen über die Staatsanwaltschaften werden durch Verfassungsgesetz festgestellt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 53 Abs. 4 folgende Fassung:
"(4) Die weiteren Regelungen über die Staatsanwaltschaften werden durch Gesetz festgestellt."

 

XII. FEJEZET
Alapvető jogok és kötelességek

 

Kapitel XII.
Grundrechte und -pflichten

 

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

 

§ 54. (1) (1) In der Ungarischen Republik hat jeder Mensch das angeborene Recht auf Leben und Menschenwürde. Niemand darf dieser Rechte eigenmächtig beraubt werden.

(2) Niemand darf gefoltert, grausam oder unmenschlich behandelt, einer demütigenden Behandlung oder Strafe und insbesondere ohne seine Zustimmung ärztlichen oder wissenschaftlichen Versuchen unterzogen werden.

 

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

(2) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 55 wie folgt geändert:
- nach dem Abs. 1 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni."
- der bisherige Abs. 2 wurde Abs. (3).

 

§ 55. (1) In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht auf Freiheit und persönliche Sicherheit, niemand darf in seiner Freiheit aus einem anderen als im Gesetz festgelegten Grund und ohne ein im Gesetz festgelegtes Verfahren eingeschränkt werden.

(2) Dem Opfer einer ungesetzlichen Verhaftung oder Inhaftierung steht Schadenersatz zu.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 55 wie folgt geändert:
- nach dem Abs. 1 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(2) Die der Strafhandlung verdächtige und in Gewahrsam genommene Person muß in kürzester Zeit entweder entlassen oder vor Gericht gebracht werden. Der Richter ist verpflichtet, die vor ihn gestellte Person anzuhören und in einem mit schriftlicher Begründung versehenen Beschluß über ihre Entlassung oder Festnahme unverzüglich zu entscheiden."
- der bisherige Abs. 2 wurde Abs. (3).

 

56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.

 

§ 56. In der Ungarischen Republik ist jeder Mensch rechtsfähig.

 

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.

(5) A Magyar Köztársaságban a törvényekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.
 

 

§ 57. (1) In der Ungarischen Republik ist vor dem Gesetz jeder Mensch gleich. Jeder hat das Recht, die gegen ihn erhobene Anklage oder seine Rechte und Pflichten in einem Verfahren durch ein gesetzliches, unabhängiges  und unparteiisches Gericht in einer gerechten und öffentlichen Verhandlung würdigen zu lassen.

(2) In der Ungarischen Republik gilt jeder als unschuldig, so lange, bis seine strafrechtliche Verantwortung durch das Gericht mit einem rechtskräftigen Urteil festgestellt wird.

(3) In einem Strafverfahren hat der Angeklagte jederzeit das Recht auf Verteidigung. Der Verteidiger kann für seine bei der Verteidigung vertretenen Auffassungen nicht zur Verantwortung gezogen werden.

(4) Niemand darf wegen einer Handlung schuldig gesprochen und verurteilt werden, die zur Tatzeit nach ungarischem Recht keine Straftat war.

(5) In der Ungarischen Republik kann jeder nach Maßgabe der gesetzlichen Bestimmungen gegen ein Gerichtsurteil, einen Verwaltungsentscheid oder den Bescheid einer anderen Behörde Rechtsmittel einlegen, wenn er sich in seinen Rechten oder berechtigten Interessen beeinträchtigt fühlt.

 

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 58 folgender Absatz angefügt:
"(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 58. (1) Jeder, der sich berechtigter Weise auf dem Staatsgebiet Ungarns aufhält, hat mit Ausnahme der im Gesetz vorgesehenen Fälle das Recht, sich frei zu bewegen, seinen Aufenthaltsort frei zu wählen, seinen Wohnsitz oder das Land zu wählen, seinen Wohnsitz oder das Land zu verlassen.

(2) Ein Ausländer, der sich berechtigterweise auf dem Staatsgebiet Ungarns aufhält, kann nur durch einen unter Einhaltung der gesetzlichen Bestimmungen getroffenen Beschluß ausgewiesen werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 58 folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Reise- und Niederlassungsfreiheit regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

 

59. § A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 59 wie folgt geändert:
- der bisherige Wortlaut erhielt die Kennzeichnung "(1)".
- nach dem bisherigen Wortlaut wurde folgender Absatz angefügt:
"(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 59. In der Ungarischen Republik genießt jeder Schutz vor Rufschädigung, hat das Recht auf Unverletzlichkeit der Wohnung sowie auf den Schutz der Privatsphäre und seiner persönlichen Daten.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 59 wie folgt geändert:
- der bisherige Wortlaut erhielt die Kennzeichnung "(1)".
- nach dem bisherigen Wortlaut wurde folgender Absatz angefügt:
"(2) Den Schutz der persönlichen Daten regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 60 folgender Absatz angefügt:
"(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 60. (1) In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht auf die Freiheit des Gedankens, des Gewissens und der Religion.

(2) Dieses Recht beinhaltet die freie Wahl oder Bekenntnis zu einer Religion oder einer anderen Gewissensüberzeugung und die Freiheit, die eigene Religion oder Überzeugung im Wege religiöser Handlungen, Liturgien oder auf eine andere Weise sowohl individuell als auch gemeinschaftlich öffentlich oder in einem privaten Kreis zu offenbaren oder nicht zu offenbaren, diese auszuüben oder zu lehren.

(3) In der Ungarischen Republik sind Kirche und Staat voneinander getrennt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 60 folgender Absatz angefügt:
"(4) Die Freiheit des Gewissens und der Religion regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurden dem § 61 folgende Absätze angefügt:
"(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 61. (1) In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht auf freie Meinungsäußerung sowie darauf, Informationen von allgemeinem Interesse zu erfahren oder zu verbreiten.

(2) Die Ungarische Republik anerkennt und schützt die Pressefreiheit.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurden dem § 61 folgende Absätze angefügt:
"(3) Die Annahme der Gesetze über die Öffentlichkeit der Informationen von allgemeinem Interesse sowie über die Pressefreiheit bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung.
(4) Die Annahme des Gesetzes über die Aufsicht des öffentlichen Rundfunks, Fernsehens und Nachrichtenagentur, sowie die Ernennung ihrer Leiter, die Genehmigung des kommerziellen Rundfunks und Fernsehens, bzw. über die Verhinderung eines Informationsmonopols bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordnenten."

 

62. § A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 59 wie folgt geändert:
- der bisherige Wortlaut erhielt die Kennzeichnung "(1)".
- nach dem bisherigen Wortlaut wurde folgender Absatz angefügt:
"(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 62. Die Ungarische Republik erkennt das Recht auf friedliche Versammlung an und gewährleistet die freie Ausübung dieses Grundrechts.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde der § 59 wie folgt geändert:
- der bisherige Wortlaut erhielt die Kennzeichnung "(1)".
- nach dem bisherigen Wortlaut wurde folgender Absatz angefügt:
"(2) Die Annahme des Gesetzes über die Versammlungsfreiheit bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.

(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 63 folgender Absatz angefügt:
"(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 63. (1) In der Ungarischen Republik kann jeder aus dem Grundrecht auf Vereinsbildung das Recht ableiten, eine Organisation mit einer vom Gesetz nicht verbotenen Zielsetzung ins Leben zu rufen oder sich einer solchen Organisation anzuschließen.

(2) Aus dem Vereinsrecht kann das Recht auf die Gründung bewaffneter politischer Organisationen nicht abgeleitet werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 63 folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Annahme der Gesetze über das Vereinigungsrecht bzw. über die Wirtschaftsgebarung und Tätigkeit der Parteien bedürfen der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

 

§ 64. In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht, sich mit einem Antrag oder einer Beschwerde allein oder gemeinschaftlich auf dem Schriftweg an die zuständigen staatlichen Organe zu wenden.

 

65. § (1) A Magyar Köztársaság - a törvényben meghatározott feltételek szerint - biztosítja a menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, akiket hazájukban, illetőleg azoknak a hontalanoknak, akiket tartózkodási helyükön faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy politikai okokból üldöznek.

(2) A menedékjogot élvező személyt más államnak nem lehet kiadni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 65 folgender Absatz angefügt:
"(3) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 65. (1) In der Ungarischen Republik genießen Ausländer und Staatenlose, die in ihrer Heimat beziehungsweise an ihrem Aufenthaltsort wegen ihrer Rasse, religiösen Überzeugung, nationalen Zugehörigkeit, ihrer Sprache oder politischen Überzeugung verfolgt werden, Asyl nach Maßgabe der gesetzlichen Bestimmungen.

(2) Eine Person, die das Asylrecht genießt, darf an einen anderen Staat nicht ausgeliefert werden

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 65 folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Annahme des Gesetzes über das Asylrecht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

 

§ 66. (1) Die Ungarische Republik garantiert die Gleichberechtigung von Mann und Frau. Sie genießen die gleichen bürgerlichen. politischen, wirtschaftlichen, sozialen und kulturellen Rechte.

(2) In der Ungarischen Republik erhalten werdende und praktizierende Mütter Unterstützung und Schutz nach Maßgabe eigener Bestimmungen.

(3) Frauen und Jugendliche werden am Arbeitsplatz durch entsprechende Bestimmungen zusätzlich geschützt.

 

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák
 

 

§ 67. (1) In der Ungarischen Republik hat jedes Kind das Recht auf Schutz und Betreuung durch die Familie, den Staat und die gesellschaft, die zu seiner körperlichen, geistigen und moralischen Entwicklung erforderlich sind.

(2) Eltern haben das Recht, die Erziehung ihrer Kinder frei zu wählen.

(3) Die Aufgaben des Staates in der Familien- und Jugendhilfe und auf dem gebiet des Familien- und Jugendschutzes regeln eigene Bestimmungen.

 

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
 

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és nyelvi kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde dem § 68 folgender Absatz angefügt:
"(3) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben és a tanácsokban biztosítani kell. Az Országgyűlés a 71. § (1) bekezdése szerinti választástól függetlenül a kisebbségek képviseletére - külön törvényben meghatározott módon és számban - országgyűlési képviselőket választ."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 68 folgende Fassung:
"68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 68 wie folgt geändert:
- nach Abs. 3 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre."
- der bisherige Abs. 4 wurde Abs. 5.

 

§ 68. (1) Die in der Ungarischen Republik lebenden nationalen und sprachlichen Minderheiten sind an der Macht des Volkes beteiligt: Sie sind staatsbildende Faktoren.

(2) In der Ungarischen Republik wird den nationalen und sprachlichen Minderheiten Schutz gewährt. Sie haben das Recht, sich am öffentlichen Leben gemeinschaftlich zu beteiligen, ihre eigene Kultur zu pflegen, ihre Muttersprache zu gebrauchen, den Unterricht in ihrer Muttersprache zu genießen und ihre Namen in der eigenen Sprache zu führen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde dem § 68 folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Vertretung der in der Ungarischen Republik lebenden nationalen und sprachlichen Minderheiten muß in der Nationalversammlung und in den Räten gewährleistet werden. Die Nationalversammlung wählt Abgeordnete für die Vertretung der Minderheiten, unabhängig von der in dem § 71 Abs. 3 geregelten Wahl in einem Gesetz bestimmten Art und Menge."

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 68 folgende Fassung:
"§ 68. (1) Die in der Ungarischen Republik lebenden nationalen und ethnischen Minderheiten sind an der Macht des Volkes beteiligt: Sie sind staatsbildende Faktoren.
(2) In der Ungarischen Republik wird den nationalen und ethnischen Minderheiten Schutz gewährt. Sie haben das Recht, sich am öffentlichen Leben gemeinschaftlich zu beteiligen, ihre eigene Kultur zu pflegen, ihre Muttersprache zu gebrauchen, den Unterricht in ihrer Muttersprache zu genießen und ihre Namen in der eigenen Sprache zu führen.
(3) Die Gesetze der Ungarischen Republik sichern die Vertretung der auf dem Staatsgebiete lebenden nationalen und ethnischen Minderheiten.
(4) Die Annahme des Gesetzes über die Rechte der nationalen und ethnischen Minderheiten bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 68 wie folgt geändert:
- nach Abs. 3 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(4) Die nationalen und ethnischen Minderheiten können örtliche und zentrale Selbstverwaltungen bilden."
- der bisherige Abs. 4 wurde Abs. 5.

69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.

(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 69 folgender Absatz angefügt:
"(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 69. (1) In der Ungarischen Republik darf die ungarische Staatsangehörigkeit niemandem willkürlich aberkannt werden oder ein ungarischer Staatsangehöriger nicht des Landes verwiesen werden.

(2) Ungarische Staatsangehörige dürfen aus dem Ausland jederzeit zurückkehren.

(3) Jeder ungarische Staatsbürger ist berechtigt, während seines gesetzlichen Aufenthaltes im Ausland den Schutz der Ungarischen Republik in Anspruch zu nehmen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 69 folgender Absatz angefügt:
"(4) Die Annahme des Gesetzes über die Staatsbürgerschaft bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

70. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választó és választható legyen.

(2) Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

(3) A helyi tanácsok tagjainak választásánál a választójog - külön törvény szerint - megilleti a Magyarországon tartósan letelepedett nem magyar állampolgárokat is.

(4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 70 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen."
 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 70 wie folgt geändert:
- im Abs. 1 wurde das Wort "tanácsi" ersetzt durch: "helyi önkormányzati".
- im Abs. 3 wurden die Worte ´"helyi tanácsok tagjainak választásánál" ersetzt durch: "helyi önkormányzati választásnál".

 

§ 70. (1) Jeder volljährige ungarische Staatsbürger mit ständigem Wohnsitz in Ungarn hat das Recht, an den Wahlen zur Nationalversammlung und an den Kommunalwahlen teilzunehmen oder sich bei diesen zur Wahl zu stellen.

(2) Kein Wahlrecht haben Personen, die unter einer ihrer Handlungsfähigkeit einschränkenden oder ausschließenden Vormundschaft stehen, denen durch ein rechtskräftiges Gerichtsurteil die Bürgerrechte aberkannt wurden, die eine rechtskräftige Freiheitsstrafe verbüßen oder sich zwecks gerichtlich angeordneter Zwangsbehandlung in einer Heilanstalt befinden.

(3) Das Kommunalwahlrecht besitzen nach Maßgabe eines Gesetzes auch solche Personen, die nicht Angehörige des Ungarischen Staatsverbandes sind, sich jedoch dauerhaft in Ungarn niedergelassen haben.

(4) Jeder ungarische Staatsbürger hat das Recht, sich am öffentlichen Leben aktiv zu beteiligen und ein seiner Eignung, Bildung sowie seinem fachlichen Wissen entsprechendes öffentliches Amt zu bekleiden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 erhielt der § 70 Abs. 1 folgende Fassung:
"(1) Jeder volljährige ungarische Staatsbürger mit ständigem Wohnsitz in Ungarn hat das Recht, bei den Wahlen zur Nationalversammlung und den Kommunalwahlen sich zu stellen, und - wenn er sich am Tage der Wahl im Staatsgebiet aufhält - an den Wahlen teilnehmen."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde der § 70 wie folgt geändert:
- im Abs. 1 wurde das Wort "Kommunalwahlen" ersetzt durch: "Wahlen der örtlichen Selbstverwaltungen".
- im Abs. 3 wurden die Worte ´"Kommunalwahlrecht" ersetzt durch: "Wahlrecht zur örtlichen Selbstverwaltung".

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

 

§ 70a. (1) Die Ungarische Republik gewährt allen Personen, die sich auf ihrem Staatsgebiet aufhalten, die Menschen- beziehungsweise Bürgerrechte ohne Rücksicht auf ihre Rasse, Hautfarbe, Geschlecht, Sprache, Religion, politische oder sonstige Überzeugung, nationale oder soziale Zugehörigkeit, Vermögensverhältnisse, Abstammung oder sonstigen Verhältnisse.

(2) Jedwede Diskriminierung aus Gründen gemäß Abs. 1 ist bei Androhung einer harten Strafe gesetzlich verboten.

(3) Die Ungarische Republik trägt zur Verwirklichung der Rechtsgleichheit auch durch besondere Maßnahmen zur Beseitigung der Chancenungleichheit bei.

 

70/B. § A Magyar Köztársaságban mmindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

 

§ 70b. (1) In der Ungarischen Republik hat jeder das Recht auf Arbeit und auf die freie Wahl von Arbeitsplatz und Beruf.

(2) Für die gleiche Arbeit steht jedem ohne jeglichen Unterschied der gleiche Lohn zu.

(3) Jeder Arbeitnehmer hat das Recht auf ein Einkommen, das der Menge und Qualität seiner Arbeitsleistung angemessen ist.

(4) Jeder hat das Recht auf Erholung, Freizeit und auf regelmäßigen bezahlten Urlaub.

 

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 70/C folgender Absatz angefügt:
"(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 70c. (1) Jeder hat das Recht, zur Wahrung seiner wirtschaftlichen und sozialen Interessen mit anderen eine Vereinigung zu gründen oder sich einer solchen anzuschließen.

(2) Das Streikrecht kann im Rahmen der entsprechenden gesetzlichen Bestimmungen wahrgenommen werden.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 70c folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Annahme des Gesetzes über das Streikrecht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 70/D Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg."
 

 

§ 70d. (1) Personen, die in der Ungarischen Republik leben, haben das Recht auf die bestmögliche körperliche und seelische Gesundheit.

(2) Die Ungarische Republik verwirklicht dieses Recht durch die Bestimmungen zum Arbeitsschutz, die Errichtung und Unterhaltung von Einrichtungen des Gesundheitswesens, die Sicherung der ärztlichen Versorgung sowie durch den Schutz der künstlerischen und natürlichen Umwelt.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 70d Abs. 2 folgende Fassung:
"(2) Die Ungarische Republik verwirklicht dieses Recht durch die Bestimmungen zum Arbeitsschutz, die Errichtung und Unterhaltung von Einrichtungen des Gesundheitswesens, die Sicherung der ärztlichen Versorgung, durch die Sicherung der ständigen körperlichen Ertüchtigung, sowie durch den Schutz der künstlichen und natürlichen Umwelt."

 

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
 

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

 

§ 70e. (1) Die Staatsbürger der Ungarischen Republik haben das Recht auf soziale Sicherheit; im Alter, bei Krankheit und Invalidität, im Witwen- oder Waisenstand sowie bei Arbeitslosigkeit ohne eigenes Verschulden hat jeder Anspruch auf die zur Existenzsicherung erforderlichen Sozialleistungen.

(2) Die Ungarische Republik erwirklicht dieses Recht auf Versorgung durch das Sozialversicherungssystem und durch die Unterhaltung von sozialen Einrichtungen.

 

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

 

§ 70f. (1) Die Ungarische Republik gewährleistet ihren Staatsbürgern das Recht auf Bildung.

(2) Die Ungarische Republik verwirklicht dieses Recht durch die Ausweitung und allgemeine Zugänglichkeit des öffentlichen Bildungswesens, durch die unentgeltliche und obligatorische Grundschule, durch die je nach Fähigkeit jedem zugängliche mittlere Bildung und Hochschulbildung sowie durch die finanzielle Unterstützung der Lernenden.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

 

§ 70g. (1) Die Ungarische Republik achtet und unterstützt die Freiheit von Wissenschaft und Kunst sowie die Freiheit von Lehre und Unterricht.

(2) In Fragen der wissenschaftlichen Wahrheiten und bei der Würdigung wissenschaftlicher Forschungsergebnisse steht ein Urteil ausschließlich den Gelehrten dieser Wissenschaft zu.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.

(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 70/H folgender Absatz angefügt:
"(3) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

 

§ 70h. (1) Jeder Staatsbürger der Ungarischen Republik ist verpflichtet, das Vaterland zu verteidigen.

(2) Die Staatsbürger leisten im Rahmen der allgemeinen Wehrpflicht einen Militärdienst mit oder ohne Waffe oder bei Vorliegen gesetzlich festgelegter Bestimmungen einen Zivildienst.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde dem § 70h folgender Absatz angefügt:
"(3) Die Annahme des Gesetzes über die Wehrpflicht bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung."

 

70/I. § Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

 

§ 70i. Jeder Staatsbürger der Ungarischen Republik ist verpflichtet, sich je nach seinen Einkommens- und Vermögensverhältnissen an der Finanzierung der öffentlichen Ausgaben zu beteiligen.
70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
 

 

§ 70j. In der Ungarischen Republik sind die Eltern und die Erziehungsberechtigten verpflichtet, für den Unterricht ihrer minderjährigen Kinder zu sorgen.

 

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

 

§ 70k. Ansprüche, die aus der Verletzung der Grundrechte erwachsen, sowie Beschwerden gegen Entscheidungen des Staates zur Erfüllung staatsbürgerlicher Pflichten können vor Gericht geltend gemacht werden.

 

XIII. FEJEZET
A választások alapelvei

Kapitel XIII
Die Grundprinzipien der Wahlen

 

71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok tagjait (a helyi tanácstagokat) a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
 

(2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.

(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról külön törvény rendelkezik.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 71 Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvények elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 71 folgende Fassung:
"71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint községi, városi, fővárosi kerületi képviselőtestületek tagjait, a fővárosi képviselőtestület törvényben meghatározott számú tagját, továbbá a törvényben meghatározott esetben a polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei képviselőtestület tagjait a községi és városi képviselőtestületek által választott küldöttgyűlés titkos szavazással választja.
(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
 

 

§ 71. (1) Die Mitglieder der Nationalversammlung und die Mitglieder der Gemeinde, Stadt und Hauptstadtbezirksräte (den Gemeinderäten) werden von den Wahlbürgern auf der Grundlage des allgemeinen und gleichen Wahlrechts geheim und unmittelbar gewählt.

(2) Die Mitglieder des Hauptstadtrates werden von den Hauptstadtbezirksräten, die Mitglieder der Komitatsräte von den Stadt- und Gemeinderäten in geheimer Abstimmung gewählt.

(3) Die Bestimmungen zur Wahl der Abgeordneten der Nationalversammlung und der Mitglieder der Räte regelt ein Gesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 71 Abs. 3 folgende Fassung:
"(3) Die Annahme des Gesetzes über die Wahl der Abgeordneten der Nationalversammlung und der Mitglieder der Räte bedarf der Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten."

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 erhielt der § 71 folgende Fassung:
"§ 71. (1) Die Abgeordneten der Nationalversammlung und die Mitglieder der Gemeinde-, Stadt- und hauptstädtischen Bezirksvertretungskörperschaften, die im Gesetz bestimmte Zahl der Mitglieder der hauptstädtischen Vertretungskörperschaft, ferner im vom Gesetz bestimmten Fall der Bürgermeister, werden von den Wahlberechtigten mit allgemeinem und gleichem Wahlrecht in direkter und geheimer Abstimmung gewählt.
(2) Die Mitglieder der Komitatsvertretungskörperschaften werden von den Gemeinde- und Stadtvertretungskörperschaften gewählten Delegiertenversammlung in geheimer Abstimmung gewählt.
(3) Die Bestimmungen zur Wahl der Abgeordneten der Nationalversammlung sowie der Mitglieder der örtlichen Vertretungskörperschaften und des Bürgermeisters regeln Gesetze, deren Annahm eder Zustimmung von zwei Dritteln der anwesenden Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

 

72. § gestrichen.

 

§ 72. gestrichen.

 

73. § gestrichen.

 

§ 73. gestrichen.

XIV. FEJEZET
A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

 

Kapitel XIV
Die Hauptstadt und die nationalen Symbole der Ungarischen Republik

 

74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.

 

§ 74. Die Hauptstadt der Ungarischen Republik ist Budapest.

 

75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
 

 

§ 75. Die Nationalhymne der Ungarischen Republik ist das Gedicht "Himnusz" von Ferenc Kölcsey in der Vertonung von Ferenc Erkel.

 

76. § A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról alkotmányerejű törvény rendelkezik.
 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 76 folgende Fassung:
"76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1990 wurde der § 76 wie folgt geändert:
- nach dem Abs. 1 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik."
- der bisherige Abs. 2 wurde Abs. 3.

§ 76. Staatswappen und Nationalfahne der Ungarischen Republik sowie den Gebrauch dieser Nationalsymbole regelt ein Verfassungsgesetz.

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 erhielt der § 76 folgende Fassung:
"§ 76. (1) Die Nationalfahne der Ungarischen Republik besteht as drei gleichbreiten roten, weißen und grünen horizontalen Streifen.
(2) Staatswappen und Nationalfahlen der Ungarischen Republik sowie den Gebrauch dieser Nationalsymbole regelt ein Gesetz, dessen Annahme der Zustimmung von zwei Dritteln der Abgeordneten der Nationalversammlung bedarf."

Durch Gesetzesartikel Nr. XLIV/1990 wurde der § 76 wie folgt geändert:
- nach dem Abs. 1 wurde folgender Absatz eingefügt:
"(2) Das Staatswappen der Ungarischen Republik ist ein gespaltener Schild mit gespitztem Untersatz.
Sein erstes Feld ist rot und silber siebenmal gespalten. In seinem zweiten, roten Feld, in der beachtliche Mitte eines grünen Dreierhügels mit goldener Krone befindet sich ein silbernes Doppelkreuz. Auf dem Schuld liegt die heilige Stephanskrone."
- der bisherige Abs. 2 wurde Abs. 3.

 

XV. FEJEZET
Záró rendelkezések

 

Kapitel XV
Schlußbestimmungen

 

77. § (1) Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.

(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.

 

§ 77. (1) Die Verfassung ist das Grundgesetz der Ungarischen Volksrepublik.

(2) Die Verfassung und die verfassungsmäßigen Rechtsnormen sind für alle Organisationen der Gesellschaft, sämtlich Organe des Staates und jeden Bürger in gleicher Weise verpflichtend.

 

78. § (1) A Magyar Köztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
 

(2) A Minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
 

 

§ 78. (1) Die Verfassung der Ungarischen Republik tritt am Tage ihrer Kundmachung in Kraft; für ihren Vollzug sorgt der Ministerrat.

(2) Der Ministerrat ist verpflichtet, die zum Vollzug der Verfassung erforderlichen Rechtsakte der Nationalversammlung zu unterbreiten.

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
...
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A 6. § rendelkezéseit az újonnan megválasztott Országgyűlésre és tanácsokra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének k) pontjából a „köztársasági elnököt” szövegrész, 29/B. §-a, 31. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata, továbbá az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 40. §-ának (1)-(2) bekezdése a hatályát veszti.
(3) A köztársasági elnököt első alkalommal az országgyűlési képviselők következő általános választása után összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének napjától számított hat hónapon belül kell megválasztani.
(4) A Magyar Honvédség elnevezést 1990. március 15-től kell alkalmazni. Ahol a jogszabály Magyar Néphadsereget említ, azon Magyar Honvédséget, ahol pedig a Magyar Néphadsereg Vezérkarát említi, azon a Magyar Honvédség Vezérkarát kell érteni.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 39. §-ának (2) bekezdésében az 1990. április 30-ai határidő 1990. szeptember 30-ára módosul."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"Die Verfassung der Ungarischen Republik - in der geltenden Fassung - der Gesetzesartikel XX des Jahres 1949 (im Folgenden: Verfassung) wird wie folgt geändert:
...
§ 8. (1) Dieses Gesetz tritt am Tage seiner Kundmachung in Kraft. Die Bestimmungen des § 6 sind frühestens auf die neu gewählte Nationalversammlung und die neu gewählten Räte anwendbar.
(2) Mit dem Inkrafttreten dieses Gesetzes treten im § 19 Abs. 3 Buchstabe k die Worte "Präsidenten der Republik", der § 29b, der letzte Satz des § 31 Abs. 4 der Verfassung sowie den § 40 Abs. 1 und 2 des Gesetzesartikel Nr. XXXI des Jahres 1989 über die Änderung der Verfassung außer Kraft.
(3) Der Präsident der Republik wird zum ersten Mal spätestens sechs Monate nach der konstituierenden Sitzung der neu gewählten Nationalversammlung gewählt.
(4) Die Bezeichnung der ungarischen Streitkräfte wird mit Wirkung vom 15. März 1990 geändert. In den bestehenden Gesetzen sind unter der Bezeichnung "Ungarische Volksarmee" die ungarische Armee und unter dem "Generalstab der Ungarischen Volksarmee" der Generalstab der ungarischen Armee zu verstehen.
(5) Mit dem Inkrafttreten dieses Gesetzes wird die Frist, die im § 39 Abs. 2 des Gesetzesartikels Nr. XXXI des Jahres 1989 über die Änderung der Verfassung von "30. April 1990" geändert in "30. September 1990" geändert.
Durch Gesetzesartikel Nr. XXIX/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
...
4. § (1) ...
(2) Ahol az Alkotmány vagy egyéb jogszabály a Minisztertanács elnökét vagy a Minisztertanács megválasztását említi, ezen miniszterelnököt, illetőleg a miniszterelnök megválasztását kell érteni.
5. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XVI/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"Die Verfassung der Ungarischen Republik - in der geltenden Fassung - der Gesetzesartikel XX des Jahres 1949 (im Folgenden: Verfassung) wird wie folgt geändert:
...
§ 4. (1) ...
(2) Wo in der Verfassung und in anderen Gesetzen von der Wahl des Ministerrates oder des Vorsitzenden des Ministerrates angesprochen ist, ist darunter die Wahl des Ministerpräsidenten zu verstehen.
§ 5. Dieses Gesetz tritt mit dem Tag seiner Kundmachung
(16.5.1990) in Kraft."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:
...
51. § (1) Ez a törvény - a 26. § kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Alkotmány 8. §-ának (3) bekezdése, 28. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (7) és (8) bekezdése, a köztársasági elnök választásáról szóló 1989. évi XXXV. törvény, továbbá a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény a hatályát veszti.
(2) Ahol az Alkotmány Ítélkező Tanácsot említ, ezen az Alkotmánybíróságot, ahol az Alkotmány, illetőleg egyéb jogszabály a Minisztertanácsot említi, ezen a Kormányt kell érteni.
(3) E törvény 26. §-ának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. XL/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"Die Verfassung der Ungarischen Republik - in der geltenden Fassung - der Gesetzesartikel XX des Jahres 1949 (im Folgenden: Verfassung) wird wie folgt geändert:
...
§ 51. (1) Dieses Gesetz tritt - mit Ausnahme des § 26 - am Tage der Kundmachung in Kraft; der § 8 Abs. 3, § 28 Abs. 4, § 31a Abs. 7 und 8 der Verfassung sowie der Gesetzesartikel XXXV. des Jahres 1989 über die Wahl des Präsidenten der Republik und der Gesetzesartikel XVII des Jahres 1990 über die ethnischen und sprachlichen Minderheiten in der Ungarischen Republik wird aufgehoben.
(2) Wo in den Entscheidungen des Verfassungsrates sowie des Verfassungsgerichts, im Text der Verfassung oder in anderen Gesetzen der Ministerrat erwähnt wird, soll darunter die Regierung verstanden werden.
(3) Der § 26 wird durch ein besonderes Gesetz in Kraft gesetzt."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következőképpen módosul:
...
8. § (1) E törvény 1-3., 6-8. §-a, továbbá az Alkotmánynak e törvény 5. §-ával megállapított új 44/C. §-a e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény 4-5. §-a - az (1) bekezdésben említett kivétellel - a helyi önkormányzati képviselőtestületek tagjai 1990. évi választásának napján lép hatályba."

 

Durch Gesetzesartikel Nr. LXIII/1990 wurde folgendes zum Übergang bestimmt:
"Die Verfassung der Ungarischen Republik - in der geltenden Fassung - der Gesetzesartikel XX des Jahres 1949 (im Folgenden: Verfassung) wird wie folgt geändert:
...
§ 8. (1) Die §§ 1-3 und 6-8 dieses Gesetzes, sowie im § 5 der neue Wortlaut des § 44c treten am Tage ihrer Kundmachung in Kraft.
(2) Die §§ 4-5 dieses Gesetzes - mit der in Absatz 1 genannten Ausnahme - treten mit dem Amtsantritt der Mitglieder der örtlichen Selbstverwaltungen nach den ordentlichen Wahlen im Jahr 1990 in Kraft."

 

Neu bekannt gemachte Verfassung Ungarns von 1949 mit den Änderungen bis 1989; insbesondere die Änderung mit dem Gesetzesartikel Nr. XXXI/1989, die einer Totalrevision gleich gekommen ist, hat Ungarn von einer Volksrepublik in eine nach westlichem Vorbild demokratisch verfasste Republik verwandelt.
 


Quelle: http://www.1000ev.hu/index.php
Ungarisches Bulletins, Budapest 1949
Brunner/Meissner / Verfassungen der kommunistischen Staaten, UTB 1980
Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart NF8 1959 S. 390
Die Verfassungen der europäischen Länder der Volksdemokratie, VEB Zentralverlag Berlin 1955

Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart NF8 1989 S. 258
Roggemann, Die Verfassungen Mittel- und Osteuropas, Berlin Verlag 1999
teilweise eigene Übersetzung (ohne Gewähr)
© 2. April 2012 - 14. April 2012
Home            Zurück            Top