beschlossen auf dem, vom 11. Dezember 1865 bis zum 28. Dezember 1867 tagenden ungarischen Reichstag
erstmals, wie im Gesetzartikel IV:1848 § 2,
wurden die Gesetze eines Reichstages nicht in einem "Reichstagsschluß" bzw. "Dekretum"
zusammengefaßt, und damit erst zu Schluß des Reichstags sanktioniert und
veröffentlicht;
er wurde jedoch amtlicherseits letztmals mit Vorrede und Schlußwort
zusammengefaßt !!!.
|
Előbeszéd |
Vorrede |
|
MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEDVEZŐ kegyelméből Ausztriai Császár,
Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun
és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya,
Ausztria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia,
Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély
nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma,
Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és
Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska
grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria
őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja,
Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb. Emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek a kit illet, hogy miután Mi kedvelt Magyarországunk és Társországai hű Fő-Rendeivel és Képviselőivel tanácskozandók, ünnepélyes megkoronáztatásunk és egyéb az ország boldogságának előmozdítására czélzó intézkedések megállapítása végett 1865-ik évi Karácsonyhó 10-ik napjára szabad királyi Pest városunkba törvény szerint közországgyülést hirdettünk, s azt a Mindenható kedvezéséből személyesen megnyitottunk és folytonosan vezérlettük volna, az ország hű Fő-Rendei és Képviselői folyó évi Szentiván hava 8-án szerencsésen végbement megkoronáztatásunk után felelős ministeriumunk által Fölségünk elé terjesztettek némely törvénycikkelyeket, melyeket koronáztatásunk előtt és után közértelemmel megállapítottak, alázatosan esedezvén Előttünk, hogy azon törvénycikkelyeket, és az azokban foglaltakat helyeseknek, kedveseknek s elfogadottaknak vallván, azokhoz királyi megegyezésünkkel járulni s az 1847/8. évi IV. törvénycikk 2-ik szakaszának értelmében, azokat még az országgyülés évi üléseinek folyama alatt, mint az ország koronás Királya, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni és szentesíteni s mind Magunk megtartani mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Mely törvénycikkek tartalma következő:
|
Wir Franz Josef, von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich,
apostolischer König von Ungarn und Böhmen,
von Dalatien, Croatien, Slavonien, Galizien, Lodomerien, Rama,
Servien, Kumanien und Bulgarien, König von Illyrien und Jerusalem ec. ; Erzherzog von Österreich,
Großherzog von Toskana, Herzog von Lothringen, Salzburg, Steyermark,
Kärnthen und Krain, Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren;
Herzog von Ober- und Unter-Schlesien, Modena, Parma, Piacenza und
Guastalla, Osvecinien und Zatorien, Teschen und Friaul, von Ragusa
und Zara ec.; Graf von Habsburg, Tyrol, Kryburg, Görz und Gradiska,
Fürst von Trient und Brixen, Markgraf der Ober- und Unter-Lausitz
und von Istrien; Graf auf Hoch-Ems, Feldkirch, Bregenz, Sonnebger ec.;
Herr von Triest, Cattaro und der slavonischen Grenz-Mark ec.: geben hiermit Allen, die es betrifft, kund: daß, nachdem Wir - um mit den getreuen Ständen und Abgeordneten Unseres geliebten Königreiches Ungarn und dessen Nebenländer über Unsere feierliche Krönung und über andere die Förderung des Landeswohls bezweckenden Verfügungen zu berathschlagen, auf den 10ten December 1865 einen allgemeinen Reichstag in Unsere königliche Freistadt Pest gesetzmäßig einberiefen, und selben mit der Gunst des Allmächtigen persönlich eröffneten und leiteten; die getreuen Stände und Abgeordneten, nach Unserer am 8ten Juni d. J. glücklich vollzogenen Krönung, Unserer Majestät durch Unser verantwortliches Ministerium einige Gesetzartikel, welche sie vor und nach Unserer Krönung einmüthig vereinbarten, mit der unterthänigen Bitte unterbreitet haben: daß wir jene Gesetzartikel und das darin Enthaltene als richtig, genehm und angenommen erklärend, denselben Unsere königliche Zustimmung ertheilen, und selbe im Sinne des § 2, des IV. Gesetzartikels vom Jahre 1847/8 noch während der Dauer der Reichstags-Verhandlungen, als gekrönter König kraft Unserer königlichen Machtvollkommenheit, huldreichst zu genehmigen, zu bestätigen und zu sanctioniren, und sowohl Selbst beobachten als auch durch Andere beobachten zu lassen, geruhen möchten. Der Inhalt dieser Artikel ist folgender:
|
Gesetze zur Bestätigung des Thronwechsels von
1848
|
évi I. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
I.
am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert Interessant ist,
dass der Reichstag Franz Josef den Titel "König" hier noch
verweigert hat, und ihn statt dessen nur als "Herr" bezeichnet.. |
|
Miután dicsőségesen uralkodott Fölséges I. Ferdinánd úr, ausztriai
Császár, Magyarországnak e néven V. Királya az uralkodásról
ünnepélyesen lemondott; miután továbbá Fönséges császári királyi
Főherczeg Ferencz Károly úr, kit az örökösödés rende szerint
illetett volna a trónöröklés, erről lett lemondását hasonló
ünnepélyességgel nyilvánitotta; s ezek folytán I. Ferencz József úr
Ő Felsége, mint a most tisztelt édes-atyjának első szülöttje, és az
1723-ik évi I. és II. törvénycikk által megállapított örökösödési
rend szerint Magyarországban és társországaiban törvényesen jogosult
örökös tettleg át is vette az uralkodást: az ország hű főrendei és
képviselői szemük előtt tartván a fönemlített törvénycikkek
tartalmát, hódolati köteles hűségüknél fogva, legkegyelmesebb Urokat
a következő törvénycikkben foglalt kegyelmes hitlevele kiadása, s
alább szintén beigtatott koronázási esküje letétele mellett a
mindenható Isten segitségül hivásával egyhangu örömnyilvánitások, s
őszinte üdvözlések között Magyarország Apostoli szent koronájával
ünnepélyes szertartás szerint megkoronázták.
|
Nachdem der glorreich regiert habende Allerdurchlauchtigste Herr
Ferdinand I., Kaiser von Österreich, als König von Ungarn der fünfte
dieses Namens, von der Regierung feierlich abdizierte, nachdem
ferner der Durchlauchtigste kaiserlich königliche Herr Erzherzog
Franz Karl, dem nach der Erbfolgeordnung die Thronfolge gebührt
hätte, seine Verzichtleistung hierauf mit gleicher Feierlichkeit
kundgab; und demzufolge der Allerdurchlauchtigste Herr Franz Josef
I., als Erstgeborener seines obgeehrten Herrn Vaters die Regierung
in Ungarn und seinen Nebenländern im Sinne der durch den I. und II.
Gesetzartikel vom Jahre 1723 festgestellten Erbfolgeordnung als
gesetzlich berufener Thronerbe auch tatsächlich antrat: so haben die
getreuen Stände und Abgeordneten des Reiches ihren Allergnädigsten
Herrn in Anbetracht der Bestimmungen obiger Gesetzartikel und der
schuldigen treuen Huldigung - bei Herausgabe des im nachfolgenden
Gesetzartikel enthaltenen allergnädigsten Inauguraldiploms und bei
Leistung des nachstehend gleichfalls inartikulierten Krönungseides,
- unter Anrufung des Beistandes des allmächtigen Gottes unter
einstimmigem Jubel und aufrichtiger Begrüßung mit der apostolischen
heiligen Krone Ungarns in feierlicher zeremonieller Weise gekrönt.
|
|
évi II. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
II.
am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és
megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és
koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé
igtattatnak, a melyeknek tartalma következő: MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát,
Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok
Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Auszria főherczege,
Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer,
Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai
őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla,
Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege,
Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen
fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs,
Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a
Szláv őrgrófság Ura stb. mint Magyarország s társországainak apostoli királya adjuk
emlékezetül jelen hitlevelünk rendében: hogy, miután dicsőségesen
uralkodott Fölséges I. Ferdinánd úr ausztriai Császár,
Magyarországnak e néven V-ik királya, a Mi mélyen tisztelt és
szeretett nagybátyánk még 1848-ik évi deczember 2-án Olmützben kelt
lemondó levelénél fogva, mind az ausztriai császári koronáról, mind
pedig az uralkodása alatt állott többi országai koronáiról
ünnepélyesen lemondott; miután továbbá Fönséges császári királyi
főherczeg Ferencz Károly úr, a Mi mélyen tisztelt és buzgón
szeretett édesatyánk, a kit az örökösödés rende szerint a
trónöröklés illetett volna, erről lett lemondását ugyanazon
alkalommal hasonló ünnepélyességgel nyilvánította: az 1723. évi I.
és II. tc. által megállapított örökösödési rend szerint Ránk, mint
törvényesen jogosult örökösre szállott Magyarországban és
társországaiban a királyi trónöröklés. Mi tettleg át is vettük az
uralkodást, közbejött sulyos akadályok miatt azonban az 1791-dik évi
III. tc. által kijelölt határidő alatt, mint Magyarország és
társországai királya Magunkat meg nem koronáztathattuk. Későbben
1861-ik évben megkoronáztatásunk végett összehiván az országgyülést,
Fölséges Ferdinánd úr császárnak és királynak mélyen tisztelt
nagybátyánknak, és Fönséges császári királyi főherczeg Ferencz
Károly úrnak fiúi tisztelettel szeretett édes Atyánknak említett
lemondási okiratait az országgyülés elé terjesztettük;
megkoronáztatásunk azonban a fenforgott viszonyok és nehézségeknél
fogva ekkor sem teljesülhetett. Ujabban összehívtuk tehát 1865-ik évi deczember 10-ik napjára
Pest szabad királyi városunkba a jelen országgyülést, királyi
fölavatásunk és koronáztatásunk végett, s ezen országgyülést saját
legmagasabb Személyünkben Mi magunk nyitottuk meg, és vezéreltük
folytonosan. Hosszasabb tanácskozások után Isten kegyelméből végre
sikerült atyai szivünk örömére az alkotmány visszaállitása által
elháritani azon nehézségeket, a melyek miatt királyi fölavatásunk és
koronáztatásunk eddigelé elhaladt. Azon aggodalmakat pedig, melyeket az 1861-diki országgyülés Fölséges
császár és király V. Ferdinánd úr, mélyen tisztelt és szeretett
nagybátyánk, és fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly
úr, fiui tisztelettel szeretett édes Atyánk lemondási okirataikra
nézve ismételt fölirataiban Elénk terjesztett, eloszlatta felelős
ministeriumunknak a jelen országgyülés szine előtt Nevünkben tett
nyilatkozata, melyben legmagasabb jóváhagyásunkat kijelenté arra
nézve, hogy az említett lemondások formahiányaiból az ország
törvényes önállására, s függetlenségére bézve káros következtetések
ne vonathassanak, s a trónlemondás ténye jövőre Magyarország külön
megemlítése, értesitése mellett, és alkotmányos hozzájárulásával
történjék, - s e részben az ország jogainak biztositására ünnepélyes
megkoronáztatásunk után azonnal külön törvény alkottassék. Az ország főrendei és képviselői tehát tekintetbe véve a hazai törvények rendeletét, azok értelmében Minket, mint Magyarország és társországai trónjának és koronájának törvényes és valóságos örökösét, mentül előbb megkoronáztatni óhajtván; jobbágyi hódolattal járultak Elénk, s alázattal kértek, hogy Mi az ország sarkalatos törvényei szerint mindenesetre még szerencsés megkoronáztatásunk előtt kiadandó koronázási hitlevelünkben az ország jogai biztositására az alább irt czikkeket, s minden azokban foglaltakat kegyelmesen elfogadni, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni, s mind magunk kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Mely czikkek tartalma következő:
|
Das von Seiner königlichen Majestät vor seiner glücklichen
Inauguration und Krönung zu Gunsten des Landes augestellte
königliche Diplom und der anläßlich der Krönung abgelegte königliche
Eid werden hiermit als Landesgesetze inartikuliert; ihr Inhalt ist
der folgende: Wir Franz Josef der Erste, von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, apostolischer König von Ungarn, Böhmen, Dalmatien, Kroatien, Slavonien, Galizien, Lodomerien, Rama, Serbien, Kumanien und Bulgarien; König von Illyrien, Jerusalem, u. s. w., Erzherzog von Österreich, Großherzog von Toskana und Krakau; Herzog von Lothringen, Salzburg, Steiermark, Kärnten, Krain und Bukowina; Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren, Herzog von Ober- und Niederschlesien, Modena, Parma, Piacenza, Guastala, Auschwitz, Zator, Teschen, Friaul, Ragusa, Zara etc,; Graf von Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz und Gradiska; Fürst von Trient und Brixen; Markgraf der Ober- und Niederlausitz und von Istrien; Graf von Hohenembs, Feldkirch, Brezenz, Sonnenberg u. s. w., Herr von Triest, Cattaro und auf der windischen Mark u. s. w., als apostolischer König Ungarns und seiner Nebenländer geben zur Erinnerung mittels unseres gegenwärtigen Diploms kund: Nachdem Seine Majestät Herr Ferdinand I., Kaiser von Österreich, Ungarns fünfter König dieses Namens, Unser hochverehrter und geliebter Oheim, nach glorreicher Regierung durch seine bereits am 2. Dezember 1848 in Olmütz ausgestellte Entsagungsurkunde sowohl der österreichischen Kaiserkrone, als den Kronen der übrigen unter seiner Herrschaft stehenden Länder entsagt hat; nachdem ferner Seine Hoheit, der kaiserlich königliche Herr Erzherzog Franz Karl, Unser hochverehrter und heißgeliebter Vater, dem nach der Erbfolgeordnung die Thronfolge gebührt hätte, seinen Verzicht auf dieselbe bei derselben Gelegenheit mit gleicher Feierlichkeit erklärt hat, ist nach der durch die Gesetzartikel I. und II. des Jahres 1723 festgesetzten Thronfolgeordnung in Ungarn und seinen Nebenländern die königliche Thronfolge an Uns als den gesetzlich berechtigten Erben gelangt. Wir haben auch tatsächlich die Regierung übernommen, wegen der dazwischen getretenen ernsten Hindernisse konnten Wir Uns jedoch innerhalb der durch den Gesetzartikel III. des Jahres 1791 bezeichneten Zeit nicht als König von Ungarn und seiner Nebenländer krönen lassen. Als Wir später im Jahre 1861 den Reichstag zum Behufe Unserer Krönung zusammenberiefen, haben Wir die erwähnten Entsagungsurkunden Seiner Majestät des Herrn Kaisers und Königs Ferdinand, Unseres hochverehrten Oheims und Seiner Hoheit des kaiserlich königlichen Herrn Erzherzogs Franz Karl, Unseres mit kindlicher Verehrung geliebten Vaters dem Reicshtage unterbreiten. Unsere Krönung konnte aber wegen der obschwebenden Verhältnisse und SChwierigkeiten damals nicht verwirklicht werden. Neuerlich haben Wir daher auf den 10. Dezember 1865 den gegenwärtigen Reichstag in Unsere könnigliche Freistadt Pest zum Behufe Unserer königlichen Inauguration und Krönung einberufen und diesen Reichstag haben Wir in Unserer höchsteigenen Person eröffnet und fortdauernd geleitet. Nach längeren Beratungen ist es endlich durch Gottes Gnade zur Freude Unseres väterlichen Herzens durch die Wiederherstellung der Verfassung gelungen, jene Hindernisse zu beseitigen, wegen welcher Unsere königliche Inauguration und Krönung sich bisher verzögert hat. Jene Bedenken jedoch, welche der Reichstag vom Jahre 1861 hinsichtlich der Entsagungsurkunden Seiner Majestät des Herrn Kaisers und Königs Ferdinand V., Unseres hochverehrten und geliebten Oheims und Seiner Hoheit des kaiserlich königlichen Herrn Erzherzogs Franz Karl, Unseres mit kindlicher Verehrung geliebten Vaters in wiederholten Adressen Uns unterbreitet hat, wurden durch die von Unserem verantwortlichen Ministerium in Unserem Namen vor dem gegenwärtigen Reichstage abgegebene Erklärung zerstreut, in welcher es Unsere Allerhöchste Zustimmung dazu ausdrückte, daß aus dem Formgebrechen der erwähnten Verzichte keine nachteiligen Folgerungen hinsichtlich der gesetzlichen Selbständigkeit und Unabhängigkeit des Landes abgeleitet werden dürfen und daß der Thronentsagungsakt in Zukunft unter ausdrücklicher Erwähnung und Benachrichtigung Ungarns und unter dessen verfassungsmäßiger Zustimmung zu geschehen hat, und daß in dieser Beziehung zur Sicherung der Rechte des Landes nach Unserer feierlichen Krönung sofort ein besonderes Gesetz geschaffen werden soll. Die Magnaten und Abgeordneten des Landes haben sich daher in Anbetracht der Anordnung der vaterländischen Gesetze und von dem Wunsche geleitet, im Sinne derselben und der Krone Ungarns und seiner Nebenländer, ehestens zu krönen, mit homagialer Huldigung an Uns gewendet und Uns die untertänige Bitte vorgetragen, daß Wir geruhen mögen, in dem nach den Grundgesetzen des Landes die unten folgenden Artikel und ihren ganzen Inhalt gnädig anzunehmen, kraft Unserer königlichen gewalt zu bestätigen und zu bekräftigen und dieselben sowohl selbst gnädig zu befolgen, als auch durch andere befolgen zu lassen. Der Inhalt dieser Artikel ist der folgende:
|
|
1. § Szentül és sérthetetlenül megtartandjuk, s királyi
hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723-dik évi I.
és II-dik törvénycikkekben megállapított királyi trónöröklést; - az
1791-dik évi 3. törvénycikk értelmében teljesitendő koronázást; -
Magyarország s társországai jogait, alkotmányát, törvényes
függetlenségét, szabadságát és területi épségét. Szentül és
szigoruan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is
megtartatjuk Magyarország és társországai törvényesen fenálló
szabadalmait, kiváltságait, törvényszerü szokásait, és az eddigilé
országgyülésileg alkotott, s dicső Elődeink, Magyarország koronázott
királyai által szentesitett, valamint ezután országgyüléseileg
alkotandó s Általunk mint koronázott magyar király által
szentesitendő törvényeit, minden pontjaikban, czikkeikben és
záradékaiban úgy, mint ezeknek értelme és gyakorlata a király és
országgyülés közös megegyezésével fog megállapittatni; kivéve
mindazonáltal dicsöült II. András 1222-ik évi törvényének azon
megszüntetett záradékát, a mely így kezdődik: "Quodsi vero Nos",
ezen szavakig: "in perpetuum facultatem". Mindezek biztositására
szolgáland azon királyi Eskünk is, melyet jelen királyi levelünk
tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének
alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni.
|
§ 1. Heilig und unverletzt werden Wir halten und kraft
Unserer königlichen Gewalt auch durch andere halten lassen, die in
den Gesetzartikeln I und II des Jahres 1723 festgestellte königliche
Thronfolge; - die im Sinne des Gesetzartikels III des Jahres 1791 zu
vollziehende Krönung; - Ungarns und seiner Nebenländer Rechte,
Verfassung, gesetzliche Unabhängigkeit, Freiheit und territoriale
Integrität. Heilig und streng werden Wir befolgen und kraft unserer
königlichen Gewalt auch befolgen lassen Ungarns und seiner
Nebenländer gesetzlich bestehenden Freiheiten, Privilegien,
gesetzmäßigen Gewohnheitsrechte und die bisher reichstäglich
geschaffenen und von Unseren glorreichen Vorgängern, den gekrönten
Königen Ungarns sanktionierten Gesetze, sowie die in der Folge
reichstäglich zu schaffenden und von Uns als gekröntem ungarischen
Könige zu sanktionierenden Gesetze in allen ihren Punkten, Artikeln
und Klauseln genau so, wie deren Sinn und Übung durch gemeinsames
Einverständnis des Königs und des Reichstags festgestellt werden
wird; ausgenommen jedoch jene aufgehobene Klausel des Gesetzes
weiland Andreas II. vom Jahre 1222, welche mit den Worten beginnt "Quodsi
vero Nos" bis zu den Worten: "in perpetuum facultatem". Zur
Sicherrung all dessen wird auch Unser königlicher Eid dienen, den
Wir auf den Inhalt dieses Unseres königlichen Diploms auf Grund des
Textes des Krönungseides Unseres glorreichen Vorfahrens Ferdinand I.
anläßlich Unserer Krönung ablegen werden.
|
|
2. § Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi
törvényes szokása, s a hazai törvények szerint az országban fogjuk
mindenkor tartatni, s a kebelükből valláskülönbségre való tekintet
nélkül választott és megbizott világi személyek által őriztetni.
|
§ 2. Die heilige Krone des Landes werden Wir nach der alten
gesetzlichen Gewohnheit der Bewohner des Landes und nach den
vaterländischen Gesetzen jederzeit im Lande behalten und durch aus
ihrer Mitte ohne Rücksicht auf die Religionsverschiedenheit gewählte
und betraute weltliche Personen bewachen lassen.
|
|
3. § Magyarország és társországainak mindazon részeit és tartozmányait, a melyek már visszaszereztettek, s azokat, a melyek Isten segedelmével ezután fognak visszaszereztetni, koronázási eskünk értelmében is, a nevezett országhoz és társországaihoz visszakapcsolandjuk.
|
§ 3. Alle jene Teile und Provinzen Ungarns und seiner
Nebenländer, welche bereits zurückerworben wurden, sowie jene,
welche mit Gottes Hilfe in Zukunft zurückerworben werden sollten,
werden Wir im Sinne Unseres Krönungseides diesem Lande und seinen
Nebenländern reinkorporieren.
|
|
4. § Abban az esetben, melyet Isten kegyelme messze távoztasson,
- ha az ausztriai főherczegek mindkét nemének magvaszakadása,
elsőben is: a dicső emlékezetü ősatyánk VI-ik, illetőleg III-ik
Károly; utána dicsőült I. József; végre dicsőült I. Lipót császárok
és magyar királyok ágyékaiból leszármazó örökösök kihaltával
bekövetkeznék, - a királyválasztás és koronázás előjoga az 1723-dik
évi I. és II. tc. rendelete szerint is visszaszáll Magyarországra és
társországaira, s ezen országoknál régi szokások szerint az
sértetlenül megmarad hajdani érvényében és állapotában.
|
§ 4. In jenem Falle, den Gottes Gnade weit abwenden möge,
wenn das Erlöschen der Nachkommen beiderlei Geschlechtes der
österreichischen Erzherzoge durch das Aussterben der aus den Lenden
der Kaiser und ungarischen Könige, erstens Unseres Ahnen glorreichen
Angedenkens Karl VI. bzw. III., dann weiland Josef I., endlich
weiland Leopold I. abstammenden Erben eintreten sollte - fällt das
Vorrecht der Königswahl und Krönung nach der Anordnung der
Gesetzartikel I. und II. des Jahres 1723 an Ungarn und seine
Nebenländer zurück und dasselbe bleibt in diesen Ländern nach ihren
alten Gewohnheitsrechten unversehrt in seiner vormaligen Geltung und
Beschaffenheit aufrecht.
|
|
5. § A mint fentebb az 1. pontban foglaltatik, valahányszor jövendőben ilyen koronázás Magyarországban országgyülésileg teljesitendő: Örököseink és Utódaink, a koronázandó örökös királyok kötelesek lesznek mindannyiszor ezen hitlevélbeli biztositások elfogadását előrebocsátani, és arra az esküt letenni.
|
§ 5. Wie dies im ersten Punkte enthalten ist, werden Unsere
Erben und Nachfolger, die zu krönenden erblichen Könige von Ungarn
jedesmal, wenn in Zukunft eine solche Krönung reichstäglich zu
vollziehen ist, verpflichtet sein, die Annahme der in diesem Diplome
enthaltenen Zusicherungen vorangehen zu lassen und auf dieselben den
Eid abzulegen.
|
|
Mi tehát az országgyülés, fönebbi kérését kegyelmesen fogadván,
atyai szivünk kegyes hajlamánál fogva a fön beigtatott összes
czikkelyeket, s mindazt, a mi azokban foglaltatik, egyenkint és
összesen helyeseknek s Előttünk kedveseknek valljuk, s azokhoz
kegyelmes megegyezésünkkel hozzájárulunk; igérvén, és királyi
szavunkkal biztositván Magyarországot és társországait, hogy
mindezen előrebocsátottakat Magunk is megtartandjuk, és bármely
rendü s állásu alattvalóinkkal is megtartandjuk, - a mint azokat
jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerősítjük. A minek hitelére és bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláirtuk és királyi pecsétünk ráfüggesztésével megerősítettük.
|
Indem Wir daher der obigen Bitte des Reichstages gnädig willfahren,
erklären Wir aus gnädiger Neigung Unseres väterlichen Herzens, die
sämmtlichen oben angeführten Artikel und alles, was sie enthalten,
einzeln und insgesamt für richtig und Uns genehm und treten
denselben mit Unserer gnädigen Zustimmung bei, indem Wir versprechen
und Ungarn und seinen Nebenländern mit Unserem königlichen Worte
zusichern, daß Wir alles Vorangelassene sowohl selbst befolgen
werden und von Unseren Untertanen, welchen Ranges und welcher
Stellung immer, befolgen lassen werden - wie Wir es mit dem
gegenwärtigen Diplom annehmen, genehmigen und bekräftigen. Urkund und Zeugnis dessen haben Wir dieses Diplom eigenhändig unterschrieben und durch Aufdrückung Unseres königlichen Siegels bekräftigt. Gegeben in Ofen, der Hauptstadt Ungarns, am 6. Juni im Jahre des Herrn 1867 Franz Josef Graf Julius Andrassy
|
|
Királyi eskü |
Krönungseid |
|
Mi I. Ferencz József Isten kegyelméből stb. mint Magyarország és
társországainak örökös és apostoli királya, esküszünk az élő Istenre,
boldogságos Szűz Mária s az Istennek minden szenteire, hogy az Isten
egyházait, Magyarország és társországai törvényhatóságait, s egyházi
és világi minden rendü lakosait jogaikban, kiváltságaikban,
szabadságukban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és
helybenhagyott szokásaikban megtartandjuk, mindenkinek igazságot
szolgáltatunk, Magyarország és társországai jogait, alkotmányát,
törvényes függetlenségét és területi épségét sértetlenül
fentartandjuk, dicsöült II-ik András király törvényeit (kivéve
mindazonáltal azon törvények 31-dik czikkének záradékát, mely így
kezdődik: "Quodsi vero nos", egészen azon szavakig: "in perpetuum
facultatem") megtartandjuk; Magyarország és társországai határait,
és a mi ezen országokhoz bármi jog és czimen tartozik, el nem
idegenitjük, se meg nem csonkitjuk, sőt a mennyire lehet,
gyarapitjuk és kiterjesztjük és megteendjük mindazt, a mit ezen
országaink közjavára, dicsőségére és öregbitésére igazságosan
megtehetünk. Isten Minket úgy segéljen, s annak minden szentei.
|
Wir, Franz Josef I. von Gottes Gnaden u. s. w., als erblicher und
apostolischer König Ungarns und seiner Nebenländer schwören bei
Gott, dem Allmächtigen, bei der seligen Jungfrau Maria und bei allen
Heiligen Gottes, daß Wir die Kirchen Gottes, die Munizipien Ungarns
und seiner Nebenländer, sowie seine kirchlichen und weltlichen
Einwohner jeglichen Standes, in ihren Rechten, Vorrechten,
Freiheiten, Privilegien, Gesetzen, in ihren alten guten und
genehmigten Gewohnheitsrechten erhalten, jedermann gegenüber
Gerechtigkeit walten lassen, die Rechte, die Verfassung, die
gesetzliche Unabhängigkeit und die territoriale Integrität Ungarns
und seiner Nebenländer unversehrt bewahren, die Gesetze weiland
König Andreas II. (mit Ausnahme jedoch der Klausel des 31. Artikels
dieser Gesetze, welche mit den Worten beginnt: "Quodsi vero nos" bis
zu den Worten: "in perpetuum facultatem") beobachten, das Gebiet
Ungarns und seiner Nebenländer und das zu diesen Ländern unter
welchem Recht und welchem Titel immer gehört, nicht entfremden und
nicht verkürzen, ja soweit es möglich ist, vermehren und ausdehnen
und daß Wir alles tun werden, was Wir zum allgemeinen Wohl, zum
Ruhme und zur Mehrung dieser Länder gerechterweise zu tun vermögen.
So wahr Uns Gott helfe und alle seine Heiligen !
|
|
évi III. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
III.
am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert zu diesem Zeitpunkt haben beide angesprochenen Personen, der ehemalige Kaiser und König Ferdinand V. (+ 1875) wie auch sein Bruder, Erzherzog Franz Karl von Österreich (+1878) noch gelebt.
|
|
1. § Ő császári s apostoli királyi Felsége V. Ferdinánd
1848-ik évi deczember hava 2-ik napján a trónról, - fönséges
császári királyi főherczeg Ferencz Károly pedig ugyanakkor a
trónöröklésről, - mely Ő császári s apostoli királyi Felsége V.
Ferdinánd után az 1723-dik évi I. és II. tc. értelmébe Őt illette
volna, lemondván; e két lemondás az ország részéről utólagosan
beczikkelyeztetik.
|
§ 1. Nachdem seine kaiserliche königliche apostolische
Majestät Ferdinand V. unterm 2. Dezember 1848 dem Throne, - Seine
kaiserliche königliche Hoheit Erzherzog Franz Karl aber gleichzeitig
der Thronerbfolge, - welche ihm nach Seiner kaiserlich königlich
apostolischen Majestät Ferdinand V. im Sinne der Gesetzartikel I.
und II. des Jahres 1723 gebührt hätte, entsagt haben, so werden
diese beiden Abdikationen von Seite des Landes nachträglich
inartikuliert.+
|
|
2. § Minthogy azonban az erre vonatkozó lemondási okiratok,
melyek az 1861-dik évi országgyülés elé terjesztettek,
átalánosságban és csak az auszriai császárságról, s az ehhez tartozó
országokról szólnak; Magyarország pedig mint saját alkotmányánál
fogva önálló ország, azokban külön megemlitve nincsen; - minthogy
továbbá azon okiratok az országgyüléssel tárgyalás, elfogadás és
törvénybe igtatás végett annak idejében nem is közöltettek: az
országgyülés ünnepélyes óvást tesz ezennel minden ebből Magyarország
önállására és függetlenségére nézve vonható káros következtetések
ellen.
|
§ 2. Da jedoch die hierauf bezüglichen Abdiktionsurkunden,
welche dem Reichstage vom Jahre 1861 vorgelegt wurden, nur allgemein
lauten und bloß vom österreichischen Kaisertume und den dazu
gehörigen Ländern sprechen, Ungarn aber als ein vermöge seiner
eigenen Verfassung selbständiges Reich in selben nicht besonders
erwähnt ist, da ferner jene Urkunden dem Reichstage behufs
Verhandlung, Annahme und Inartikulierung seinerzeit gar nicht
mitgeteilt wurden: so legt der Reichstag hiemit feierliche
Verwahrung ein gegen alle hinsichtlich der Selbständigkeit und
Unabhängigkeit Ungarns hieraus etwa zu ziehenden nachteiligen
Konsequenzen.
|
|
3. § Egyszersmind pedig az ország jogai biztositása
tekintetéből jövőre nézve megállapittatik, hogy minden ezentúl
bekövetkezhető trónlemondás Magyarország külön értesítése mellett, s
alkotmányos hozzájárulásával történjék.
|
§ 3. Zugleich wird aber zur Sicherung der Rechte des Landes
für die Zukunft festgestellt, daß hinfort jede etwa erfolgende
Thronentsagung unter besonderer Verständigung Ungarns und mit dessen
verfassungsmäßiger Zustimmung zu geschehen habe.
|
|
évi IV. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel IV.
am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az ország főrendei és képviselői nemcsak ősi szokásból, hanem Ő
Felsége a szerencsésen megkoronázott apostoli király iránti őszinte
ragaszkodásuk érzetétől is indittatva, legbensőbb örömök és
legmélyebb hódolatuk jeléül koronázási tisztelet-díjat ajánlanak Ő
Felségének, remélvén, hogy Ő Felsége azt szokott kegyességével
fogadja.
|
Die Stände und Abgeordneten des Reiches - bewogen nicht nur durch
den altherkömmlichen Gebrauch, sondern auch durch das Gefühl
aufrichtiger Anhänglichkeit an Seine Majestät, den glücklich
gekrönten apostolischen König - votieren Seiner Majestät als Zeichen
ihrer innigsten Freude und tiefsten Huldigung eine
Krönungsehrengabe, hoffend, daß Seine Majestät dieselbe mit
gewohnter Huld aufnehmen werden.
|
|
évi V. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
V.
am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az ország főrendei és képviselői, Erzsébet királyné Ő Felsége
szerencsésen végbement ünnepélyes megkoronáztatásának emlékét
megörökiteni és mély hódolatunkat iránta tanusitani kivánván;
Királyné Ő Felségének tisztelet-díjat ajánlanak, remélvén, hogy azt
Ő Felsége a magyar nemzet iránt tanusitott legkegyelmesebb
hajlamánál fogva, szokott kegyességével fogadja.
|
Von dem Wunsche geleitet, das Andenken der glücklich vollzogenen
feierlichen Krönung Ihrer Majestät der Königin Elisabeth zu
verewigen und einen Beweis ihrer tiefsten Huldigung darzubringen,
votieren die Stände und Abgeordneten des Reiches Ihrer Majestät der
Königin eine Ehrengabe, hoffend, Ihre Majestät werde dieselbe
zufolge der der ungarischen Nation bewiesenen allergnädigsten
Zuneigung mit gewohnter Huld aufnehmen.
|
|
évi VI. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
VI.
am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az ország szent koronájának volt őrei, jelesül néhai Ürményi Ferencz
időközben elhalálozván, vajai báró Vay Miklós pedig másnemü
hivatalos rendeltetése által gátoltatva, koronaőri teendőit nem
végezhetvén, s ennélfogva e teendőkkel Ő cs. s apost. kir. Felsége
ideiglenesen nagy-károlyi gr. Károlyi Györgyöt és tóthprónai és
blatniczai báró Prónay Albertet, ennek leköszönése után pedig
nyáregyházi báró Nyáry Antalt legkegyelmesebben megbizni
méltóztatván, az Ő Felsége által valláskülönbség nélkül kijelöltek
közül a korona s a haza érdekében szerzett érdemeik s hazafiui
szolgálataik figyelembe vételével az ország főrendei és képviselői
nagy-károlyi gróf Károlyi György valóságos belső titkos tanácsos s
Szathmármegye főispánját, ki Ő Felsége megbizása folytán a koronaőri
hivatalt eddig is viselte, és vajai báró Vay Miklós aranykulcsos,
valóságos belső titkos tanácsos, és Szent István jeles rendének
középkeresztesét választották meg közakarattal koronaőröknek, kik a
törvényszerü esküt annak rendje szerint le is tették.
|
Indem von den gewesenen Hütern der heiligen Reichskrone namentlich
weiland Franz v. Ürményi mittlerweile starb, Baron Nikolaus Vay von
Vaja aber durch seinen anderweitigen amtlichen Beruf in Vollziehung
der Agenden als Kronhüter verhindert war, und zufolge dessen mit
diesen Agenden Seine kaiserlich königlich apostolische Majestät den
Graf Georg Károlyi von Nagy-Károly und Baron Albert Pronay von
Tóthprona und Blatnicza, nach des Letzteren Abdankung aber den Baron
Anton Nyáry allergnädigst zu betrauen geruhten: so haben die Stände
und Vertreter des Reiches, aus der Reihe der von Seiner Majestät
ohne Unterschied der Confession vorgeschlagenen - in Anbetracht
ihrer im Interesse der Krone und des Vaterlandes geleisteten
patriotischen Dienste - den grafen Georg Károly, wirklichen geheimen
Rath, Obergespan des Szathmarer Comitates, welcher dieses Amtes im
Auftrage Seiner Majestät auch bisher waltete, und den Baron Nikolaus
Vay, Kämmerer, wirklichen geheimen Rath, Ritter des mittleren
Kreuzes des Sanct-Stephansordens, einstimmig gewählt, welche auch
den gesetzlichen Eid ordnungsgemäß ablegten.
|
|
Fenemlitett báró Nyáry Antal a koronához tartozó kulcsokat
általadván, e tekintetben a felelősség terhe alól fölmentetik.
|
Nachdem Baron Anton Nyáry die zur Krone gehörigen Schlüssel übergab,
so wird er der weiteren Verantwortlichkeit in dieser Beziehung
enthoben.
|
|
évi VII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
VII.
am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
|
|
1. § Miután Ő császári s apostoli kir. Felsége a végrehajtó
hatalmat, a törvények és az alkotmány alapján, a magyar ministerium
által személyesen gyakorolja; az 1847/8:III. tc. pedig Ő csász. s
apostoli kir. Felsége távollétében a végrehajtó hatalmat a nádorra,
mint királyi helytartóra ruházta: az 1847/8:III. tc. 2., 3., 9.,
11., 17., 19., 24. és 38. §-ainak a nádor mint királyi helytartó
jogkörére vonatkozó intézkedései érvényen kivül helyeztetnek.
|
§ 1. Indem Seine kaiserliche und apostolisch königliche
Majestät die Exekutivgewalt auf Grund der Gesetze und der
Konstitution durch das ungarische Ministerium persönlich ausübt; der
Gesetzartikel III des
Jahres 1847/8 aber die Exekutivgewalt in Abwesenheit Seiner
kaiserlich königlich apostolischen Majestät auf den Palatin als
königlichem Stattgalter übertrug: so werden die auf den
Wirkungskreis des Palatins als königlichen Statthalter bezüglichen
Bestimmungen der §§ 2, 3, 9, 11, 17, 19, 24 und 38 des
Gesetzartikels III des
Jahres 1847/8 außer Kraft gesetzt.
|
|
2. § Mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre a felelős
kormányzat elveivel megegyezőleg, törvény által szabályozva nem lesz:
a nádor-választás elhalasztatik.
|
§ 2. Insolange der Wirkungskreis der Palatinswürde, im
Einklange mit den Prinzipien des verantwortlichen Regierungssystemes,
durch ein Gesetz nicht geregelt sein wird, wird die Wahl eines
Palatins vertagt. ein solches
Gesetz ist bis 1946 (Einführung eines republikanischen
Staatsoberhaupts) nicht erfolgt. |
|
évi VIII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
VIII.
am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az 1847/8-dik III. tc. 12. §-a, mely a magyar felelős ministerium
alakulásának módjáról rendelkezik, következőleg módosittatik:
|
Der § 12 des
Gesetzartikels III des Jahres 1847/8, welcher die Modalitäten
der Bildung des ungarischen verantwortlichen Ministeriums bestimmt,
wird folgendermaßen abgeändert:
|
|
1. § A ministerelnök előterjesztésére, annak ministertársait
Ő Felsége nevezi ki.
|
§ 1. Über Vorschlag des Ministerpräsidenten werden dessen
Ministerkollegen von Seiner Majestät ernannt.
|
|
évi IX. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
IX. am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert ergänzt und verlängert u. a.
durch
|
|
A magyar felelős ministeriumnak Ő Felsége nevében tett előadására az
országgyülés, miután az eddigi törvényes dolgok szerint a küldolgok
fenforgó körülményeiről és a magyar ezredek állapotáról a
ministerium által értesittetett, meggyőződve az ujonczok
halaszthatatlan kiállási szükségéről, önként s minden ebből vonható
következtetés nélkül a ministeriumot fölhatalmazta: hogy
Magyarország és Erdély részéről 48,000 ujonczot azonnal
kiállithasson, s ezen ujonczszállitásra nézve következő föltételeket
állapitott meg:
|
Über den im Namen Seiner Majestät gemachten Vortrag des ungarischen
verantwortlichen Ministeriums hat der Reichstag - nachdem er gemäß
der bisherigen gesetzlichen Gepflogenheit über die Gestaltung der
auswärtigen Angelegenheiten und über den Zustand der ungarischen
Regimenter vom Ministerium verständigt worden - überzeugt, von der
Notwendigkeit der unverweilten Rekrutenstellung, freiwillig und ohne
irgend eine Präjudiz für die Folge - ermächtigt: von Seite Ungarns
und Siebenbürgens 48,000 Rekruten alsogleich beizustellen, und
wurden für diese Rekrutierung folgende Bedingungen festgesetzt:
|
|
1. § A kiállitandó ujonczok 6 évig tartoznak katonai
kötelezettség alatt fegyverben szolgálni.
|
§ 1. Die zu stellenden Recruten haben 6 Jahre hindurch als
militärpflichtig unter den Waffen zu dienen.
|
|
2. § A törvényhozási uton jövőre életbe léptetendő
védrendszer minden kedvezményei szintugy, mint terhei s
kötelezettségei a most kiállitandó ujonczokra is kiterjesztendők
lesznek.
|
§ 2. Alle Begünstigungen, sowie auch alle Lasten und
Pflichten des in Zukunft auf legislativem Wege einzuführenden
Wehrsystems, werden sich auch auf die dermalen zu stellenden
Recruten erstrecken.
|
|
3. § Az ujonczszállitás községenkénti sorshuzás utján
eszközlendő az 1846., 1845. és 1844-ik korosztályokból.
|
§ 3. Die Recrutenstellung ist im Wege der gemeindeweisen
Losung aus den Altersclassen 1846, 1845 und 1844 zu bewerkstelligen.
|
|
4. § Az ujonczszállitásnál hadszolgálatra alkalmatos
test-épség veendő tekintetbe. A test magasságát illetőleg 59
hüvelykben állapittatik meg a mérték legalsóbb fokozata.
|
§ 4. Bei der Recrutenstellung ist die körperliche
Tauglichkeit zum Kriegsdienst zu berücksichtigen. In Betreff der
Körpergröße wird die Höhe von 59 Zoll als niedrigstes Maß bestimmt.
|
|
5. § A hadkötelezettség alól eddig gyakorolt fölmentési
kedvezménye, családi, vallási, hivatalos állási, közoktatási és
birtokviszonyi tekintetekből, a jelenlegi ujonczszállitásnál is
megtartandók.
|
§ 5. Die bisher in Übung gewesenen Befreiungen von der
Militärpflicht, in Rücksicht auf Familienverhältnisse, Religion,
amtliche Stellung, dann auf öffentliche Unterrichts- und
Besitzverhältnisse verbleiben auch bei der gegenwärtigen
Recrutenstellung aufrecht erhaltenn.
|
|
6. § Megengedtetik, hogy a huzott sorszám szerint besorozandó
hadkötelezett maga helyett alkalmas, és jelen határozat által
sorshuzásra már nem kötelezett magyarországi vagy erdélyi egyént
helyettesithessen.
|
§ 6. Es wird gestattet, daß der vermöge seiner gezogenen
Losnummer einzureihende Militärpflichtige an seinerstatt ein
anderes, durch gegenwärtigen Beschluß nicht mehr zur Losung
verpflichtetes, Ungarn oder Siebenbürgen angehörendes Individuum
stellig mache.
|
|
7. § Az utolsó ujonczozás óta váltságdij letétele mellett
fölmentettek, valamint e f. évi januárhó 1-ső napjától, a sorozás
tartamáig önként beállottak, vagy egyébként besorozandók száma, az
illető községre kivetett ujonczjutalékból leend levonandó; különösen
megjegyeztetvén, hogy az eddig szokásban volt pótlegény állitás
czime alatt az ujonczjutalék nem szaporittathatik.
|
§ 7. Die Anzahl der seit der letzten Recrutirung durch Erlag
der Loskaufsgebühr Befreiten, so wie der seit 1. Jänner d. J. bis
zum Losungstermin freiwillig Eingestandenen oder in anderer Weise
eingereihten, ist von dem auf die betreffende gemeinde ausgeworfenen
Recrutencontingente in Abschlag zu bringen, wobei insbesondere
bemerkt wird, daß das Contingent unter dem Titel der bisher in Übung
gewesenen Ersatzstellung nicht erhöht werden darf.
|
|
8. § A besorozott ujonczok otthoni vagyona a közhatóság által
összeirandó, és gyámilag kezelendő.
|
§ 8. Das in der Heimat befindliche Vermögen der eingereihten
Recruten ist durch die öffentliche Behörde zu konscribiren und
vormundschaftlich zu verwalten.
|
|
9. § Az ujoncz-jutaléknak felosztása az összeirt három
korosztálybeli ifjak száma szerint lesz eszközlendő.
|
§ 9. Die Repartirung des Recrutencontingentes ist nach
Maßgabe der Zahl der in den drei Altersclassen conscribirten
Jünglinge vorzunehmen.
|
|
10. § Az állitandó ujonczok egyedül magyar ezredekbe
soroztassanak. Nem ellenzi azonban az ország, ha a most állitandó
ujonczokból ezuttal kivételképen a technikai fegyvernemekhez is
adassanak oly egyének, kik képzettségük által oda alkalmasaknak
mutatkoznak.
|
§ 10. Die zu stellenden Recruten sind bloß in ungarische
Regimenter einzureihen. Der Reichstag hat jedoch nichts dagegen, daß
von den dermalen zu stellenden Recruten diesmal ausnahmsweise auch
zu den technischen Waffengattungen solche Individuen gegeben werden,
die durch ihre Qualification hierzu geeignet erscheinen.
|
|
11. § A honvédelmi ministerium fölhatalmaztatik: megtenni
mindazon intézkedéseket, melyek ezen országgyüléseileg elfogadott
törvény foganatbavételére szükségesek.
|
§ 11. Das Landesvertheidigungs-Ministerium wird ermächtigt,
alle jene Vorkehrungen zu treffen, welche zur Ausführung dieses
reichstäglich angenommenen Gesetzes erforderlich sind.
|
|
évi X. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
X. am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az 1847/8. évi IV. tc. 6. §-a következőkép módosittatik:
|
Der § 6 des Gesetzartikels IV vom Jahre 1848 wird folgendermaßen
abgeändert:
|
|
Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő
megállapitása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapitás s
megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet: oly esetben,
midőn Ő Felsége az országgyülést bármi okból előbb feloszlatja, vagy
annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett
számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a
ministerium által teljesittetett, s az országgyülésen e tárgyak
iránt határozat hozathatott volna: az országgyülés még azon év
folytán, és pedig oly időben összehivandó, hogy mind a befejezett
számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végeig
országgyülésileg tárgyaltathassanak.
|
Indem die vom Reichstag vorzunehmende Feststellung des jährlichen
Budgets jedesmal nur für ein Jahr erfolgt, und ohne neue
Feststellung und Bewilligung keine neuen Steuern ausgeschrieben und
eingehoben werden können: so ist der Reichstag, falls Seine Majestät
denselben aus welchem Grunde immer auflöst, oder dessen Sitzungen
vertagt oder schließt, bevor noch vom Ministerium die
abgeschlossenen Rechnungen eingereicht und das Budget für das
nächste Jahr vorgelegt wurde und bevor der Reichstag hierüber
Beschluß fassen konnte, - noch im Laufe desselben Jahres und zwar
derart rechtzeitig wieder einzuberufen, daß sowohl die
abgeschlossenen Rechnungen als auch das Budget für das künftige
Jahr, vom Reichstage noch vor Ende des Jahres in Berathung gezogen
werden kann.
|
|
évi XI. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XI. am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Mig a törvényhozás a védelmi rendszer átalakítása és megállapítása
iránt határozand, a nemzetőrségről szóló 1847/8-ik XXII. törvénycikk
felfüggesztetik.
|
Bis zur legislativen Entscheidung über die Umgestaltung und
Feststellung des Wehrsystems wird der von der Nationalgarde
handelnde Gesetzartikel XXII. des Jahres 1848 suspendirt.
|
|
évi XII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XII. am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
siehe bei "Verfassung 1848".
|
|
évi XIII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XIII. am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert
|
|
1. § Az 1867-ik évi julius 2-kán kelt orsz. határozat folytán,
jelen törvény által felhatalmaztatik a ministerium, hogy vasutak és
csatornák épitésére valóságos értékben 60 millió ezüst frtnyi vagy
150 millió francnyi kölcsönt létesitsen 50 évre 4.650,000 ezüst
forint, vagyis 11.625,000 francnyi évi járadék kötelezése mellett.
|
|
|
2. § Az előbbi §-ban meghatározott év-járadékban a
törlesztési részletek is ben foglaltatván, azon év-járadék 50 éven
át teljesitett fizetése után az egész kölcsön törlesztve lesz, és a
kölcsönt illetőleg az állam minden kötelezettsége megszünik.
|
|
|
3. § E kölcsön biztositására szolgálnak az épitendő vasutak
és csatornák; még pedig aképen, hogy a befektetett tőkének megfelelő
év-járadék a jelen kölcsönből épült vasutakra és csatornákra, mint a
főjelzálogra, időről-időre első helyen bekebeleztetik.
|
|
|
4. § E külön jelzálog mellett a jelen kölcsönből folyó
kötelezettségek pontos teljesitéseért az állam összes jövedelmeivel
is kezeskedik.
|
|
|
5. § A jelen kölcsön kötvényei és e kötvények
kamat-szelvényei e törvény által minden fenálló bélyeg-illetéktől,
vagy jövedelmi adótól mentesittetnek s ez illeték és adómentesség
azok részére jövőre is biztosittatik.
|
|
|
6. § E kölcsön egyedül csak azon vasutak és csatornák
épitésére forditandó, melyeknek épitése iránt törvény alkottatott.
|
|
|
7. § Ennélfogva a pénzügyminiszter a folyóvá tett összeg
miképen történt felhasználásáról, a kölcsön állapotának kimutatása
mellett az országgyülés elé évenkint jelentést tesz.
|
|
évi XIV. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XIV. am
27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert geändert bzw. bestätigt
durch: ergänzt
durch: aufgehoben infolge der monarchischen wie staatsrechtlichen Trennung von Österreich am 16. November 1918
siehe hierzu das entsprechende österreichische Gesetz vom 24.
Dezember 1867 (österr.
RGBl. 2/1868, Erstes Quotengesetz) |
|
1. § Az arány, mely szerint a pragmatica sanctio folytán az
1867:XII. törvénycikkben közöseknek ismert államügyek költségei a
magyar korona országai és Ő Felsége többi országai által viselendők,
az idézett törvénycikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon
kölcsönös egyezmény utján, a magyar korona országaira nézve 30, s Ő
Felsége többi országaira nézve 70 százalékban állapittatik meg.
|
§ 1. Die Proportion, nach welcher die Kosten der infolge der
pragmatischen Sanktion im Gesetzartikel XII des Jahres 1867 Länder
der ungarischen Krone und durch die übrigen Länder als gemeinsam
anerkannten Staatsangelegenheiten durch die Seiner Majestät zu
tragen sind, wird nach dem in den §§ 19 und 20 des zitierten
Gesetzartikels beschriebenen Modus im Wege gegenseitigen
Übereinkommens für die Länder der ungarischen Krone auf 30, für die
übrigen Länder Seiner Majestät auf 70 Prozent festgestellt.
|
|
2. § Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona
országai és Ő Felsége többi országai közös megállapodása szerint, 10
évig marad érvényben, és pedig 1868. évi január 1-től 1877-dik évi
deczember 31-éig.
|
§ 2. Dieses Beitragsverhältnis bleibt, gleichfalls auf Grund
eines gemeinschaftlichen Übereinkommens der Länder der ungarischen
Krone und der übrigen Länder Seiner Majestät, 10 Jahre in
Gültigkeit, und zwar vom 1. Jänner 1868 bis 31. Dezember 1877.
|
|
3. § Az 1867:XII. tc. 64. §-ának azon intézkedése, mely
szerint a vámokból befolyó jövedelmek mindenekelőtt a közös
költségek fedezésére forditandók, akkép egészittetik ki, hogy a
vámok tiszta jövedelméből előbb a közös vámvonalon átvitt, adó alá
vetett tárgyak után járó adó-visszatéritések fedeztetnek, és az
azután fenmaradó felesleg fordittatik a közös költségek közös
fedezésére.
|
§ 3. Jene Verfügung des § 64 des Gesetzartikels XII des
Jahres 1867, nach welcher die aus den Zöllen fließenden Einkünfte
vor allem zur Deckung der gemeinsamen Ausgaben zu verwenden sind,
wird dahin ergänzt, daß von dem Reinerträgnisse der Zollgefälle
zuerst die Steuerrückerstattungen für die über die gemeinsame
Zolllinie geführten versteuerten Gegenstände bestritten werden, und
der dann erübrigende Rest zur gemeinsamen Deckung der
gemeinschaftlichen Ausgaben verwendet werden.
|
|
4. § Mind a magyar korona országai, mind Ő Felsége többi
országai kötelesek a közös kiadási járulékok fedezésére havi
bevételeik egy részletét, mely ezen bevételekhez oly arányban van,
mint összes járulékuk összege az illető évi kiadási budgetök
főösszegéhez, minden hónapban beszolgáltatni. Ha a havi részletek
ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék fel: kötelezik az
emlitett országok magukat, a különbözetet, bevételeikre való
tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközökben,
hogy a közös pénzügyi háztartás fen ne akadjon.
|
§ 4. Sowohl die Länder der ungarischen Krone, als auch die
übrigen Länder Seiner Majestät sind verpflichtet, zur Deckung des
gemeinsamen Kostenbeitrages jeden Monat eine Quote ihrer
Monatseinnahmen in Abfuhrt zu bringen, welche zu diesen in derselben
Proportion steht, wie die Summe ihres Gesamtbeitrages zur Hauptsumme
ihres Ausgabenbudgets des betreffenden Jahres. Sollten die
monatlichen Quoten die Summe jener Beitragsschuld nicht erreichen,
so verpflichten sich die genannten Länder, die Differenz ohne
Rücksicht auf ihre Einnahmen vollständig, und zwar in solchen
Zeiträumen abzuführen, daß der gemeinsame Finanzhaushalt nicht ins
Stocken gerät.
|
|
5. § Jelen törvény akkor lép életbe, ha mindazon föltételek,
melyekhez az 1867:XII. törvénycikk életbeléptetése magában az
idézett törvénycikkben kötve van, teljesülnek.
|
§ 5. Gegenwärtiges Gesetz tritt dann ins Leben, wenn alle
jene Bedingungen erfüllt sind, an welche das Inslebentreten des XII.
Gesetzartikels, in diesem zitierten Gesetzartikel selbst geknüpft
ist.
|
|
évi XV. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XV. am
27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Az államadósságok után az 1867-dik évi XII. tc. 53. és 54. §-aiban
kikötött föltétel alatt és módon elvállalandó évi járulék iránt, az
idézet tc. 55. §-ában érintett előleges értekezés a magyar korona
országainak s Ő Felsége többi országainak küldöttségei közt
megtartatván, miután az egyezmény, mely e tárgyban a magyar felelős
ministerium és Ő Felsége többi országainak ministeriuma által,
ugyanazon törvény 61. és 67. §-ai szerint, egyetértőleg készittetett,
országos tanácskozás alá vétetett és országos határozat erejére
emeltetett: ez egyezmény s illetőleg országos megállapodás Ő cs. s
apost. kir. Felsége szentesitésének hozzájárultával, ezennel az
ország törvényei közé igtattatik, a mint következik:
|
Nachdem wegen Übernahme eines Jahresbeitrages zu den Staatsschulden
unter der Bedingung und in der Weise, welche in den §§ 53 und 54 des
Gesetzartikels XII des Jahres 1867 angegeben ist, die in dem § 55
des zitierten Gesetzartikels erwähnte vorherige Konferenz zwischen
den Deputationen der Länder der ungarischen Krone und der übrigen
Länder Seiner Majestät abgehalten, und das Übereinkommen, welches
laut §§ 61 und 67 desselben Gesetzartikels in dieser Angelegenheit
von dem ungarischen verantwortlichen Ministerium und dem Ministerium
der übrigen Länder Seiner Majestät einverständlich ausgearbeitet
wurde, der landtäglichen Beratung unterzogen, und zum
Landtagsbeschlüsse erhoben worden ist: so wird dieses Übereinkommen,
resp. dieser Reichstagsbeschluß unter Hinzutritt der Sanktion Seiner
kaiserlich königlich apostolischen Majestät hiemit unter die
Landesgesetze aufgenommen, wie folgt:
|
|
1. § Az 1868-dik évi januárius 1-jétől kezdve a magyar korona
országai, az eddigi államadósságok kamatainak fedezéséhez,
29.188,000 forintnyi állandó, további változás alá nem eső évi
járulékot fizetnek, ebből 11.766,000 forintot érczpénzben.
|
§ 1. Vom 1. Jänner 1868 angefangen leisten die Länder der
ungarischen Krone zur Deckung der Zinsen der bisherigen
Staatsschulden den keiner weiteren Abänderung unterliegenden
dauernden Jahresbeitrag von 29,188.000 Gulden, darunter 11,776.000
Gulden in klingender Münze.
|
|
2. § Egyszersmind egyezésileg megállapittatik, hogy 1868.
május 1-ig törvényjavaslat terjesztessék elő alkotmányos tárgyalás
végett, mely által a jelenleg létező különféle adóssági czímek
lehetőleg kimeritő módon egységes járadékadóssággá változtassanak át,
s a pénzügyeknek tőkevisszafizetések általi terheltetése lehetőleg
kevesbittessék. A mi azon adósságczímek tőkevisszafizetéseit illeti,
melyek természetöknél fogva ily egységes járadékadóssággá
átváltoztatására nem alkalmasak, ezekre nézve törvényesen
megállapitandó, hogy a visszafizetésökre megkivántató összegek
jövőbeli egységes járadékadóssági kötvények kibocsátása által
szereztessenek évenkint be, s hogy az ezen beszerzésből származó
tehertöbbletet Ő Felsége többi országai és királyságai vállalják el,
s hozzá a magyar korona országai által évenkint egy millió egy száz
ötvenezer forintnyi állandó összeg fizettessék, és ebből 150,000
forint ezüstben; ellenben minden, e törlesztések folytán eleső
kamatoknak, valamint a statusadóssági kamatszelvények és
sorsjáték-nyeremények után fizetendő adóknak is Ő Felsége többi
országai és királyságai javára kell esniök. A fenebbi, ezüstben járó 150,000 forint által azonban az osztrák általános földhitelintézettel kötött s mintegy feléig magyar kincstári uradalmakra kebelezett államjószágkölcsön htároztatik törleszteni, melyek kamatai az 1-ső §-ban megállapitott állandó évjárulékban benfoglaltatnak. A magyar kincstári uradalmaknak ezen bekebelezett kölcsön alóli
teljes felszabaditása után, tehát ama 150,000 forintnyi, ezüstben
járó fizetés megszünik, s a tervszerü törlesztés vagy az egész
kölcsönnek korábbi visszafizetése szerint az évi kamatjárulék is az
államjószágkölcsön kamatainak Magyarországra eső részéhez képest
kevesbitendő. A magyarországi állampénztárban elhelyezett biztositékokat és letéteményeket annak idején a magyar pénzügyi igazgatás fogja visszafizetni. Az ezekért járó kamatok azonban a 29. 188,000 forintnyi állandó évjárulékban benfoglaltatnak, s a mennyiben a fizetés Magyarországban történik, ezen összegbe beszámitandó.
|
§ 2. Zugleich wird als Übereinkommen festgesetzt, daß bis 1.
Mai 1868 ein Gesetzentwurf zur verfassungsmäßigen Behandlung
eingebracht werde, durch welchen die gegenseitig bestehenden
verschiedenartigen Schuldtitel in möglich umfassender Weise in eine
einheitliche Rentenschuld umgewandelt werden, und die Belastung der
Finanzen durch Kapitalrückzahlungen nach Möglichkeit verringert
werde. Was die Kapitalrückzahlungen jener Schuldtitel betrifft,
welche ihrer Natur nach zu einer solchen Umwandlung in eine
einheitliche Rentenschuld nicht geeinget sind, so ist im
gesetzlichen Wege festzustellen, daß die zu ihrer Rückzahlung
erforderlichen Summen jährlich durch die Ausgabe von Obligationen
der künftigen einheitlichen Rentenschuld aufgebracht, und daß die
durch diese Geldbeschaffung entstehende Mehrbelastung von den
übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät übernommen, von den
Ländern der ungarischen Krone aber hiezu jährlich ein fixer Beitrag
von 1,150.000 Gulden - hievon 150.000 Gulden in Silber - geleistet
werde; dagegen haben auch alle infolge dieser Amortisationen
wegfallenden Zinsenbeträge, sowie die von den Coupons und
Lotteriegewinsten der Staatsschuld zu entrichtenden Steuern, den
übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät zu gute zu kommen. Obiger in Silber zu entrichtende Betrag von 150.000 Gulden ist jedoch zur Amortisation des mit der österreichischen allgemeinen Bodenkreditanstalt angeschlossenen und beiläufig zur Hälfte auf ungarische Ärarialgüter intabulierten Staatsgüteranlehens bestimmt, dessen Zinsen in dem im ersten Paragraphen fixen Jahresbeitrag inbegriffen sind. Nach gänzlicher Entlastung der ungarischen Ärarialgüter von diesem intabulierten Anlehen wird also diese in Silber zu leistende Zahlung von 150.000 Gulden aufhören, und hat auch nach der planmäßigen Amortisierung, oder früheren Rückzahlung des ganzen Anlehens, der jährliche Zinsenbeitrag sich um den auf Ungarn entfallenden Anteil an der Verzinsung des Staatsgüteranlehens zu vermindern. Die in ungarischen Staatskassen angelegten Kautionen und Depositen werden von der ungarischen Finanzverwaltung seinerzeit zurückgezahlt werden. Die dafür entfallenden Zinsen sind jedoch in dem fixen Jahresbeitrag von 29,188.000 Gulden inbegriffen, und insofern die Zahlung in Ungarn geschieht, ist sie in diese Summe einzurechnen.
|
|
3. § Határozottan megállapittatik, hogy 1869. január 1-től
kezdve a két pénzügyi kormányzat vezérelvét a bevételek és
szükségletek közti egyensúly helyreállitásának kellend képeznie.
Ha mindamellett a magyar korona országai s Ő Felsége többi országai
és királyságai pénzügyi kormányzatai közől valamelyik oly helyzetbe
jutna, hogy szükségeleteinek vagy hozzájárulási kötelezettségeinek
fedezését a rendes jövedelmi forrásokból kitermelni nem birná: akkor
az erre megkivántató rendkivüli forrásokból saját hitelére köteles
gondoskodni.
|
§ 3. Es wird ausdrücklich festgesetzt, daß vom 1. Jänner 1868
angefangen, das leitende Prinzip der beiden Finanzverwaltungen die
Herstellung des Gleichgewichtes zwischen Einnahmen und Erfordernis
bilden müsse.
Sollte demungeachtet eine der Finanzverwaltungen der Länder der ungarischen Krone und der übrigen Länder und Königreiche Seiner Majestät in die Lage kommen, die Bedeckung ihrer Erfordernisse oder ihrer Beitragsverpflichtungen aus ihren regelmäßigen Einnahmsquellen nicht aufbringen zu können, so wird sie für die erforderlichen außerordentlichen Quellen durch ihren eigenen Kredit zu sorgen verpflichtet sein.
|
|
4. § Midőn midként fél érdekében s különösen oly szükségletek
fedezésére, melyek a pragmatica sanctio értelmében a közös ügyekhez
tartoznak, rendkivüli kiadások teendők, s netalán czélszerünek
mutatkozik ezekre az 1867:XII. tc. 56. és 57. §-ai értelmében a két
törvényhozás (birodalmi tanács és országgyülés) jóváhagyásával uj
kölcsönt közösen venni fel: ily esetekben a kamatok, és azon esetre,
ha a tőkevisszafizetés volna kikötve, ez utóbbi is a magyar korona
országai s Ő Felsége többi országai és királyságai között azon
arányban fognak megosztatni, a mely a kölcsön felvételekor a
pragmatica sanctióból folyó közös ügyek költségeinek fedezéséhez
járulásra nézve fenáll.
|
§ 4. In Fällen, wo im Interesse beider Theile, und
insbesondere zur Bedeckung solcher Bedürfnisse, welche im Sinne der
pragmatischen Sanktion zu den gemeinschaftlichen Angelegenheiten
gehören, außerordentliche Ausgaben zu bestreiten sind, und es sich
allenfalls als zweckmäßig herausstellen sollte, hiefür ein neues
Anlehen gemeinschaftlich im Sinne der §§ 56 und 57 des
Gesetzartikels XII des Jahres 1867, mit Zustimmung der beiden
Legislativen (Reichsrat und Reichstag) aufzunehmen: werden die
Zinsen, und falls eine Kapitalrückzahlung bedungen sein sollte, auch
dieses letztere zwischen den Ländern der ungarischen Krone und den
übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät, in dem zur Zeit
der Aufnahme des Anlehens bestehenden Beitragsverhältnisse zur
Bestreitung der Auslagen für die aus der pragmatischen Sanktion
fließenden gemeinschaftlichen Angelegenheiten zu teilen sein.
|
|
5. § Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló s öszesen
312. 000,000 frtot tevő függő adósság mindkét fél közös jótállása
alá helyeztetik. Mivel pedig a gmundeni, aussei és halleini sóbányákra bekeblezett 100. 000,000 frtnyi zálogjegyek, a melyeknek kamatoztatásához és törlesztéséhez szükséges összegekből a Magyarországra eső évi járulék az 1. és 2. §-okban megállapitott állandó és változhatlan összegekben már befoglalva van, oly összefüggésben állanak az államjegyek forgalmával, hogy a zálogjegyek és az államjegyek együttvéve 400 milliót meg nem haladhatnak ugyan, de ezen véghatáron belől a zálogjegyek időnkinti kevesbedése a forgalomban államjegyekkel pótolandó: a két fél jótállása az államjegyeknek ez összefüggéséből időnkint eredhető többletére is kiterjesztetik. Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló függő adósságnak minden más szaporitása, valamint jövőben a megalapitására (Fundirung) szolgáló rendszabályok csak a két ministerium kölcsönös beleegyezésével s a két törvényhozás (birodalmi tanács és országgyülés) jóváhagyása mellett jöhetnek létre.
|
§ 5. Die in Staatsnoten und Münzscheinen bestehende
schwebende Schuld von zusammen 312 Millionen Gulden wird unter
gemeinschaftliche Garantie beider Teile gestellt. Da aber die auf den Salinen Gmuden, Aussee und Hallein einverleibten Hypothekarscheine im Betrage von 100 Millionen Gulden - für deren Zinsen und Amortisation der Anteil Ungarns bereits in den in den §§ 1 und 2 festgesetzten fixen Jahresbeiträgen begriffen ist, mit dem Umlaufe der Staatsnoten in derartigem Zusammenhange stehen, daß die Summe der Hypothekarscheine und der Staatsnoten zusammengenommen 400 Millionen Gulden zwar nicht übersteigen darf, dabei aber innerhalb dieser Maximalgrenze die jeweilige Verminderung der Hypothekarscheine durch Staatsnoten in der Zirkulation zu ersetzten ist: so wird die Garantie der beiden Theile auch auf die aus diesem Zusammenhange möglicherweise jeweilig hervorgehende Vermehrung der Staatsnoten ausgedehnt. Jede anderweitige Vermehrung der in Staatsnoten und Münzscheinen bestehenden schwebenden Schuld, sowie künftig die Maßregeln zu ihrer Fundierung können nur im gegenseitigen Einvernehmen der beiden Ministerien und unter Genehmigung der beiden Legislativen (Reichsrat und Reichstag) zu stande kommen.
|
|
6. § Mind a magyar korona országainak, mind Ő Felsége többi
országainak tetszésköre hagyatik, államadóssági kamatjárulékukat
adóssági kötvények törlesztése vagy készpénzbeli tőke visszafizetése
által csökkenteni.
A törlesztett adósságösszeg kamatainak megfelelő összeg ez esetben a törlesztő pénzügyi kormányzat hozzájárulási tartozásából levonatik.
|
§ 6. Sowohl den Ländern der ungarischen Krone, als den
übrigen Ländern Seiner Majestät ist es freigestellt, ihren Beitrag
zu den Zinsen der Staatsschuld durch Amortisation von
Schuldverschreibungen oder Kapitalrückzahlung in barem zu
vermindern. Der den Zinsen der getilgten Schuldsumme entsprechende Betrag wird in diesem Falle von der Leistungsschuldigkeit der tilgenden Finanzverwaltung in Abfall gebracht.
|
|
7. § A mi azon kötelezettségeket illeti, melyek a
vasuttársulatokat illető szerződésszerü biztositékokból származnak,
ezeket a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai és
királyságai közől azon fél viseli; a melynek területén feküsznek a
vasutak, s ennek megfelelőleg azon visszafizetések is, melyek
netalán valamely társulattól az eddigelé nyert előlegnek fejében
járnak, ugyanazon országokat illetik. A mindkét fél területén
átvágó vasutakra, névszerint a déli-, az állam- és az épitendő
kassa-oderbergi vonalakra, továbbá a dunagőzhajózási társaságra
vonatkozólag külön egyezmény fog köttetni.
|
§ 7. Was die Verbindlichkeiten anbelangt, die aus den den
Eisenbahngesellschaften zustehenden vertragsmäßigen Garantien
hervorgehen, so sind dieselben von den Ländern der ungarischen Krone
und den übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät durch
denjenigen Teil, auf deren Territorium die betreffende Eisenbahn
liegt, zu tragen, und dementsprechend betreffen auch die
Rückzahlungen, welche etwa von einer Gesellschaft auf dei bis nun
erhaltenen Vorschüsse geleistet werden, dieselben Länder. In Betreff der das Territorium beider Teile durchschneidende Eisenbahnen, namentlich der Linien der Südbahn, der Staatsbahngesellschaft und der zu erbauenden Kaschau-Oderberger-Bahn, dann der Donau-Schifffahrtsgesellschaft, soll ein besonderes Übereinkommen getroffen werden.
|
|
8. § Külön leszámolási bizottság küldetik ki megvizsgálni és
megállapittatni a központi pénzügyek követelési tételeit, melyek, az
illető feleknek fentartott adóhátralékokat és az előbbi §-ban
emlitett vasuttársulatok iránti követeléseket kizárva, az 1867. évi
deczemberhó utolsó napján már lejárt s még ki nem vett kamatok és
tőkevisszafizetések fedezésére vannak határozva.
|
§ 8. Eine besondere Liquidierungskommission wird eingesetzt
zur Prüfung und Feststellung der Aktiva der Zentralfinanzen, welche
mit Ausschluß der jedem der beiden Teile zustehenden
Steuerrückstände und der im vorhergehenden Paragraphen erwähnten
Forderungen an die Eisenbahngesellschaften, zur Deckung der am
letzten Dezember 1867 bereits fälligen und noch nicht behobenen
Zinsen und Kapitalrückzahlungen bestimmt sind.
|
|
9. § Mind a magyar korona országai, mind Ő Felsége többi
országai kötelezik magukat a közös kiadási és államadóssági
járulékok fedezésére havi bevételeik egy részletét - mely ezen
bevételekhez oly arányban van, mint összes járulékuk összege az
illető évi kiadási budgetjök főösszegéhez - minden hóban
beszolgáltatni. Ha a havi részletek ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék fel: kötelezik az emlitett országok magukat, a különbözet, bevételeikre való tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközben, hogy a központi pénzügyi szükséglet fel ne akadjon. Ez esetben a közös pénzügyminister a magyar korona országainak s illetőleg Ő Felsége többi országainak pénzügyministerével kellő egyezményre fog lépni. Jelen törvény akkor lép életbe, ha tartama, valamint a közös
költségek fedezési aránya iránt létrejött egyezmény s a magyar
korona országai és Ő Felsége többi országai közt kötendő vám- és
kereskedelmi szerződés Ő Felsége többi országai és királyságai által
is elfogadtatott, s Ő császári és apostoli királyi Felsége által az
utóbbi érintett országokra és királyságokra nézve is szentesittetett.
|
§ 9. Sowohl die Länder der ungarischen Krone, als auch die
übrigen Länder Seiner Majestät verpflichten sich, zur Deckung der
gemeinsamen Ausgabe- und Staatsschuldbeträge jeden Monat eine Quote
ihrer Monatseinnahmen in Abfuhr zu bringen, welche zu diesen in
demselben Verhältnisse steht, wie die Summe ihres Gesamtbeitrages zu
der Gesamtsumme ihres Ausgabebudgets des betreffenden Jahres. Sollten die monatlichen Quoten die Summe jener Beitragsschuldigkeit nicht erreichen, so verpflichten sich jene Länder, die Differenz ohne Rücksicht auf ihre Einnahmen vollständig, und zwar in solchen Zeiträumen abzuführen, daß der Zentralfinanzhaushalt nicht ins Stocken gerät. In diesem Falle wird der gemeinschaftliche Finanzminster mit dem Finanzminister der Länder der ungarischen Krone, und resp. mit dem der übrigen Länder Seiner Majestät das gehörige Übereinkommen treffen. Gegenwärtiges Gesetz tritt dann ins Leben, wenn dessen Dauer, sowie die rücksichtlich der Quote zur Bestreitung der gemeinsamen Auslagen zu stande gekommene Übereinkunft, wie auch das zwischen den Ländern der ungarischen Krone und den übrigen Ländern Seiner Majestät zu schließende Zoll- und Handelsbündnis, durch die übrigen Länder und Königreiche Seiner Majestät angenommen, und durch Seine kaiserliche und königliche apostolische Majestät auch für die letzterwähnten Länder und Königreiche sanktioniert sein wird.
|
|
évi XVI. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XVI. am
27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert
|
|
Miután a magyar ministerium s Ő Felsége többi királyságainak és
országainak ministeriuma az 1867-dik évi XII. törvénycikk 61-dik §-a
szerint 1867-dik évi szeptemberhó 26-án az általok képviselt
országok közt kötendő vám- és kereskedelmi szövetség iránt,
tekintettel a fenidézett törvény 62., 63., 64., 65. és 66. §-ainak
rendeletére is, a javaslatot közös egyetértéssel elkészitették, a
miután a javaslat mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi
királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatott: Ő
császári s apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával,
e vám- és kereskedelmi szövetség az ország törvényei közé igtattatik.
Mely a vám- és kereskedelmi szerződmény szövege a következő:
|
Nachdem das ungarische Ministerium und das Ministerium der übrigen
Königreiche und Länder Seiner Majestät gemäß § 61 des Gesetzartikels
XII des Jahres 1867 am 26. September 1867 den Entwurf eines
abzuschließenden Zoll- und Handelsbündnisses zwischen den von ihnen
vertretenen Ländern auch mit Rücksicht auf die Bestimmungen der §§
62, 63, 64, 65 und 66 des obangeführten Gesetzes im gemeinsamen
Einvernehmen angefertigt haben, und nachdem der Entwurf sowohl von
dem ungarischen Reichstage, als auch von der Legislative der übrigen
Länder Seiner Majestät angenommen worden, so wird dieses Zoll- und
Handelsbündnis, unter Hinzutritt der Sanktion Seiner kaiserlichen
königlichen apostolischen Majestät, unter der Gesetze des Landes
aufgenommen. Der Wortlaut dieses Zoll- und Handelsvertrages ist folgender: |
|
Vám- és kereskedelmi szövetség |
Zoll und Handelsbündnis. |
|
A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai
közt vám- és kereskedelmi szövetség köttetik következő feltételek
alatt:
|
Zwischen den Ländern der ungarischen Krone und Seiner Majestät
übrigen Königreichen und Ländern wird ein Zoll- und Handelsbündnis
unter folgenden Bedingungen abgeschlossen:
|
|
I. CZIKK. Mindkét fél államterülete e szövetség idejére és
annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet
egy közös vámhatár vesz körül. Ennek következtében, e szövetség ideje alatt, a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani. Bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél kerületéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló ipar-készitményeit vagy termékeit terheli. A közös vámhatárból kizárva maradnak a jelenlegi vámkülzetek (Zollausschlüsse).
|
siehe hierzu den deutschen Text gemäß österr. Gesetz vom 24.
Dezember 1867 (österr.
RGBl.
4/1868, Erstes Zoll- und Handelsbündnis) |
|
II. CZIKK. A jelen vám- és kereskedelmi szövetség életbelépte
előtt idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági
viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi,
vám-, hajózási, consulatusi, posta- és távirda-szerződések, tartamuk
egész idejére, mind a magyar korona országaira, mind Ő Felsége többi
királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.
|
|
|
III. CZIKK. Ilynemü ujabb szerződésekre nézve az alkudozás és
szerződés megkötése, mindkét törvényhozó test alkotmányos
jóváhagyásának fentartása mellett, csak a külügyminister által
történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető
szakministerei közt eszközlendők.
|
|
|
IV. CZIKK. A jelenleg fenálló vám-dijszabályzatok (tarifák)
és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok
mindkét állam területén teljes érvényben maradnak, és csak a két
törvényhozás, illetőleg a két felelős ministerium közös
egyetértésével változhatnak vagy szünhetnek meg. Uj vámkülzetek felállitása szintén csak közös egyetértéssel történhetik.
|
|
|
V. CZIKK. A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak
egyaránt fentartatik az alájok rendelt államterületek határai közt.
A vámok kezelésében és szedésében követendő öszhangzatos eljárás
feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről
felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a tulsó vám- és pénzügyi
hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni és a
tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni.
|
|
|
VI. CZIKK. Mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon
lobogót használnak, mely az eddigi jelvényekkel a magyar korona
alatti országok szineit és czimerét egyesiti. Mindazon ügyeket illetőleg, melyek a tengeri hajózásra és egészség-ügyre vonatkoznak, egyforma törvényes rendszabályok fognak a két fél között egyetértőleg megállapittatni, addig pedig a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. A kereskedelmi hajók, tekintet nélkül azoknak, valamint legénységöknek illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való oltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. kir. consulatusoktól és felsőbb vonalban a közös külügyi ministertől függenek. Minden egyéb tekintetben a tengerészeti és kikötői közigazgatás a két államterület mindegyikében, az illető kereskedelmi minister legfőbb vezetése alatt áll, mely lehetőleg összhangzatos módon fog intéztetni. A két fél hajói a két államterület kikötőiben egyenlő bánásmódban részesülnek; mindkét államterület tengerészei mindkét fél hajóin vállalhatnak szolgálatot, és minőségi bizonyitványaik mind a két államterületen egyenlő érvénynyel birnak. A kikötői, egészségügyi és egyéb hajózási illetékek addig, mig törvényesen összhangzólag szabályoztatnak, a két államterület kikötői hatóságai által az eddigi határozmányok szerint fognak szedetni, s a beszedő résznek javára esnek. Hasonlókép fog történni a világitó tornyok illetékeinek beszedése, melyeknek felszámolása és végleges odautalása külön egyezkedésre hagyatik fen. Mind a két államterület tengerpartjain és mindkét fél kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni. Az "Ausztriai Lloyd" czim alatt működő, s mindkét fél forgalmi érdekeit előmozditó nemzetközi, tengeri postaszállitó és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti és postaügyeknek a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Az ezen vállalatnak szerződésileg biztositott államsegély a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi.
|
|
|
VII. CZIKK. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására
vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-diki
dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek
az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-dik
czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a
külügyminister által kezeltetnek. Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, folyamrendőrségre, javitásra vagy jó karban tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók- vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek.
|
|
|
VIII. CZIKK. A létező vasutak mind a két államterületen
egyenlő elvek szerint kezelendők. Az ujon épitendő vasutakra nézve, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkivánják, egyforma épitési és üzleti szabályok veendők alkalmazásba. Különösen az 1851. november 16-kai vasuti üzletrend és az 1863. junius 30-ki vasuti üzletszabályzat mind a két államterületen változatlanul meghagyatnak mindaddig, míg kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak.
|
|
|
IX. CZIKK. Az összes consulátusi ügyet a közös külügyminister
vezérli. Consulátusok felállitásánál és a consulátusok számára
kereskedelmi ügyekben adandó utasitásoknál a külügyi minister a két
kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének joga van, valahányszor szükségesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezésbe bocsátkozni, s ezek kötelesek kereskedelmi ügyekben készséggel megadni a kellő felvilágositást. A consulátusok időszaki kereskedelmi jelentései a külügyminister által mind a két kereskedelmi ministerrel közlendők.
|
|
|
X. CZIKK. Mind a két fél ministeriuma egyetértőleg fog
gondoskodni arról, hogy a két állam területéből származó statistikai
anyag egy statistikai főmunkálatban összeállittassék.
|
|
|
XI. CZIKK. A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók,
melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, névszerint a
pálinka-, sör- és czukoradó, mindkét államterületen e szerződés
ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint
fognak kezeltetni. Az e végből a két pénzügyminister által már is egyetértőleg megállapitott törvényjavaslatok még a jelenlegi ülésszak alatt, alkotmányos tárgyalás végett, mindkét törvényhozás elé fognak terjesztetni, s magától értetődik, hogy az akkép alkotott törvények ismét csak közös egyetértéssel törvényes uton változtathatók meg. Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügyministerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegek a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók.
|
|
|
XII. CZIKK. Az ausztriai érték, míg törvényesen meg nem
változtattatik, közös érték marad; azonban mind a két törvényhozó
testnek az arany érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések
fognak mielőbb tétetni, miben a párisi pénzértekezlet elvei
lehetőleg érvényre lesznek emelendők. Szabadságában áll mind a két félnek 10 krajczáros és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik államterületen is a forgalomba fel fog vétettetni. E váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége iránt a két ministerium közt egyetértés lesz eszközlendő.
|
|
|
XIII. CZIKK. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg
egyforma mérték- és suly-rendszert hozni létre mind a két állam
területén, s ennélfogva a két fél ministeriumai a mérték- és
súlyrendszer tökéletesitésére nézve egyenlő törvényjavaslatokat
fognak illető törvényhozásaik elé terjeszteni; mindaddig pedig a két
államterületen jelenleg fenálló mértékek és súlyok fentartatnak. Hasonlókép az arany- és ezüstárúk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok és azok feletti őrködés iránt egyenlő elvek fognak mind a két államterületen gyakorlatba vétetni.
|
|
|
XIV. CZIKK. Az egyik államterület lakosai, kik a másik
államterületen kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát
keresnek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a
fizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban
részesülnek. Az egyik terület iparosai s kereskedői fel vannak jogositva a másik területen gyártmányaikat bizományba adni, fióktelepeket s raktárakat állitani, megrendelésre dolgozni, megrendelt munkát mindenütt végezni, megrendeléseket és aláirásokat gyűjteni és vételeket eszközölni; továbbá az egyik terület lakosai a vásárforgalomra nézve a másik terület lakosaival tökéletes egyenjoguságot élveznek. Az egyik államterületbeli iparos, ki a törvény által kijelölt esetekben iparüzlete folytatására megkivántatott műtani képeségét bebizonyitotta, ha üzletét a másik államterületre helyezi át, e képesség ujbóli bebizonyitására nem szoritható.
|
|
|
XV. CZIKK. Az egyik államterületen annak lakói számára
szabályszerüleg kiadott házalási engedélyek, a másik államterületen
az ennek lakóira nézve fenálló korlátozások mellett, a házalási
engedélyeknek az illetékes hatóság által történt láttamozása után,
jogot adnak a házalás gyakorlására. A házalási engedélyek kiadására nézve mindakét területen lehetőleg összhangzó elveknek kell alkalmaztatniok.
|
|
|
XVI. CZIKK. A szabályszerüleg kieszközlött találmányi
szabadalmak mindkét állam területén érvénynyel birnak. E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapitandók, és ha a szükség kivánná, hasonló uton megváltoztatandók. Addig, míg ez megtörténhetik, az e részben mindkét államterületen jelenleg fenálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben. A szabadalmak kiadásában követendő eljárást illetőleg a szabadalom iránti kérvény azon terület ministeriumánál nyujtandó be, melyben a feltaláló lakik. Külföldieknek szabadságukban áll találmányi szabadalomért az egyik vagy a másik államterület ministeriumához folyamodni. Azon ministerium, melynél a szabadalomérti kérvény benyujtatott, a kérvényt szabályszerüleg megvizsgáltatván, azt azon esetre, ha a szabadalmat megadhatónak véli, a második terület ministeriumához elfogadás eszközlése végett hivatalból átteszi. A szabadalomlevelet mindenik ministerium a kormányzása alatti államterületre nézve külön állitja ki, de a két okmánynak ugyanazon kelte lesz, és mindkettő egyszerre adatik ki a kérvényezőnek azon ministériumnál, hol folyamodását benyujtotta. A találmányi szabadalmak meghosszabbitása vagy érvénytelenitése hasonlókép közös egyetértéssel történik.
|
|
|
XVII. CZIKK. Az árubélyeg- és mustra-ótalomra nézve jelenleg
fenálló rendszabályok érvényben maradnak, és azoknak megváltoztatása
csak a két fél egyetértésével eszközölhető. Az árubélyeg-, mustra- vagy mintának a két államterületen levő akármelyik iparkamaránál történt letéteményezése és lajstromozása az illető részére mindkét fél területén törvényes ótalmat biztosit. Az iparos vagy termelő telepitvényének neve, czime, czimere vagy megnevezése ugy az egyik, mint a másik állam területén a törvény által adott ótalmat élvezi. Az e részben jelenleg fenálló szabályok alapján szerzett jogok mind a két fél területén teljes érvénynyel birnak. A két államterületen bejelentett árubélyegek nyilvántartása végett mindkét kereskedelmi ministeriumban árubélyeg-lajstrom fog a két kereskedelmi minister kölcsönös havi közleményei alapján vezettetni.
|
|
|
XVIII. CZIKK. A posta- és távirda-ügy a két államterületen
külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kivánja, egyforma elvek
szerint fog rendeztetni és igazgattatni. Az állami posta- s távirdaintézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a posta-küldeményekért való jótállás, a díjszabás (tariffák), kezelés és számvitel iránt jelenleg fenálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.
|
|
|
XIX. CZIKK. Az irói és művészi tulajdonnak mindkét
államterületen leendő kölcsönös ótalmazása iránt a két törvényhozás
utján fog megállapodás történni.
|
|
|
XX. CZIKK. Hitel- és biztositó intézetek engedélyezése azon
ministeriumot illeti, melynek államterületén az illető társulat
székhelyét választja; ha azonban működését a másik államterületre is
ki akarja terjeszteni, alapszabályainak előmutatása mellett az ez
iránti engedélyt az ottani ministeriumnál köteles megszerezni.
|
|
|
XXI. CZIKK. A második czikkben érintett nemzetközi
kereskedelmi szerződések, a vámok, a közvetett adók, és az ezen vám-
és kereskedelmi szövetségben foglalt egyéb tárgyak egyforma
alapjainak előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi
értekezlet fog egybegyülni, melyet a két részről való kereskedelmi
és pénzügyi ministerek, s a mennyiben a tanácskozás tárgya a
külföldhöz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg
mindezek helyettesei képeznek s a melyhez, a hányszor a tárgy
megkivánja, mindkét államterületbeli szakférfiak s különösen
kereskedelmi kamarai tagok hivatnak meg. Mindkét fél ministeriumai fel vannak jogositva, valahányszor szükségesnek tartják, a vám- és kereskedelmi értekezlet egybehivását igénybe venni.
|
|
|
XXII. CZIKK. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés
napján s 10 évi időre lép érvénybe, s ha a fel nem mondatik, további
10 évre, s igy 10 évről 10 évre folyton fenállónak ismertetik el. A
felmondás mindenkor csak a 9-dik év végén történhetik meg, s ez
esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés hasonló uton
haladék nélkül megkezdendő. Mindazonáltal a szerződési idő öt első évének elteltével mindenik félnek szabadságában álland e határozmányok megváltoztatására alkudozást inditványozni, mely alkudozást a másik fél vissza nem utasithat. Ha ez uton az egyesség 6 hónap alatt el nem érhető, mindkét fél szabadságában áll egy évi felmondással élni. Ez esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés haladék nélkül megkezdendő. Ha e szerződés egyes határozmányai azonnal nem lennének végrehajthatók, a két részről való felelős ministeriumok a szükséges átmeneti intézkedéseket közös egyetértéssel fogják megállapitani.
|
|
évi XVII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XVII.
siehe bei "Verfassung 1848".
|
|
évi XVIII. törvénycikkek
|
Gesetzesartikel
XVIII. am
27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert
|
|
1. § Addig is, mig az 1867. évi XII. tc. 40. szakasza
értelmében a közös költségek fedezésére szükséges összegek
meghatározása után az államköltségvetés a jövő évre előterjesztetik,
és törvényhozási tárgyalás folytán megállapittatik: a magyar korona
országaiban jelenleg fenálló összes, egyenes és közvetett adók,
ugyszintén az államegyedáruságok, a jövő 1868-dik évi január 1-től
kezdve, ugyanazon évi ápril hó 30-káig a folyó 1867-dik évre
országos határozat által ideiglenesen elfogadott rendszer szerint
érvényben maradnak.
|
|
|
2. § Ha ez időközben is bármely adónemre nézve törvényhozási
intézkedés jő létre: az, a törvénynek a hivatalos lapban (Budapesti
Közlöny) történt közzététele után, a törvényben magában kijelölt
napon és mód szerint életbe lép.
|
|
|
3. § Az 1-ső szakaszban megállapitott 4 havi időszak alatt a
pénzügyminister a beligazgatási költségek fedezésére a jelen év
folytán gyakorlatban volt eljárás szerint fogja a szükséges
összegeket folyókká tenni.
|
|
|
4. § Addig is, míg az 1868-dik évre a közös költségek összege
megállapittatik, és az államadósságok után elvállalandó év-járulék
törvényhozási uton meghatároztatik: az állam bevételeiből a
beligazgatási költségek fedezése után fenmaradó összeg, az utólagos
leszámolás fentartása mellett, a közös pénzügyministernek
átszolgáltatandó.
|
|
|
5. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
|
|
Befejezés I. |
Schlußwort |
|
Mi tehát kegyelmesen meghallgatván és elfogadván emlitett
Hiveinknek az országos Főrendeknek és képviselőknek alázatos
esedezését, a fen érintett módon Felségünk elé terjesztett
törvénycikkeket ezen levelünkbe szóról-szóra beigtatni rendeltük, s
azokat összesen és egyenkint helyeseknek, kedveseknek és
elfogadottaknak vallván, folyó évi Szentivánhó 12-én, és a mai
alulirt napon hozzájuk királyi megegyezéseünket, jóváhagyásunkat
adtuk, s azokat királyi hatalmunknál fogva helyben hagytuk,
megerősitettük és szentesitettük, biztositván Hiveinket az országos
Főrendeket és Képviselőket az iránt, hogy minden a fen beigtatott
törvénycikkelyekben foglaltakat mind Magunk megtartjuk, mind más
hiveink által is megtartatjuk, miként is azokat jelen levelünk ereje
és bizonysága szerint elfogadjuk, helybenhagyjuk és királyi
aláirásunkkal megerősitjük. Kelt a mi őszintén kedvelt hivünk tekintetes és nagyságos csikszentkirályi és krasznahorkai Gróf Andrássy Gyula magyarországi ministerelnökünk kezéből, - birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában, Szent-Jakabhó huszonynyolczadik napján az Ur ezernyolczszáz hatvanhetedik esztendejében. |
Indem Wir daher die unterthänigste Bitte und Instanz Unserer
gedachten Getreuen, der Stände und Abgeordneten gnädig erhörten und huldreich aufnahmen,
haben Wir die in vorerwähnter Weise Unserer Majestät unterbreiteten Gesetzartikel in diese Unsere Urkunde Wort für Wort einschalten lassen, und indem Wir
selbe sammt und sonders für richtig, genehm und angenommen
erklären, denselben unterm 12. Juni laufenden Jahres und am
untangesetzten Tage Unsere königliche Zustimmung und Gutheißung ertheilt, und selbe kraft Unserer königlichen
Machtvollkommenheit bestätigt und sanctionirt; Unsere Getreuen, die
Stände und Abgeordneten versichernd, daß Wir alles in der
obeingeschalteten Gesetzartikeln Enthaltene, sowohl Selbst
beobachten als auch durch Unsere Getreuen beobachten lassen werden,
gleichwie Wir dieseelben kraft und zeuge dieser Unserer Urkunde
annehmen, genehmigen und mit Unserer königlichen Unterschrift bestätigen. So gegeben durch die Hände unseres aufrichtig geliebten Getreuen, des wohl- und hochgebornen Grafen Julius Andrássy von Csikszentkirály und Kranahorka, Unseres ungarischen Ministerpräsidenten in Unserer Reichshauptstadt Wien in Österreich am 28. Juli im Jahre des Herrn 1867. Franz Joseph. Julius Graf Andrássy
|