Gesetzesartikel des Jahres 1867

Die Gesetzesartikel des Jahres 1867

beschlossen auf dem, vom 11. Dezember 1865 bis zum 28. Dezember 1867 tagenden ungarischen Reichstag

erstmals, wie im Gesetzartikel IV:1848 § 2, wurden die Gesetze eines Reichstages nicht in einem "Reichstagsschluß" bzw. "Dekretum" zusammengefaßt, und damit erst zu Schluß des Reichstags sanktioniert und veröffentlicht;
er wurde jedoch amtlicherseits letztmals mit Vorrede und Schlußwort zusammengefaßt !!!.

Előbeszéd

Vorrede

MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEDVEZŐ kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Ausztria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb.
Emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek a kit illet,

hogy miután Mi kedvelt Magyarországunk és Társországai hű Fő-Rendeivel és Képviselőivel tanácskozandók, ünnepélyes megkoronáztatásunk és egyéb az ország boldogságának előmozdítására czélzó intézkedések megállapítása végett 1865-ik évi Karácsonyhó 10-ik napjára szabad királyi Pest városunkba törvény szerint közországgyülést hirdettünk, s azt a Mindenható kedvezéséből személyesen megnyitottunk és folytonosan vezérlettük volna, az ország hű Fő-Rendei és Képviselői folyó évi Szentiván hava 8-án szerencsésen végbement megkoronáztatásunk után felelős ministeriumunk által Fölségünk elé terjesztettek némely törvénycikkelyeket, melyeket koronáztatásunk előtt és után közértelemmel megállapítottak, alázatosan esedezvén Előttünk, hogy azon törvénycikkelyeket, és az azokban foglaltakat helyeseknek, kedveseknek s elfogadottaknak vallván, azokhoz királyi megegyezésünkkel járulni s az 1847/8. évi IV. törvénycikk 2-ik szakaszának értelmében, azokat még az országgyülés évi üléseinek folyama alatt, mint az ország koronás Királya, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni és szentesíteni s mind Magunk megtartani mind mások által is megtartatni méltóztatnánk.

Mely törvénycikkek tartalma következő:

Wir Franz Josef, von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, apostolischer König von Ungarn und Böhmen, von Dalatien, Croatien, Slavonien, Galizien, Lodomerien, Rama, Servien, Kumanien und Bulgarien, König von Illyrien und Jerusalem ec. ; Erzherzog von Österreich, Großherzog von Toskana, Herzog von Lothringen, Salzburg, Steyermark, Kärnthen und Krain, Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren; Herzog von Ober- und Unter-Schlesien, Modena, Parma, Piacenza und Guastalla, Osvecinien und Zatorien, Teschen und Friaul, von Ragusa und Zara ec.; Graf von Habsburg, Tyrol, Kryburg, Görz und Gradiska, Fürst von Trient und Brixen, Markgraf der Ober- und Unter-Lausitz und von Istrien; Graf auf Hoch-Ems, Feldkirch, Bregenz, Sonnebger ec.; Herr von Triest, Cattaro und der slavonischen Grenz-Mark ec.:
geben hiermit Allen, die es betrifft, kund:

daß, nachdem Wir - um mit den getreuen Ständen und Abgeordneten Unseres geliebten Königreiches Ungarn und dessen Nebenländer über Unsere feierliche Krönung und über andere die Förderung des Landeswohls bezweckenden Verfügungen zu berathschlagen, auf den 10ten December 1865 einen allgemeinen Reichstag in Unsere königliche Freistadt Pest gesetzmäßig einberiefen, und selben mit der Gunst des Allmächtigen persönlich eröffneten und leiteten; die getreuen Stände und Abgeordneten, nach Unserer am 8ten Juni d. J. glücklich vollzogenen Krönung, Unserer Majestät durch Unser verantwortliches Ministerium einige Gesetzartikel, welche sie vor und nach Unserer Krönung einmüthig vereinbarten, mit der unterthänigen Bitte unterbreitet haben: daß wir jene Gesetzartikel und das darin Enthaltene als richtig, genehm und angenommen erklärend, denselben Unsere königliche Zustimmung ertheilen, und selbe im Sinne des § 2, des IV. Gesetzartikels vom Jahre 1847/8 noch während der Dauer der Reichstags-Verhandlungen, als gekrönter König kraft Unserer königlichen Machtvollkommenheit, huldreichst zu genehmigen, zu bestätigen und zu sanctioniren, und sowohl Selbst beobachten als auch durch Andere beobachten zu lassen, geruhen möchten.

Der Inhalt dieser Artikel ist folgender:

Gesetze zur Bestätigung des Thronwechsels von 1848

évi I. törvénycikkek
Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik

Gesetzesartikel I.
über die Inauguration und Krönung des Allerdurchlauchtigsten Herrn Franz Josef I zum König von Ungarn und dessen Nebenländern

am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
am 5. und 12. Oktober 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Interessant ist, dass der Reichstag Franz Josef den Titel "König" hier noch verweigert hat, und ihn statt dessen nur als "Herr" bezeichnet..

Miután dicsőségesen uralkodott Fölséges I. Ferdinánd úr, ausztriai Császár, Magyarországnak e néven V. Királya az uralkodásról ünnepélyesen lemondott; miután továbbá Fönséges császári királyi Főherczeg Ferencz Károly úr, kit az örökösödés rende szerint illetett volna a trónöröklés, erről lett lemondását hasonló ünnepélyességgel nyilvánitotta; s ezek folytán I. Ferencz József úr Ő Felsége, mint a most tisztelt édes-atyjának első szülöttje, és az 1723-ik évi I. és II. törvénycikk által megállapított örökösödési rend szerint Magyarországban és társországaiban törvényesen jogosult örökös tettleg át is vette az uralkodást: az ország hű főrendei és képviselői szemük előtt tartván a fönemlített törvénycikkek tartalmát, hódolati köteles hűségüknél fogva, legkegyelmesebb Urokat a következő törvénycikkben foglalt kegyelmes hitlevele kiadása, s alább szintén beigtatott koronázási esküje letétele mellett a mindenható Isten segitségül hivásával egyhangu örömnyilvánitások, s őszinte üdvözlések között Magyarország Apostoli szent koronájával ünnepélyes szertartás szerint megkoronázták.

Nachdem der glorreich regiert habende Allerdurchlauchtigste Herr Ferdinand I., Kaiser von Österreich, als König von Ungarn der fünfte dieses Namens, von der Regierung feierlich abdizierte, nachdem ferner der Durchlauchtigste kaiserlich königliche Herr Erzherzog Franz Karl, dem nach der Erbfolgeordnung die Thronfolge gebührt hätte, seine Verzichtleistung hierauf mit gleicher Feierlichkeit kundgab; und demzufolge der Allerdurchlauchtigste Herr Franz Josef I., als Erstgeborener seines obgeehrten Herrn Vaters die Regierung in Ungarn und seinen Nebenländern im Sinne der durch den I. und II. Gesetzartikel vom Jahre 1723 festgestellten Erbfolgeordnung als gesetzlich berufener Thronerbe auch tatsächlich antrat: so haben die getreuen Stände und Abgeordneten des Reiches ihren Allergnädigsten Herrn in Anbetracht der Bestimmungen obiger Gesetzartikel und der schuldigen treuen Huldigung - bei Herausgabe des im nachfolgenden Gesetzartikel enthaltenen allergnädigsten Inauguraldiploms und bei Leistung des nachstehend gleichfalls inartikulierten Krönungseides, - unter Anrufung des Beistandes des allmächtigen Gottes unter einstimmigem Jubel und aufrichtiger Begrüßung mit der apostolischen heiligen Krone Ungarns in feierlicher zeremonieller Weise gekrönt.

évi II. törvénycikkek
az Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé igtattatnak

Gesetzesartikel II.
über das von Seiner königlichen Majestät vor seiner glücklichen Inauguration und Krönung zu Gunsten des Landes ausgestellte königliche Diplom und den anläßlich der Krönung abgelegten königlichen Eid, die hiermit als Landesgesetze inartikuliert werden

am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
am 5. und 12. Oktober 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé igtattatnak, a melyeknek tartalma következő:

MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF

Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Auszria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb.

mint Magyarország s társországainak apostoli királya adjuk emlékezetül jelen hitlevelünk rendében: hogy, miután dicsőségesen uralkodott Fölséges I. Ferdinánd úr ausztriai Császár, Magyarországnak e néven V-ik királya, a Mi mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk még 1848-ik évi deczember 2-án Olmützben kelt lemondó levelénél fogva, mind az ausztriai császári koronáról, mind pedig az uralkodása alatt állott többi országai koronáiról ünnepélyesen lemondott; miután továbbá Fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly úr, a Mi mélyen tisztelt és buzgón szeretett édesatyánk, a kit az örökösödés rende szerint a trónöröklés illetett volna, erről lett lemondását ugyanazon alkalommal hasonló ünnepélyességgel nyilvánította: az 1723. évi I. és II. tc. által megállapított örökösödési rend szerint Ránk, mint törvényesen jogosult örökösre szállott Magyarországban és társországaiban a királyi trónöröklés. Mi tettleg át is vettük az uralkodást, közbejött sulyos akadályok miatt azonban az 1791-dik évi III. tc. által kijelölt határidő alatt, mint Magyarország és társországai királya Magunkat meg nem koronáztathattuk. Későbben 1861-ik évben megkoronáztatásunk végett összehiván az országgyülést, Fölséges Ferdinánd úr császárnak és királynak mélyen tisztelt nagybátyánknak, és Fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly úrnak fiúi tisztelettel szeretett édes Atyánknak említett lemondási okiratait az országgyülés elé terjesztettük; megkoronáztatásunk azonban a fenforgott viszonyok és nehézségeknél fogva ekkor sem teljesülhetett.

Ujabban összehívtuk tehát 1865-ik évi deczember 10-ik napjára Pest szabad királyi városunkba a jelen országgyülést, királyi fölavatásunk és koronáztatásunk végett, s ezen országgyülést saját legmagasabb Személyünkben Mi magunk nyitottuk meg, és vezéreltük folytonosan. Hosszasabb tanácskozások után Isten kegyelméből végre sikerült atyai szivünk örömére az alkotmány visszaállitása által elháritani azon nehézségeket, a melyek miatt királyi fölavatásunk és koronáztatásunk eddigelé elhaladt.

Azon aggodalmakat pedig, melyeket az 1861-diki országgyülés Fölséges császár és király V. Ferdinánd úr, mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk, és fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly úr, fiui tisztelettel szeretett édes Atyánk lemondási okirataikra nézve ismételt fölirataiban Elénk terjesztett, eloszlatta felelős ministeriumunknak a jelen országgyülés szine előtt Nevünkben tett nyilatkozata, melyben legmagasabb jóváhagyásunkat kijelenté arra nézve, hogy az említett lemondások formahiányaiból az ország törvényes önállására, s függetlenségére bézve káros következtetések ne vonathassanak, s a trónlemondás ténye jövőre Magyarország külön megemlítése, értesitése mellett, és alkotmányos hozzájárulásával történjék, - s e részben az ország jogainak biztositására ünnepélyes megkoronáztatásunk után azonnal külön törvény alkottassék.

Az ország főrendei és képviselői tehát tekintetbe véve a hazai törvények rendeletét, azok értelmében Minket, mint Magyarország és társországai trónjának és koronájának törvényes és valóságos örökösét, mentül előbb megkoronáztatni óhajtván; jobbágyi hódolattal járultak Elénk, s alázattal kértek, hogy Mi az ország sarkalatos törvényei szerint mindenesetre még szerencsés megkoronáztatásunk előtt kiadandó koronázási hitlevelünkben az ország jogai biztositására az alább irt czikkeket, s minden azokban foglaltakat kegyelmesen elfogadni, királyi hatalmunkkal helybenhagyni, megerősíteni, s mind magunk kegyelmesen megtartani, mind mások által is megtartatni méltóztatnánk. Mely czikkek tartalma következő:

Das von Seiner königlichen Majestät vor seiner glücklichen Inauguration und Krönung zu Gunsten des Landes augestellte königliche Diplom und der anläßlich der Krönung abgelegte königliche Eid werden hiermit als Landesgesetze inartikuliert; ihr Inhalt ist der folgende:

Wir Franz Josef der Erste,

von Gottes Gnaden Kaiser von Österreich, apostolischer König von Ungarn, Böhmen, Dalmatien, Kroatien, Slavonien, Galizien, Lodomerien, Rama, Serbien, Kumanien und Bulgarien; König von Illyrien, Jerusalem, u. s. w., Erzherzog von Österreich, Großherzog von Toskana und Krakau; Herzog von Lothringen, Salzburg, Steiermark, Kärnten, Krain und Bukowina; Großfürst von Siebenbürgen; Markgraf von Mähren, Herzog von Ober- und Niederschlesien, Modena, Parma, Piacenza, Guastala, Auschwitz, Zator, Teschen, Friaul, Ragusa, Zara etc,; Graf von Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz und Gradiska; Fürst von Trient und Brixen; Markgraf der Ober- und Niederlausitz und von Istrien; Graf von Hohenembs, Feldkirch, Brezenz, Sonnenberg u. s. w., Herr von Triest, Cattaro und auf der windischen Mark u. s. w., als apostolischer König Ungarns und seiner Nebenländer geben zur Erinnerung mittels unseres gegenwärtigen Diploms kund:

Nachdem Seine Majestät Herr Ferdinand I., Kaiser von Österreich, Ungarns fünfter König dieses Namens, Unser hochverehrter und geliebter Oheim, nach glorreicher Regierung durch seine bereits am 2. Dezember 1848 in Olmütz ausgestellte Entsagungsurkunde sowohl der österreichischen Kaiserkrone, als den Kronen der übrigen unter seiner Herrschaft stehenden Länder entsagt hat; nachdem ferner Seine Hoheit, der kaiserlich königliche Herr Erzherzog Franz Karl, Unser hochverehrter und heißgeliebter Vater, dem nach der Erbfolgeordnung die Thronfolge gebührt hätte, seinen Verzicht auf dieselbe bei derselben Gelegenheit mit gleicher Feierlichkeit erklärt hat, ist nach der durch die Gesetzartikel I. und II. des Jahres 1723 festgesetzten Thronfolgeordnung in Ungarn und seinen Nebenländern die königliche Thronfolge an Uns als den gesetzlich berechtigten Erben gelangt. Wir haben auch tatsächlich die Regierung übernommen, wegen der dazwischen getretenen ernsten Hindernisse konnten Wir Uns jedoch innerhalb der durch den Gesetzartikel III. des Jahres 1791 bezeichneten Zeit nicht als König von Ungarn und seiner Nebenländer krönen lassen. Als Wir später im Jahre 1861 den Reichstag zum Behufe Unserer Krönung zusammenberiefen, haben Wir die erwähnten Entsagungsurkunden Seiner Majestät des Herrn Kaisers und Königs Ferdinand, Unseres hochverehrten Oheims und Seiner Hoheit des kaiserlich königlichen Herrn Erzherzogs Franz Karl, Unseres mit kindlicher Verehrung geliebten Vaters dem Reicshtage unterbreiten. Unsere Krönung konnte aber wegen der obschwebenden Verhältnisse und SChwierigkeiten damals nicht verwirklicht werden.

Neuerlich haben Wir daher auf den 10. Dezember 1865 den gegenwärtigen Reichstag in Unsere könnigliche Freistadt Pest zum Behufe Unserer königlichen Inauguration und Krönung einberufen und diesen Reichstag haben Wir in Unserer höchsteigenen Person eröffnet und fortdauernd geleitet. Nach längeren Beratungen ist es endlich durch Gottes Gnade zur Freude Unseres väterlichen Herzens durch die Wiederherstellung der Verfassung gelungen, jene Hindernisse zu beseitigen, wegen welcher Unsere königliche Inauguration und Krönung sich bisher verzögert hat.

Jene Bedenken jedoch, welche der Reichstag vom Jahre 1861 hinsichtlich der Entsagungsurkunden Seiner Majestät des Herrn Kaisers und Königs Ferdinand V., Unseres hochverehrten und geliebten Oheims und Seiner Hoheit des kaiserlich königlichen Herrn Erzherzogs Franz Karl, Unseres mit kindlicher Verehrung geliebten Vaters in wiederholten Adressen Uns unterbreitet hat, wurden durch die von Unserem verantwortlichen Ministerium in Unserem Namen vor dem gegenwärtigen Reichstage abgegebene Erklärung zerstreut, in welcher es Unsere Allerhöchste Zustimmung dazu ausdrückte, daß aus dem Formgebrechen der erwähnten Verzichte keine nachteiligen Folgerungen hinsichtlich der gesetzlichen Selbständigkeit und Unabhängigkeit des Landes abgeleitet werden dürfen und daß der Thronentsagungsakt in Zukunft unter ausdrücklicher Erwähnung und Benachrichtigung Ungarns und unter dessen verfassungsmäßiger Zustimmung zu geschehen hat, und daß in dieser Beziehung zur Sicherung der Rechte des Landes nach Unserer feierlichen Krönung sofort ein besonderes Gesetz geschaffen werden soll.

Die Magnaten und Abgeordneten des Landes haben sich daher in Anbetracht der Anordnung der vaterländischen Gesetze und von dem Wunsche geleitet, im Sinne derselben und der Krone Ungarns und seiner Nebenländer, ehestens zu krönen, mit homagialer Huldigung an Uns gewendet und Uns die untertänige Bitte vorgetragen, daß Wir geruhen mögen, in dem nach den Grundgesetzen des Landes die unten folgenden Artikel und ihren ganzen Inhalt gnädig anzunehmen, kraft Unserer königlichen gewalt zu bestätigen und zu bekräftigen und dieselben sowohl selbst gnädig zu befolgen, als auch durch andere befolgen zu lassen. Der Inhalt dieser Artikel ist der folgende:

1. § Szentül és sérthetetlenül megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is meg fogjuk tartatni az 1723-dik évi I. és II-dik törvénycikkekben megállapított királyi trónöröklést; - az 1791-dik évi 3. törvénycikk értelmében teljesitendő koronázást; - Magyarország s társországai jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét, szabadságát és területi épségét. Szentül és szigoruan megtartandjuk, s királyi hatalmunkkal mások által is megtartatjuk Magyarország és társországai törvényesen fenálló szabadalmait, kiváltságait, törvényszerü szokásait, és az eddigilé országgyülésileg alkotott, s dicső Elődeink, Magyarország koronázott királyai által szentesitett, valamint ezután országgyüléseileg alkotandó s Általunk mint koronázott magyar király által szentesitendő törvényeit, minden pontjaikban, czikkeikben és záradékaiban úgy, mint ezeknek értelme és gyakorlata a király és országgyülés közös megegyezésével fog megállapittatni; kivéve mindazonáltal dicsöült II. András 1222-ik évi törvényének azon megszüntetett záradékát, a mely így kezdődik: "Quodsi vero Nos", ezen szavakig: "in perpetuum facultatem". Mindezek biztositására szolgáland azon királyi Eskünk is, melyet jelen királyi levelünk tartalmára dicső Elődünk I. Ferdinánd koronázási esküje szövegének alapján koronáztatásunk alkalmával le fogunk tenni.

§ 1. Heilig und unverletzt werden Wir halten und kraft Unserer königlichen Gewalt auch durch andere halten lassen, die in den Gesetzartikeln I und II des Jahres 1723 festgestellte königliche Thronfolge; - die im Sinne des Gesetzartikels III des Jahres 1791 zu vollziehende Krönung; - Ungarns und seiner Nebenländer Rechte, Verfassung, gesetzliche Unabhängigkeit, Freiheit und territoriale Integrität. Heilig und streng werden Wir befolgen und kraft unserer königlichen Gewalt auch befolgen lassen Ungarns und seiner Nebenländer gesetzlich bestehenden Freiheiten, Privilegien, gesetzmäßigen Gewohnheitsrechte und die bisher reichstäglich geschaffenen und von Unseren glorreichen Vorgängern, den gekrönten Königen Ungarns sanktionierten Gesetze, sowie die in der Folge reichstäglich zu schaffenden und von Uns als gekröntem ungarischen Könige zu sanktionierenden Gesetze in allen ihren Punkten, Artikeln und Klauseln genau so, wie deren Sinn und Übung durch gemeinsames Einverständnis des Königs und des Reichstags festgestellt werden wird; ausgenommen jedoch jene aufgehobene Klausel des Gesetzes weiland Andreas II. vom Jahre 1222, welche mit den Worten beginnt "Quodsi vero Nos" bis zu den Worten: "in perpetuum facultatem". Zur Sicherrung all dessen wird auch Unser königlicher Eid dienen, den Wir auf den Inhalt dieses Unseres königlichen Diploms auf Grund des Textes des Krönungseides Unseres glorreichen Vorfahrens Ferdinand I. anläßlich Unserer Krönung ablegen werden.

2. § Az ország szent koronáját az ország lakosainak régi törvényes szokása, s a hazai törvények szerint az országban fogjuk mindenkor tartatni, s a kebelükből valláskülönbségre való tekintet nélkül választott és megbizott világi személyek által őriztetni.

§ 2. Die heilige Krone des Landes werden Wir nach der alten gesetzlichen Gewohnheit der Bewohner des Landes und nach den vaterländischen Gesetzen jederzeit im Lande behalten und durch aus ihrer Mitte ohne Rücksicht auf die Religionsverschiedenheit gewählte und betraute weltliche Personen bewachen lassen.

3. § Magyarország és társországainak mindazon részeit és tartozmányait, a melyek már visszaszereztettek, s azokat, a melyek Isten segedelmével ezután fognak visszaszereztetni, koronázási eskünk értelmében is, a nevezett országhoz és társországaihoz visszakapcsolandjuk.

§ 3. Alle jene Teile und Provinzen Ungarns und seiner Nebenländer, welche bereits zurückerworben wurden, sowie jene, welche mit Gottes Hilfe in Zukunft zurückerworben werden sollten, werden Wir im Sinne Unseres Krönungseides diesem Lande und seinen Nebenländern reinkorporieren.

4. § Abban az esetben, melyet Isten kegyelme messze távoztasson, - ha az ausztriai főherczegek mindkét nemének magvaszakadása, elsőben is: a dicső emlékezetü ősatyánk VI-ik, illetőleg III-ik Károly; utána dicsőült I. József; végre dicsőült I. Lipót császárok és magyar királyok ágyékaiból leszármazó örökösök kihaltával bekövetkeznék, - a királyválasztás és koronázás előjoga az 1723-dik évi I. és II. tc. rendelete szerint is visszaszáll Magyarországra és társországaira, s ezen országoknál régi szokások szerint az sértetlenül megmarad hajdani érvényében és állapotában.

§ 4. In jenem Falle, den Gottes Gnade weit abwenden möge, wenn das Erlöschen der Nachkommen beiderlei Geschlechtes der österreichischen Erzherzoge durch das Aussterben der aus den Lenden der Kaiser und ungarischen Könige, erstens Unseres Ahnen glorreichen Angedenkens Karl VI. bzw. III., dann weiland Josef I., endlich weiland Leopold I. abstammenden Erben eintreten sollte - fällt das Vorrecht der Königswahl und Krönung nach der Anordnung der Gesetzartikel I. und II. des Jahres 1723 an Ungarn und seine Nebenländer zurück und dasselbe bleibt in diesen Ländern nach ihren alten Gewohnheitsrechten unversehrt in seiner vormaligen Geltung und Beschaffenheit aufrecht.

5. § A mint fentebb az 1. pontban foglaltatik, valahányszor jövendőben ilyen koronázás Magyarországban országgyülésileg teljesitendő: Örököseink és Utódaink, a koronázandó örökös királyok kötelesek lesznek mindannyiszor ezen hitlevélbeli biztositások elfogadását előrebocsátani, és arra az esküt letenni.

§ 5. Wie dies im ersten Punkte enthalten ist, werden Unsere Erben und Nachfolger, die zu krönenden erblichen Könige von Ungarn jedesmal, wenn in Zukunft eine solche Krönung reichstäglich zu vollziehen ist, verpflichtet sein, die Annahme der in diesem Diplome enthaltenen Zusicherungen vorangehen zu lassen und auf dieselben den Eid abzulegen.

Mi tehát az országgyülés, fönebbi kérését kegyelmesen fogadván, atyai szivünk kegyes hajlamánál fogva a fön beigtatott összes czikkelyeket, s mindazt, a mi azokban foglaltatik, egyenkint és összesen helyeseknek s Előttünk kedveseknek valljuk, s azokhoz kegyelmes megegyezésünkkel hozzájárulunk; igérvén, és királyi szavunkkal biztositván Magyarországot és társországait, hogy mindezen előrebocsátottakat Magunk is megtartandjuk, és bármely rendü s állásu alattvalóinkkal is megtartandjuk, - a mint azokat jelen hitlevelünkkel elfogadjuk, helybenhagyjuk és megerősítjük.

A minek hitelére és bizonyságára jelen levelet saját kezünkkel aláirtuk és királyi pecsétünk ráfüggesztésével megerősítettük.

Kelt Magyarországunk fővárosában Budán Szentivánhó 6-kán Urunk 1867. évében.

Indem Wir daher der obigen Bitte des Reichstages gnädig willfahren, erklären Wir aus gnädiger Neigung Unseres väterlichen Herzens, die sämmtlichen oben angeführten Artikel und alles, was sie enthalten, einzeln und insgesamt für richtig und Uns genehm und treten denselben mit Unserer gnädigen Zustimmung bei, indem Wir versprechen und Ungarn und seinen Nebenländern mit Unserem königlichen Worte zusichern, daß Wir alles Vorangelassene sowohl selbst befolgen werden und von Unseren Untertanen, welchen Ranges und welcher Stellung immer, befolgen lassen werden - wie Wir es mit dem gegenwärtigen Diplom annehmen, genehmigen und bekräftigen.

Urkund und Zeugnis dessen haben Wir dieses Diplom eigenhändig unterschrieben und durch Aufdrückung Unseres königlichen Siegels bekräftigt.

Gegeben in Ofen, der Hauptstadt Ungarns, am 6. Juni im Jahre des Herrn 1867

Franz Josef

Graf Julius Andrassy

Királyi eskü

Krönungseid

Mi I. Ferencz József Isten kegyelméből stb. mint Magyarország és társországainak örökös és apostoli királya, esküszünk az élő Istenre, boldogságos Szűz Mária s az Istennek minden szenteire, hogy az Isten egyházait, Magyarország és társországai törvényhatóságait, s egyházi és világi minden rendü lakosait jogaikban, kiváltságaikban, szabadságukban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és helybenhagyott szokásaikban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Magyarország és társországai jogait, alkotmányát, törvényes függetlenségét és területi épségét sértetlenül fentartandjuk, dicsöült II-ik András király törvényeit (kivéve mindazonáltal azon törvények 31-dik czikkének záradékát, mely így kezdődik: "Quodsi vero nos", egészen azon szavakig: "in perpetuum facultatem") megtartandjuk; Magyarország és társországai határait, és a mi ezen országokhoz bármi jog és czimen tartozik, el nem idegenitjük, se meg nem csonkitjuk, sőt a mennyire lehet, gyarapitjuk és kiterjesztjük és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink közjavára, dicsőségére és öregbitésére igazságosan megtehetünk. Isten Minket úgy segéljen, s annak minden szentei.

Wir, Franz Josef I. von Gottes Gnaden u. s. w., als erblicher und apostolischer König Ungarns und seiner Nebenländer schwören bei Gott, dem Allmächtigen, bei der seligen Jungfrau Maria und bei allen Heiligen Gottes, daß Wir die Kirchen Gottes, die Munizipien Ungarns und seiner Nebenländer, sowie seine kirchlichen und weltlichen Einwohner jeglichen Standes, in ihren Rechten, Vorrechten, Freiheiten, Privilegien, Gesetzen, in ihren alten guten und genehmigten Gewohnheitsrechten erhalten, jedermann gegenüber Gerechtigkeit walten lassen, die Rechte, die Verfassung, die gesetzliche Unabhängigkeit und die territoriale Integrität Ungarns und seiner Nebenländer unversehrt bewahren, die Gesetze weiland König Andreas II. (mit Ausnahme jedoch der Klausel des 31. Artikels dieser Gesetze, welche mit den Worten beginnt: "Quodsi vero nos" bis zu den Worten: "in perpetuum facultatem") beobachten, das Gebiet Ungarns und seiner Nebenländer und das zu diesen Ländern unter welchem Recht und welchem Titel immer gehört, nicht entfremden und nicht verkürzen, ja soweit es möglich ist, vermehren und ausdehnen und daß Wir alles tun werden, was Wir zum allgemeinen Wohl, zum Ruhme und zur Mehrung dieser Länder gerechterweise zu tun vermögen. So wahr Uns Gott helfe und alle seine Heiligen !

évi III. törvénycikkek Ő császári s apostoli királyi Felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károlynak a trónöröklésről még 1848-ik évben történt lemondásaikról	Gesetzesartikel III. über die im Jahre 1848 geschehene Thronentsagung Seiner kaiserlich apostolisch königlichen Majestät Ferdinand V. und über die Verzichtleistung Seiner kaiserlich königlichen Hoheit des Erzherzogs Franz Karl auf die Thronfolge am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht zu diesem Zeitpunkt haben beide angesprochenen Personen, der ehemalige Kaiser und König Ferdinand V. (+ 1875) wie auch sein Bruder, Erzherzog Franz Karl von Österreich (+1878) noch gelebt.
1. § Ő császári s apostoli királyi Felsége V. Ferdinánd 1848-ik évi deczember hava 2-ik napján a trónról, - fönséges császári királyi főherczeg Ferencz Károly pedig ugyanakkor a trónöröklésről, - mely Ő császári s apostoli királyi Felsége V. Ferdinánd után az 1723-dik évi I. és II. tc. értelmébe Őt illette volna, lemondván; e két lemondás az ország részéről utólagosan beczikkelyeztetik.	§ 1. Nachdem seine kaiserliche königliche apostolische Majestät Ferdinand V. unterm 2. Dezember 1848 dem Throne, - Seine kaiserliche königliche Hoheit Erzherzog Franz Karl aber gleichzeitig der Thronerbfolge, - welche ihm nach Seiner kaiserlich königlich apostolischen Majestät Ferdinand V. im Sinne der Gesetzartikel I. und II. des Jahres 1723 gebührt hätte, entsagt haben, so werden diese beiden Abdikationen von Seite des Landes nachträglich inartikuliert.+
2. § Minthogy azonban az erre vonatkozó lemondási okiratok, melyek az 1861-dik évi országgyülés elé terjesztettek, átalánosságban és csak az auszriai császárságról, s az ehhez tartozó országokról szólnak; Magyarország pedig mint saját alkotmányánál fogva önálló ország, azokban külön megemlitve nincsen; - minthogy továbbá azon okiratok az országgyüléssel tárgyalás, elfogadás és törvénybe igtatás végett annak idejében nem is közöltettek: az országgyülés ünnepélyes óvást tesz ezennel minden ebből Magyarország önállására és függetlenségére nézve vonható káros következtetések ellen.	§ 2. Da jedoch die hierauf bezüglichen Abdiktionsurkunden, welche dem Reichstage vom Jahre 1861 vorgelegt wurden, nur allgemein lauten und bloß vom österreichischen Kaisertume und den dazu gehörigen Ländern sprechen, Ungarn aber als ein vermöge seiner eigenen Verfassung selbständiges Reich in selben nicht besonders erwähnt ist, da ferner jene Urkunden dem Reichstage behufs Verhandlung, Annahme und Inartikulierung seinerzeit gar nicht mitgeteilt wurden: so legt der Reichstag hiemit feierliche Verwahrung ein gegen alle hinsichtlich der Selbständigkeit und Unabhängigkeit Ungarns hieraus etwa zu ziehenden nachteiligen Konsequenzen.
3. § Egyszersmind pedig az ország jogai biztositása tekintetéből jövőre nézve megállapittatik, hogy minden ezentúl bekövetkezhető trónlemondás Magyarország külön értesítése mellett, s alkotmányos hozzájárulásával történjék.	§ 3. Zugleich wird aber zur Sicherung der Rechte des Landes für die Zukunft festgestellt, daß hinfort jede etwa erfolgende Thronentsagung unter besonderer Verständigung Ungarns und mit dessen verfassungsmäßiger Zustimmung zu geschehen habe.

évi IV. törvénycikkek
a koronázott királyi Felségnek tiszteletdij ajánltatik

Gesetzesartikel IV.
über die Votierung einer Ehrengabe an die gekrönte königliche Majestät

am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
am 5. und 12. Oktober 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az ország főrendei és képviselői nemcsak ősi szokásból, hanem Ő Felsége a szerencsésen megkoronázott apostoli király iránti őszinte ragaszkodásuk érzetétől is indittatva, legbensőbb örömök és legmélyebb hódolatuk jeléül koronázási tisztelet-díjat ajánlanak Ő Felségének, remélvén, hogy Ő Felsége azt szokott kegyességével fogadja.

Die Stände und Abgeordneten des Reiches - bewogen nicht nur durch den altherkömmlichen Gebrauch, sondern auch durch das Gefühl aufrichtiger Anhänglichkeit an Seine Majestät, den glücklich gekrönten apostolischen König - votieren Seiner Majestät als Zeichen ihrer innigsten Freude und tiefsten Huldigung eine Krönungsehrengabe, hoffend, daß Seine Majestät dieselbe mit gewohnter Huld aufnehmen werden.

évi V. törvénycikkek
felséges Erzsébet királyné megkoronáztatván, részére tiszteletdij ajánltatik

Gesetzesartikel V.
über die Votierung einer Ehrengabe an die allerduchlauchtigste Königin Elisabeth aus Anlaß Ihrer Krönung

am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
am 5. und 12. Oktober 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az ország főrendei és képviselői, Erzsébet királyné Ő Felsége szerencsésen végbement ünnepélyes megkoronáztatásának emlékét megörökiteni és mély hódolatunkat iránta tanusitani kivánván; Királyné Ő Felségének tisztelet-díjat ajánlanak, remélvén, hogy azt Ő Felsége a magyar nemzet iránt tanusitott legkegyelmesebb hajlamánál fogva, szokott kegyességével fogadja.

Von dem Wunsche geleitet, das Andenken der glücklich vollzogenen feierlichen Krönung Ihrer Majestät der Königin Elisabeth zu verewigen und einen Beweis ihrer tiefsten Huldigung darzubringen, votieren die Stände und Abgeordneten des Reiches Ihrer Majestät der Königin eine Ehrengabe, hoffend, Ihre Majestät werde dieselbe zufolge der der ungarischen Nation bewiesenen allergnädigsten Zuneigung mit gewohnter Huld aufnehmen.

évi VI. törvénycikkek
az ország szent koronája őreinek megválasztásáról

Gesetzesartikel VI.
über die Wahl der Hüter der heiligen Reichskrone

am 28. Juli 1867 durch den König sanktioniert
am 5. und 12. Oktober 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az ország szent koronájának volt őrei, jelesül néhai Ürményi Ferencz időközben elhalálozván, vajai báró Vay Miklós pedig másnemü hivatalos rendeltetése által gátoltatva, koronaőri teendőit nem végezhetvén, s ennélfogva e teendőkkel Ő cs. s apost. kir. Felsége ideiglenesen nagy-károlyi gr. Károlyi Györgyöt és tóthprónai és blatniczai báró Prónay Albertet, ennek leköszönése után pedig nyáregyházi báró Nyáry Antalt legkegyelmesebben megbizni méltóztatván, az Ő Felsége által valláskülönbség nélkül kijelöltek közül a korona s a haza érdekében szerzett érdemeik s hazafiui szolgálataik figyelembe vételével az ország főrendei és képviselői nagy-károlyi gróf Károlyi György valóságos belső titkos tanácsos s Szathmármegye főispánját, ki Ő Felsége megbizása folytán a koronaőri hivatalt eddig is viselte, és vajai báró Vay Miklós aranykulcsos, valóságos belső titkos tanácsos, és Szent István jeles rendének középkeresztesét választották meg közakarattal koronaőröknek, kik a törvényszerü esküt annak rendje szerint le is tették.

Indem von den gewesenen Hütern der heiligen Reichskrone namentlich weiland Franz v. Ürményi mittlerweile starb, Baron Nikolaus Vay von Vaja aber durch seinen anderweitigen amtlichen Beruf in Vollziehung der Agenden als Kronhüter verhindert war, und zufolge dessen mit diesen Agenden Seine kaiserlich königlich apostolische Majestät den Graf Georg Károlyi von Nagy-Károly und Baron Albert Pronay von Tóthprona und Blatnicza, nach des Letzteren Abdankung aber den Baron Anton Nyáry allergnädigst zu betrauen geruhten: so haben die Stände und Vertreter des Reiches, aus der Reihe der von Seiner Majestät ohne Unterschied der Confession vorgeschlagenen - in Anbetracht ihrer im Interesse der Krone und des Vaterlandes geleisteten patriotischen Dienste - den grafen Georg Károly, wirklichen geheimen Rath, Obergespan des Szathmarer Comitates, welcher dieses Amtes im Auftrage Seiner Majestät auch bisher waltete, und den Baron Nikolaus Vay, Kämmerer, wirklichen geheimen Rath, Ritter des mittleren Kreuzes des Sanct-Stephansordens, einstimmig gewählt, welche auch den gesetzlichen Eid ordnungsgemäß ablegten.

Fenemlitett báró Nyáry Antal a koronához tartozó kulcsokat általadván, e tekintetben a felelősség terhe alól fölmentetik.

Nachdem Baron Anton Nyáry die zur Krone gehörigen Schlüssel übergab, so wird er der weiteren Verantwortlichkeit in dieser Beziehung enthoben.

évi VII. törvénycikkek
az 1847/8:III. tc. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módositásáról és a nádorválasztás elhalasztásáról

Gesetzesartikel VII.
über die Abänderung jener Verfügungen des Gesetzartikels III des Jahres 1847/8, die sich auf den Wirkungskreis des Palatins als königlichem Statthalter beziehen und über die Vertagung der Palatinswahl

am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

1. § Miután Ő császári s apostoli kir. Felsége a végrehajtó hatalmat, a törvények és az alkotmány alapján, a magyar ministerium által személyesen gyakorolja; az 1847/8:III. tc. pedig Ő csász. s apostoli kir. Felsége távollétében a végrehajtó hatalmat a nádorra, mint királyi helytartóra ruházta: az 1847/8:III. tc. 2., 3., 9., 11., 17., 19., 24. és 38. §-ainak a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkozó intézkedései érvényen kivül helyeztetnek.

§ 1. Indem Seine kaiserliche und apostolisch königliche Majestät die Exekutivgewalt auf Grund der Gesetze und der Konstitution durch das ungarische Ministerium persönlich ausübt; der Gesetzartikel III des Jahres 1847/8 aber die Exekutivgewalt in Abwesenheit Seiner kaiserlich königlich apostolischen Majestät auf den Palatin als königlichem Stattgalter übertrug: so werden die auf den Wirkungskreis des Palatins als königlichen Statthalter bezüglichen Bestimmungen der §§ 2, 3, 9, 11, 17, 19, 24 und 38 des Gesetzartikels III des Jahres 1847/8 außer Kraft gesetzt.

2. § Mindaddig, mig a nádori méltóság hatásköre a felelős kormányzat elveivel megegyezőleg, törvény által szabályozva nem lesz: a nádor-választás elhalasztatik.

§ 2. Insolange der Wirkungskreis der Palatinswürde, im Einklange mit den Prinzipien des verantwortlichen Regierungssystemes, durch ein Gesetz nicht geregelt sein wird, wird die Wahl eines Palatins vertagt.

ein solches Gesetz ist bis 1946 (Einführung eines republikanischen Staatsoberhaupts) nicht erfolgt.

évi VIII. törvénycikkek
a miniszterium alakitására vonatkozó 1847/8. évi III. tc. 12. § módositásáról

Gesetzesartikel VIII.
über die Abänderung jener Verfügungen des Gesetzartikels III des Jahres 1847/8, die sich auf den Wirkungskreis des Palatins als königlichem Statthalter beziehen und über die Vertagung der Palatinswahl

am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az 1847/8-dik III. tc. 12. §-a, mely a magyar felelős ministerium alakulásának módjáról rendelkezik, következőleg módosittatik:

Der § 12 des Gesetzartikels III des Jahres 1847/8, welcher die Modalitäten der Bildung des ungarischen verantwortlichen Ministeriums bestimmt, wird folgendermaßen abgeändert:

1. § A ministerelnök előterjesztésére, annak ministertársait Ő Felsége nevezi ki.

§ 1. Über Vorschlag des Ministerpräsidenten werden dessen Ministerkollegen von Seiner Majestät ernannt.

évi IX. törvénycikkek a magyar ezredek kiegészitésére szükségelt ujonczok megajánlásáról	Gesetzesartikel IX. über die Bewilligung der zur Ergänzung der ungarischen Regimenter benötigten Rekruten am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht ergänzt und verlängert u. a. durch Gesetzartikel 1868:XXVII
A magyar felelős ministeriumnak Ő Felsége nevében tett előadására az országgyülés, miután az eddigi törvényes dolgok szerint a küldolgok fenforgó körülményeiről és a magyar ezredek állapotáról a ministerium által értesittetett, meggyőződve az ujonczok halaszthatatlan kiállási szükségéről, önként s minden ebből vonható következtetés nélkül a ministeriumot fölhatalmazta: hogy Magyarország és Erdély részéről 48,000 ujonczot azonnal kiállithasson, s ezen ujonczszállitásra nézve következő föltételeket állapitott meg:	Über den im Namen Seiner Majestät gemachten Vortrag des ungarischen verantwortlichen Ministeriums hat der Reichstag - nachdem er gemäß der bisherigen gesetzlichen Gepflogenheit über die Gestaltung der auswärtigen Angelegenheiten und über den Zustand der ungarischen Regimenter vom Ministerium verständigt worden - überzeugt, von der Notwendigkeit der unverweilten Rekrutenstellung, freiwillig und ohne irgend eine Präjudiz für die Folge - ermächtigt: von Seite Ungarns und Siebenbürgens 48,000 Rekruten alsogleich beizustellen, und wurden für diese Rekrutierung folgende Bedingungen festgesetzt:
1. § A kiállitandó ujonczok 6 évig tartoznak katonai kötelezettség alatt fegyverben szolgálni.	§ 1. Die zu stellenden Recruten haben 6 Jahre hindurch als militärpflichtig unter den Waffen zu dienen.
2. § A törvényhozási uton jövőre életbe léptetendő védrendszer minden kedvezményei szintugy, mint terhei s kötelezettségei a most kiállitandó ujonczokra is kiterjesztendők lesznek.	§ 2. Alle Begünstigungen, sowie auch alle Lasten und Pflichten des in Zukunft auf legislativem Wege einzuführenden Wehrsystems, werden sich auch auf die dermalen zu stellenden Recruten erstrecken.
3. § Az ujonczszállitás községenkénti sorshuzás utján eszközlendő az 1846., 1845. és 1844-ik korosztályokból.	§ 3. Die Recrutenstellung ist im Wege der gemeindeweisen Losung aus den Altersclassen 1846, 1845 und 1844 zu bewerkstelligen.
4. § Az ujonczszállitásnál hadszolgálatra alkalmatos test-épség veendő tekintetbe. A test magasságát illetőleg 59 hüvelykben állapittatik meg a mérték legalsóbb fokozata.	§ 4. Bei der Recrutenstellung ist die körperliche Tauglichkeit zum Kriegsdienst zu berücksichtigen. In Betreff der Körpergröße wird die Höhe von 59 Zoll als niedrigstes Maß bestimmt.
5. § A hadkötelezettség alól eddig gyakorolt fölmentési kedvezménye, családi, vallási, hivatalos állási, közoktatási és birtokviszonyi tekintetekből, a jelenlegi ujonczszállitásnál is megtartandók.	§ 5. Die bisher in Übung gewesenen Befreiungen von der Militärpflicht, in Rücksicht auf Familienverhältnisse, Religion, amtliche Stellung, dann auf öffentliche Unterrichts- und Besitzverhältnisse verbleiben auch bei der gegenwärtigen Recrutenstellung aufrecht erhaltenn.
6. § Megengedtetik, hogy a huzott sorszám szerint besorozandó hadkötelezett maga helyett alkalmas, és jelen határozat által sorshuzásra már nem kötelezett magyarországi vagy erdélyi egyént helyettesithessen.	§ 6. Es wird gestattet, daß der vermöge seiner gezogenen Losnummer einzureihende Militärpflichtige an seinerstatt ein anderes, durch gegenwärtigen Beschluß nicht mehr zur Losung verpflichtetes, Ungarn oder Siebenbürgen angehörendes Individuum stellig mache.
7. § Az utolsó ujonczozás óta váltságdij letétele mellett fölmentettek, valamint e f. évi januárhó 1-ső napjától, a sorozás tartamáig önként beállottak, vagy egyébként besorozandók száma, az illető községre kivetett ujonczjutalékból leend levonandó; különösen megjegyeztetvén, hogy az eddig szokásban volt pótlegény állitás czime alatt az ujonczjutalék nem szaporittathatik.	§ 7. Die Anzahl der seit der letzten Recrutirung durch Erlag der Loskaufsgebühr Befreiten, so wie der seit 1. Jänner d. J. bis zum Losungstermin freiwillig Eingestandenen oder in anderer Weise eingereihten, ist von dem auf die betreffende gemeinde ausgeworfenen Recrutencontingente in Abschlag zu bringen, wobei insbesondere bemerkt wird, daß das Contingent unter dem Titel der bisher in Übung gewesenen Ersatzstellung nicht erhöht werden darf.
8. § A besorozott ujonczok otthoni vagyona a közhatóság által összeirandó, és gyámilag kezelendő.	§ 8. Das in der Heimat befindliche Vermögen der eingereihten Recruten ist durch die öffentliche Behörde zu konscribiren und vormundschaftlich zu verwalten.
9. § Az ujoncz-jutaléknak felosztása az összeirt három korosztálybeli ifjak száma szerint lesz eszközlendő.	§ 9. Die Repartirung des Recrutencontingentes ist nach Maßgabe der Zahl der in den drei Altersclassen conscribirten Jünglinge vorzunehmen.
10. § Az állitandó ujonczok egyedül magyar ezredekbe soroztassanak. Nem ellenzi azonban az ország, ha a most állitandó ujonczokból ezuttal kivételképen a technikai fegyvernemekhez is adassanak oly egyének, kik képzettségük által oda alkalmasaknak mutatkoznak.	§ 10. Die zu stellenden Recruten sind bloß in ungarische Regimenter einzureihen. Der Reichstag hat jedoch nichts dagegen, daß von den dermalen zu stellenden Recruten diesmal ausnahmsweise auch zu den technischen Waffengattungen solche Individuen gegeben werden, die durch ihre Qualification hierzu geeignet erscheinen.
11. § A honvédelmi ministerium fölhatalmaztatik: megtenni mindazon intézkedéseket, melyek ezen országgyüléseileg elfogadott törvény foganatbavételére szükségesek.	§ 11. Das Landesvertheidigungs-Ministerium wird ermächtigt, alle jene Vorkehrungen zu treffen, welche zur Ausführung dieses reichstäglich angenommenen Gesetzes erforderlich sind.

évi X. törvénycikkek
az 1847/8. évi IV. törvénycikk 6. §-ának módositásáról

Gesetzesartikel X.
über die Abänderung des § 6 des Gesetzartikels IV. des Jahres 1847/8

am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az 1847/8. évi IV. tc. 6. §-a következőkép módosittatik:

Der § 6 des Gesetzartikels IV vom Jahre 1848 wird folgendermaßen abgeändert:

Minthogy az évi költségvetésnek országgyülésileg történendő megállapitása mindig csak egy évre terjed, s ujabb megállapitás s megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem lehet: oly esetben, midőn Ő Felsége az országgyülést bármi okból előbb feloszlatja, vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a ministerium által teljesittetett, s az országgyülésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna: az országgyülés még azon év folytán, és pedig oly időben összehivandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végeig országgyülésileg tárgyaltathassanak.

Indem die vom Reichstag vorzunehmende Feststellung des jährlichen Budgets jedesmal nur für ein Jahr erfolgt, und ohne neue Feststellung und Bewilligung keine neuen Steuern ausgeschrieben und eingehoben werden können: so ist der Reichstag, falls Seine Majestät denselben aus welchem Grunde immer auflöst, oder dessen Sitzungen vertagt oder schließt, bevor noch vom Ministerium die abgeschlossenen Rechnungen eingereicht und das Budget für das nächste Jahr vorgelegt wurde und bevor der Reichstag hierüber Beschluß fassen konnte, - noch im Laufe desselben Jahres und zwar derart rechtzeitig wieder einzuberufen, daß sowohl die abgeschlossenen Rechnungen als auch das Budget für das künftige Jahr, vom Reichstage noch vor Ende des Jahres in Berathung gezogen werden kann.

évi XI. törvénycikkek
a nemzetőrségről szóló 1847/8. évi XXII. tc. felfüggesztetik

Gesetzesartikel XI.
mit dem der von der Nationalgarde handelnde Gesetzartikel XXII des Jahres 1848 suspendirt wird.

am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Mig a törvényhozás a védelmi rendszer átalakítása és megállapítása iránt határozand, a nemzetőrségről szóló 1847/8-ik XXII. törvénycikk felfüggesztetik.

Bis zur legislativen Entscheidung über die Umgestaltung und Feststellung des Wehrsystems wird der von der Nationalgarde handelnde Gesetzartikel XXII. des Jahres 1848 suspendirt.

évi XII. törvénycikkek
a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról

Gesetzesartikel XII.
über die zwischen den Ländern der ungarischen Krone und den übrigen unter der Regierung Seiner Majestät stehenden Ländern obschwebenden gemeinsamen Angelegenheiten und über den Modus ihrer Behandlung

am 12. Juni 1867 durch den König sanktioniert
am 12. Juni 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

siehe bei "Verfassung 1848".

évi XIII. törvénycikkek a vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről	Gesetzesartikel XIII. über das zum Baue von Eisenbahnen und Kanälen zu stande zu bringende Anlehen am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert am 28. Dezember 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht
1. § Az 1867-ik évi julius 2-kán kelt orsz. határozat folytán, jelen törvény által felhatalmaztatik a ministerium, hogy vasutak és csatornák épitésére valóságos értékben 60 millió ezüst frtnyi vagy 150 millió francnyi kölcsönt létesitsen 50 évre 4.650,000 ezüst forint, vagyis 11.625,000 francnyi évi járadék kötelezése mellett.
2. § Az előbbi §-ban meghatározott év-járadékban a törlesztési részletek is ben foglaltatván, azon év-járadék 50 éven át teljesitett fizetése után az egész kölcsön törlesztve lesz, és a kölcsönt illetőleg az állam minden kötelezettsége megszünik.
3. § E kölcsön biztositására szolgálnak az épitendő vasutak és csatornák; még pedig aképen, hogy a befektetett tőkének megfelelő év-járadék a jelen kölcsönből épült vasutakra és csatornákra, mint a főjelzálogra, időről-időre első helyen bekebeleztetik.
4. § E külön jelzálog mellett a jelen kölcsönből folyó kötelezettségek pontos teljesitéseért az állam összes jövedelmeivel is kezeskedik.
5. § A jelen kölcsön kötvényei és e kötvények kamat-szelvényei e törvény által minden fenálló bélyeg-illetéktől, vagy jövedelmi adótól mentesittetnek s ez illeték és adómentesség azok részére jövőre is biztosittatik.
6. § E kölcsön egyedül csak azon vasutak és csatornák épitésére forditandó, melyeknek épitése iránt törvény alkottatott.
7. § Ennélfogva a pénzügyminiszter a folyóvá tett összeg miképen történt felhasználásáról, a kölcsön állapotának kimutatása mellett az országgyülés elé évenkint jelentést tesz.

évi XIV. törvénycikkek azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik	Gesetzesartikel XIV. über die Proportion, nach welcher die Länder der ungarischen Krone zu Lasten der im Gesetzartikel XII. des Jahres 1867 infolge der pragmatischen Sanktion als gemeinsam anerkannten Staatsangelegenheiten von nun an tragen werden. am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert am 28. Dezember 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht geändert bzw. bestätigt durch: Gesetzartikel XIX:1878 Gesetzartikel XXIII:1887 Allerhöchste Entschließung von 1897 Gesetzartikel LV:1907 ergänzt durch: Gesetzartikel IV:1872 aufgehoben infolge der monarchischen wie staatsrechtlichen Trennung von Österreich am 16. November 1918 siehe hierzu das entsprechende österreichische Gesetz vom 24. Dezember 1867 (österr. RGBl. 2/1868, Erstes Quotengesetz)
1. § Az arány, mely szerint a pragmatica sanctio folytán az 1867:XII. törvénycikkben közöseknek ismert államügyek költségei a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai által viselendők, az idézett törvénycikk 19. és 20. szakaszában körülirt módon kölcsönös egyezmény utján, a magyar korona országaira nézve 30, s Ő Felsége többi országaira nézve 70 százalékban állapittatik meg.	§ 1. Die Proportion, nach welcher die Kosten der infolge der pragmatischen Sanktion im Gesetzartikel XII des Jahres 1867 Länder der ungarischen Krone und durch die übrigen Länder als gemeinsam anerkannten Staatsangelegenheiten durch die Seiner Majestät zu tragen sind, wird nach dem in den §§ 19 und 20 des zitierten Gesetzartikels beschriebenen Modus im Wege gegenseitigen Übereinkommens für die Länder der ungarischen Krone auf 30, für die übrigen Länder Seiner Majestät auf 70 Prozent festgestellt.
2. § Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közös megállapodása szerint, 10 évig marad érvényben, és pedig 1868. évi január 1-től 1877-dik évi deczember 31-éig.	§ 2. Dieses Beitragsverhältnis bleibt, gleichfalls auf Grund eines gemeinschaftlichen Übereinkommens der Länder der ungarischen Krone und der übrigen Länder Seiner Majestät, 10 Jahre in Gültigkeit, und zwar vom 1. Jänner 1868 bis 31. Dezember 1877.
3. § Az 1867:XII. tc. 64. §-ának azon intézkedése, mely szerint a vámokból befolyó jövedelmek mindenekelőtt a közös költségek fedezésére forditandók, akkép egészittetik ki, hogy a vámok tiszta jövedelméből előbb a közös vámvonalon átvitt, adó alá vetett tárgyak után járó adó-visszatéritések fedeztetnek, és az azután fenmaradó felesleg fordittatik a közös költségek közös fedezésére.	§ 3. Jene Verfügung des § 64 des Gesetzartikels XII des Jahres 1867, nach welcher die aus den Zöllen fließenden Einkünfte vor allem zur Deckung der gemeinsamen Ausgaben zu verwenden sind, wird dahin ergänzt, daß von dem Reinerträgnisse der Zollgefälle zuerst die Steuerrückerstattungen für die über die gemeinsame Zolllinie geführten versteuerten Gegenstände bestritten werden, und der dann erübrigende Rest zur gemeinsamen Deckung der gemeinschaftlichen Ausgaben verwendet werden.
4. § Mind a magyar korona országai, mind Ő Felsége többi országai kötelesek a közös kiadási járulékok fedezésére havi bevételeik egy részletét, mely ezen bevételekhez oly arányban van, mint összes járulékuk összege az illető évi kiadási budgetök főösszegéhez, minden hónapban beszolgáltatni. Ha a havi részletek ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék fel: kötelezik az emlitett országok magukat, a különbözetet, bevételeikre való tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközökben, hogy a közös pénzügyi háztartás fen ne akadjon.	§ 4. Sowohl die Länder der ungarischen Krone, als auch die übrigen Länder Seiner Majestät sind verpflichtet, zur Deckung des gemeinsamen Kostenbeitrages jeden Monat eine Quote ihrer Monatseinnahmen in Abfuhrt zu bringen, welche zu diesen in derselben Proportion steht, wie die Summe ihres Gesamtbeitrages zur Hauptsumme ihres Ausgabenbudgets des betreffenden Jahres. Sollten die monatlichen Quoten die Summe jener Beitragsschuld nicht erreichen, so verpflichten sich die genannten Länder, die Differenz ohne Rücksicht auf ihre Einnahmen vollständig, und zwar in solchen Zeiträumen abzuführen, daß der gemeinsame Finanzhaushalt nicht ins Stocken gerät.
5. § Jelen törvény akkor lép életbe, ha mindazon föltételek, melyekhez az 1867:XII. törvénycikk életbeléptetése magában az idézett törvénycikkben kötve van, teljesülnek.	§ 5. Gegenwärtiges Gesetz tritt dann ins Leben, wenn alle jene Bedingungen erfüllt sind, an welche das Inslebentreten des XII. Gesetzartikels, in diesem zitierten Gesetzartikel selbst geknüpft ist.

évi XV. törvénycikkek
az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról

Gesetzesartikel XV.
über den von den Ländern der ungarischen Krone zu übernehmenden Jahresbeitrag zu den Staatsschulden

am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert
am 28. Dezember 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht

Az államadósságok után az 1867-dik évi XII. tc. 53. és 54. §-aiban kikötött föltétel alatt és módon elvállalandó évi járulék iránt, az idézet tc. 55. §-ában érintett előleges értekezés a magyar korona országainak s Ő Felsége többi országainak küldöttségei közt megtartatván, miután az egyezmény, mely e tárgyban a magyar felelős ministerium és Ő Felsége többi országainak ministeriuma által, ugyanazon törvény 61. és 67. §-ai szerint, egyetértőleg készittetett, országos tanácskozás alá vétetett és országos határozat erejére emeltetett: ez egyezmény s illetőleg országos megállapodás Ő cs. s apost. kir. Felsége szentesitésének hozzájárultával, ezennel az ország törvényei közé igtattatik, a mint következik:

Nachdem wegen Übernahme eines Jahresbeitrages zu den Staatsschulden unter der Bedingung und in der Weise, welche in den §§ 53 und 54 des Gesetzartikels XII des Jahres 1867 angegeben ist, die in dem § 55 des zitierten Gesetzartikels erwähnte vorherige Konferenz zwischen den Deputationen der Länder der ungarischen Krone und der übrigen Länder Seiner Majestät abgehalten, und das Übereinkommen, welches laut §§ 61 und 67 desselben Gesetzartikels in dieser Angelegenheit von dem ungarischen verantwortlichen Ministerium und dem Ministerium der übrigen Länder Seiner Majestät einverständlich ausgearbeitet wurde, der landtäglichen Beratung unterzogen, und zum Landtagsbeschlüsse erhoben worden ist: so wird dieses Übereinkommen, resp. dieser Reichstagsbeschluß unter Hinzutritt der Sanktion Seiner kaiserlich königlich apostolischen Majestät hiemit unter die Landesgesetze aufgenommen, wie folgt:

1. § Az 1868-dik évi januárius 1-jétől kezdve a magyar korona országai, az eddigi államadósságok kamatainak fedezéséhez, 29.188,000 forintnyi állandó, további változás alá nem eső évi járulékot fizetnek, ebből 11.766,000 forintot érczpénzben.

§ 1. Vom 1. Jänner 1868 angefangen leisten die Länder der ungarischen Krone zur Deckung der Zinsen der bisherigen Staatsschulden den keiner weiteren Abänderung unterliegenden dauernden Jahresbeitrag von 29,188.000 Gulden, darunter 11,776.000 Gulden in klingender Münze.

2. § Egyszersmind egyezésileg megállapittatik, hogy 1868. május 1-ig törvényjavaslat terjesztessék elő alkotmányos tárgyalás végett, mely által a jelenleg létező különféle adóssági czímek lehetőleg kimeritő módon egységes járadékadóssággá változtassanak át, s a pénzügyeknek tőkevisszafizetések általi terheltetése lehetőleg kevesbittessék. A mi azon adósságczímek tőkevisszafizetéseit illeti, melyek természetöknél fogva ily egységes járadékadóssággá átváltoztatására nem alkalmasak, ezekre nézve törvényesen megállapitandó, hogy a visszafizetésökre megkivántató összegek jövőbeli egységes járadékadóssági kötvények kibocsátása által szereztessenek évenkint be, s hogy az ezen beszerzésből származó tehertöbbletet Ő Felsége többi országai és királyságai vállalják el, s hozzá a magyar korona országai által évenkint egy millió egy száz ötvenezer forintnyi állandó összeg fizettessék, és ebből 150,000 forint ezüstben; ellenben minden, e törlesztések folytán eleső kamatoknak, valamint a statusadóssági kamatszelvények és sorsjáték-nyeremények után fizetendő adóknak is Ő Felsége többi országai és királyságai javára kell esniök.

A fenebbi, ezüstben járó 150,000 forint által azonban az osztrák általános földhitelintézettel kötött s mintegy feléig magyar kincstári uradalmakra kebelezett államjószágkölcsön htároztatik törleszteni, melyek kamatai az 1-ső §-ban megállapitott állandó évjárulékban benfoglaltatnak.

A magyar kincstári uradalmaknak ezen bekebelezett kölcsön alóli teljes felszabaditása után, tehát ama 150,000 forintnyi, ezüstben járó fizetés megszünik, s a tervszerü törlesztés vagy az egész kölcsönnek korábbi visszafizetése szerint az évi kamatjárulék is az államjószágkölcsön kamatainak Magyarországra eső részéhez képest kevesbitendő.

A magyarországi állampénztárban elhelyezett biztositékokat és letéteményeket annak idején a magyar pénzügyi igazgatás fogja visszafizetni. Az ezekért járó kamatok azonban a 29. 188,000 forintnyi állandó évjárulékban benfoglaltatnak, s a mennyiben a fizetés Magyarországban történik, ezen összegbe beszámitandó.

§ 2. Zugleich wird als Übereinkommen festgesetzt, daß bis 1. Mai 1868 ein Gesetzentwurf zur verfassungsmäßigen Behandlung eingebracht werde, durch welchen die gegenseitig bestehenden verschiedenartigen Schuldtitel in möglich umfassender Weise in eine einheitliche Rentenschuld umgewandelt werden, und die Belastung der Finanzen durch Kapitalrückzahlungen nach Möglichkeit verringert werde. Was die Kapitalrückzahlungen jener Schuldtitel betrifft, welche ihrer Natur nach zu einer solchen Umwandlung in eine einheitliche Rentenschuld nicht geeinget sind, so ist im gesetzlichen Wege festzustellen, daß die zu ihrer Rückzahlung erforderlichen Summen jährlich durch die Ausgabe von Obligationen der künftigen einheitlichen Rentenschuld aufgebracht, und daß die durch diese Geldbeschaffung entstehende Mehrbelastung von den übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät übernommen, von den Ländern der ungarischen Krone aber hiezu jährlich ein fixer Beitrag von 1,150.000 Gulden - hievon 150.000 Gulden in Silber - geleistet werde; dagegen haben auch alle infolge dieser Amortisationen wegfallenden Zinsenbeträge, sowie die von den Coupons und Lotteriegewinsten der Staatsschuld zu entrichtenden Steuern, den übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät zu gute zu kommen.

Obiger in Silber zu entrichtende Betrag von 150.000 Gulden ist jedoch zur Amortisation des mit der österreichischen allgemeinen Bodenkreditanstalt angeschlossenen und beiläufig zur Hälfte auf ungarische Ärarialgüter intabulierten Staatsgüteranlehens bestimmt, dessen Zinsen in dem im ersten Paragraphen fixen Jahresbeitrag inbegriffen sind.

Nach gänzlicher Entlastung der ungarischen Ärarialgüter von diesem intabulierten Anlehen wird also diese in Silber zu leistende Zahlung von 150.000 Gulden aufhören, und hat auch nach der planmäßigen Amortisierung, oder früheren Rückzahlung des ganzen Anlehens, der jährliche Zinsenbeitrag sich um den auf Ungarn entfallenden Anteil an der Verzinsung des Staatsgüteranlehens zu vermindern.

Die in ungarischen Staatskassen angelegten Kautionen und Depositen werden von der ungarischen Finanzverwaltung seinerzeit zurückgezahlt werden. Die dafür entfallenden Zinsen sind jedoch in dem fixen Jahresbeitrag von 29,188.000 Gulden inbegriffen, und insofern die Zahlung in Ungarn geschieht, ist sie in diese Summe einzurechnen.

3. § Határozottan megállapittatik, hogy 1869. január 1-től kezdve a két pénzügyi kormányzat vezérelvét a bevételek és szükségletek közti egyensúly helyreállitásának kellend képeznie.

Ha mindamellett a magyar korona országai s Ő Felsége többi országai és királyságai pénzügyi kormányzatai közől valamelyik oly helyzetbe jutna, hogy szükségeleteinek vagy hozzájárulási kötelezettségeinek fedezését a rendes jövedelmi forrásokból kitermelni nem birná: akkor az erre megkivántató rendkivüli forrásokból saját hitelére köteles gondoskodni.

§ 3. Es wird ausdrücklich festgesetzt, daß vom 1. Jänner 1868 angefangen, das leitende Prinzip der beiden Finanzverwaltungen die Herstellung des Gleichgewichtes zwischen Einnahmen und Erfordernis bilden müsse.

Sollte demungeachtet eine der Finanzverwaltungen der Länder der ungarischen Krone und der übrigen Länder und Königreiche Seiner Majestät in die Lage kommen, die Bedeckung ihrer Erfordernisse oder ihrer Beitragsverpflichtungen aus ihren regelmäßigen Einnahmsquellen nicht aufbringen zu können, so wird sie für die erforderlichen außerordentlichen Quellen durch ihren eigenen Kredit zu sorgen verpflichtet sein.

4. § Midőn midként fél érdekében s különösen oly szükségletek fedezésére, melyek a pragmatica sanctio értelmében a közös ügyekhez tartoznak, rendkivüli kiadások teendők, s netalán czélszerünek mutatkozik ezekre az 1867:XII. tc. 56. és 57. §-ai értelmében a két törvényhozás (birodalmi tanács és országgyülés) jóváhagyásával uj kölcsönt közösen venni fel: ily esetekben a kamatok, és azon esetre, ha a tőkevisszafizetés volna kikötve, ez utóbbi is a magyar korona országai s Ő Felsége többi országai és királyságai között azon arányban fognak megosztatni, a mely a kölcsön felvételekor a pragmatica sanctióból folyó közös ügyek költségeinek fedezéséhez járulásra nézve fenáll.

§ 4. In Fällen, wo im Interesse beider Theile, und insbesondere zur Bedeckung solcher Bedürfnisse, welche im Sinne der pragmatischen Sanktion zu den gemeinschaftlichen Angelegenheiten gehören, außerordentliche Ausgaben zu bestreiten sind, und es sich allenfalls als zweckmäßig herausstellen sollte, hiefür ein neues Anlehen gemeinschaftlich im Sinne der §§ 56 und 57 des Gesetzartikels XII des Jahres 1867, mit Zustimmung der beiden Legislativen (Reichsrat und Reichstag) aufzunehmen: werden die Zinsen, und falls eine Kapitalrückzahlung bedungen sein sollte, auch dieses letztere zwischen den Ländern der ungarischen Krone und den übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät, in dem zur Zeit der Aufnahme des Anlehens bestehenden Beitragsverhältnisse zur Bestreitung der Auslagen für die aus der pragmatischen Sanktion fließenden gemeinschaftlichen Angelegenheiten zu teilen sein.

5. § Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló s öszesen 312. 000,000 frtot tevő függő adósság mindkét fél közös jótállása alá helyeztetik.

Mivel pedig a gmundeni, aussei és halleini sóbányákra bekeblezett 100. 000,000 frtnyi zálogjegyek, a melyeknek kamatoztatásához és törlesztéséhez szükséges összegekből a Magyarországra eső évi járulék az 1. és 2. §-okban megállapitott állandó és változhatlan összegekben már befoglalva van, oly összefüggésben állanak az államjegyek forgalmával, hogy a zálogjegyek és az államjegyek együttvéve 400 milliót meg nem haladhatnak ugyan, de ezen véghatáron belől a zálogjegyek időnkinti kevesbedése a forgalomban államjegyekkel pótolandó: a két fél jótállása az államjegyeknek ez összefüggéséből időnkint eredhető többletére is kiterjesztetik.

Az államjegyekből és váltó-pénzjegyekből álló függő adósságnak minden más szaporitása, valamint jövőben a megalapitására (Fundirung) szolgáló rendszabályok csak a két ministerium kölcsönös beleegyezésével s a két törvényhozás (birodalmi tanács és országgyülés) jóváhagyása mellett jöhetnek létre.

§ 5. Die in Staatsnoten und Münzscheinen bestehende schwebende Schuld von zusammen 312 Millionen Gulden wird unter gemeinschaftliche Garantie beider Teile gestellt.

Da aber die auf den Salinen Gmuden, Aussee und Hallein einverleibten Hypothekarscheine im Betrage von 100 Millionen Gulden - für deren Zinsen und Amortisation der Anteil Ungarns bereits in den in den §§ 1 und 2 festgesetzten fixen Jahresbeiträgen begriffen ist, mit dem Umlaufe der Staatsnoten in derartigem Zusammenhange stehen, daß die Summe der Hypothekarscheine und der Staatsnoten zusammengenommen 400 Millionen Gulden zwar nicht übersteigen darf, dabei aber innerhalb dieser Maximalgrenze die jeweilige Verminderung der Hypothekarscheine durch Staatsnoten in der Zirkulation zu ersetzten ist: so wird die Garantie der beiden Theile auch auf die aus diesem Zusammenhange möglicherweise jeweilig hervorgehende Vermehrung der Staatsnoten ausgedehnt.

Jede anderweitige Vermehrung der in Staatsnoten und Münzscheinen bestehenden schwebenden Schuld, sowie künftig die Maßregeln zu ihrer Fundierung können nur im gegenseitigen Einvernehmen der beiden Ministerien und unter Genehmigung der beiden Legislativen (Reichsrat und Reichstag) zu stande kommen.

6. § Mind a magyar korona országainak, mind Ő Felsége többi országainak tetszésköre hagyatik, államadóssági kamatjárulékukat adóssági kötvények törlesztése vagy készpénzbeli tőke visszafizetése által csökkenteni.

A törlesztett adósságösszeg kamatainak megfelelő összeg ez esetben a törlesztő pénzügyi kormányzat hozzájárulási tartozásából levonatik.

§ 6. Sowohl den Ländern der ungarischen Krone, als den übrigen Ländern Seiner Majestät ist es freigestellt, ihren Beitrag zu den Zinsen der Staatsschuld durch Amortisation von Schuldverschreibungen oder Kapitalrückzahlung in barem zu vermindern.

Der den Zinsen der getilgten Schuldsumme entsprechende Betrag wird in diesem Falle von der Leistungsschuldigkeit der tilgenden Finanzverwaltung in Abfall gebracht.

7. § A mi azon kötelezettségeket illeti, melyek a vasuttársulatokat illető szerződésszerü biztositékokból származnak, ezeket a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai és királyságai közől azon fél viseli; a melynek területén feküsznek a vasutak, s ennek megfelelőleg azon visszafizetések is, melyek netalán valamely társulattól az eddigelé nyert előlegnek fejében járnak, ugyanazon országokat illetik.

A mindkét fél területén átvágó vasutakra, névszerint a déli-, az állam- és az épitendő kassa-oderbergi vonalakra, továbbá a dunagőzhajózási társaságra vonatkozólag külön egyezmény fog köttetni.

§ 7. Was die Verbindlichkeiten anbelangt, die aus den den Eisenbahngesellschaften zustehenden vertragsmäßigen Garantien hervorgehen, so sind dieselben von den Ländern der ungarischen Krone und den übrigen Ländern und Königreichen Seiner Majestät durch denjenigen Teil, auf deren Territorium die betreffende Eisenbahn liegt, zu tragen, und dementsprechend betreffen auch die Rückzahlungen, welche etwa von einer Gesellschaft auf dei bis nun erhaltenen Vorschüsse geleistet werden, dieselben Länder.

In Betreff der das Territorium beider Teile durchschneidende Eisenbahnen, namentlich der Linien der Südbahn, der Staatsbahngesellschaft und der zu erbauenden Kaschau-Oderberger-Bahn, dann der Donau-Schifffahrtsgesellschaft, soll ein besonderes Übereinkommen getroffen werden.

8. § Külön leszámolási bizottság küldetik ki megvizsgálni és megállapittatni a központi pénzügyek követelési tételeit, melyek, az illető feleknek fentartott adóhátralékokat és az előbbi §-ban emlitett vasuttársulatok iránti követeléseket kizárva, az 1867. évi deczemberhó utolsó napján már lejárt s még ki nem vett kamatok és tőkevisszafizetések fedezésére vannak határozva.

§ 8. Eine besondere Liquidierungskommission wird eingesetzt zur Prüfung und Feststellung der Aktiva der Zentralfinanzen, welche mit Ausschluß der jedem der beiden Teile zustehenden Steuerrückstände und der im vorhergehenden Paragraphen erwähnten Forderungen an die Eisenbahngesellschaften, zur Deckung der am letzten Dezember 1867 bereits fälligen und noch nicht behobenen Zinsen und Kapitalrückzahlungen bestimmt sind.

9. § Mind a magyar korona országai, mind Ő Felsége többi országai kötelezik magukat a közös kiadási és államadóssági járulékok fedezésére havi bevételeik egy részletét - mely ezen bevételekhez oly arányban van, mint összes járulékuk összege az illető évi kiadási budgetjök főösszegéhez - minden hóban beszolgáltatni.

Ha a havi részletek ama hozzájárulási tartozás összegét nem érnék fel: kötelezik az emlitett országok magukat, a különbözet, bevételeikre való tekintet nélkül, teljesen beszolgáltatni, és pedig oly időközben, hogy a központi pénzügyi szükséglet fel ne akadjon.

Ez esetben a közös pénzügyminister a magyar korona országainak s illetőleg Ő Felsége többi országainak pénzügyministerével kellő egyezményre fog lépni.

Jelen törvény akkor lép életbe, ha tartama, valamint a közös költségek fedezési aránya iránt létrejött egyezmény s a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt kötendő vám- és kereskedelmi szerződés Ő Felsége többi országai és királyságai által is elfogadtatott, s Ő császári és apostoli királyi Felsége által az utóbbi érintett országokra és királyságokra nézve is szentesittetett.

§ 9. Sowohl die Länder der ungarischen Krone, als auch die übrigen Länder Seiner Majestät verpflichten sich, zur Deckung der gemeinsamen Ausgabe- und Staatsschuldbeträge jeden Monat eine Quote ihrer Monatseinnahmen in Abfuhr zu bringen, welche zu diesen in demselben Verhältnisse steht, wie die Summe ihres Gesamtbeitrages zu der Gesamtsumme ihres Ausgabebudgets des betreffenden Jahres.

Sollten die monatlichen Quoten die Summe jener Beitragsschuldigkeit nicht erreichen, so verpflichten sich jene Länder, die Differenz ohne Rücksicht auf ihre Einnahmen vollständig, und zwar in solchen Zeiträumen abzuführen, daß der Zentralfinanzhaushalt nicht ins Stocken gerät.

In diesem Falle wird der gemeinschaftliche Finanzminster mit dem Finanzminister der Länder der ungarischen Krone, und resp. mit dem der übrigen Länder Seiner Majestät das gehörige Übereinkommen treffen.

Gegenwärtiges Gesetz tritt dann ins Leben, wenn dessen Dauer, sowie die rücksichtlich der Quote zur Bestreitung der gemeinsamen Auslagen zu stande gekommene Übereinkunft, wie auch das zwischen den Ländern der ungarischen Krone und den übrigen Ländern Seiner Majestät zu schließende Zoll- und Handelsbündnis, durch die übrigen Länder und Königreiche Seiner Majestät angenommen, und durch Seine kaiserliche und königliche apostolische Majestät auch für die letzterwähnten Länder und Königreiche sanktioniert sein wird.

évi XVI. törvénycikkek a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről	Gesetzesartikel XVI. über den von den Ländern der ungarischen Krone und Seiner Majestät übrigen Königreichen und Ländern geschlossene Zoll- und Handelsbündnis am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert am 28. Dezember 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht
Miután a magyar ministerium s Ő Felsége többi királyságainak és országainak ministeriuma az 1867-dik évi XII. törvénycikk 61-dik §-a szerint 1867-dik évi szeptemberhó 26-án az általok képviselt országok közt kötendő vám- és kereskedelmi szövetség iránt, tekintettel a fenidézett törvény 62., 63., 64., 65. és 66. §-ainak rendeletére is, a javaslatot közös egyetértéssel elkészitették, a miután a javaslat mind a magyar országgyülés, mind Ő Felsége többi királyságai- és országainak törvényhozása által elfogadtatott: Ő császári s apostoli királyi Felsége szentesitésének hozzájárultával, e vám- és kereskedelmi szövetség az ország törvényei közé igtattatik. Mely a vám- és kereskedelmi szerződmény szövege a következő:	Nachdem das ungarische Ministerium und das Ministerium der übrigen Königreiche und Länder Seiner Majestät gemäß § 61 des Gesetzartikels XII des Jahres 1867 am 26. September 1867 den Entwurf eines abzuschließenden Zoll- und Handelsbündnisses zwischen den von ihnen vertretenen Ländern auch mit Rücksicht auf die Bestimmungen der §§ 62, 63, 64, 65 und 66 des obangeführten Gesetzes im gemeinsamen Einvernehmen angefertigt haben, und nachdem der Entwurf sowohl von dem ungarischen Reichstage, als auch von der Legislative der übrigen Länder Seiner Majestät angenommen worden, so wird dieses Zoll- und Handelsbündnis, unter Hinzutritt der Sanktion Seiner kaiserlichen königlichen apostolischen Majestät, unter der Gesetze des Landes aufgenommen. Der Wortlaut dieses Zoll- und Handelsvertrages ist folgender:
*Vám- és kereskedelmi szövetség*	*Zoll und Handelsbündnis.*
A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt vám- és kereskedelmi szövetség köttetik következő feltételek alatt:	Zwischen den Ländern der ungarischen Krone und Seiner Majestät übrigen Königreichen und Ländern wird ein Zoll- und Handelsbündnis unter folgenden Bedingungen abgeschlossen:
I. CZIKK. Mindkét fél államterülete e szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körül. Ennek következtében, e szövetség ideje alatt, a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és a végből közbenső vámvonalat állitani. Bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél kerületéből bevitt czikkeket csak oly mérvben terhelheti, a milyenben ily adókkal saját területe hasonló ipar-készitményeit vagy termékeit terheli. A közös vámhatárból kizárva maradnak a jelenlegi vámkülzetek (Zollausschlüsse).	siehe hierzu den deutschen Text gemäß österr. Gesetz vom 24. Dezember 1867 (österr. RGBl. 4/1868, Erstes Zoll- und Handelsbündnis)
II. CZIKK. A jelen vám- és kereskedelmi szövetség életbelépte előtt idegen államokkal kötött szerződések, melyek a közgazdasági viszonyokat a külföld irányában szabályozzák, jelesül: kereskedelmi, vám-, hajózási, consulatusi, posta- és távirda-szerződések, tartamuk egész idejére, mind a magyar korona országaira, mind Ő Felsége többi királyságaira és országaira nézve egyaránt kötelező erővel birnak.
III. CZIKK. Ilynemü ujabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése, mindkét törvényhozó test alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett, csak a külügyminister által történik, azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakministerei közt eszközlendők.
IV. CZIKK. A jelenleg fenálló vám-dijszabályzatok (tarifák) és vámtörvények, továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok mindkét állam területén teljes érvényben maradnak, és csak a két törvényhozás, illetőleg a két felelős ministerium közös egyetértésével változhatnak vagy szünhetnek meg. Uj vámkülzetek felállitása szintén csak közös egyetértéssel történhetik.
V. CZIKK. A vámok szedése és kezelése a két fél kormányainak egyaránt fentartatik az alájok rendelt államterületek határai közt. A vámok kezelésében és szedésében követendő öszhangzatos eljárás feletti kölcsönös ellenőrködés végett mindkét fél részéről felügyelők alkalmaztatnak, kiknek joguk van a tulsó vám- és pénzügyi hatóságoknak a vámügyre vonatkozó ügyvitelébe betekinteni és a tapasztaltakat az illető szakministereknek tudomásukra juttatni.
VI. CZIKK. Mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használnak, mely az eddigi jelvényekkel a magyar korona alatti országok szineit és czimerét egyesiti. Mindazon ügyeket illetőleg, melyek a tengeri hajózásra és egészség-ügyre vonatkoznak, egyforma törvényes rendszabályok fognak a két fél között egyetértőleg megállapittatni, addig pedig a jelenlegi szabályok maradnak érvényben. A kereskedelmi hajók, tekintet nélkül azoknak, valamint legénységöknek illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való oltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. kir. consulatusoktól és felsőbb vonalban a közös külügyi ministertől függenek. Minden egyéb tekintetben a tengerészeti és kikötői közigazgatás a két államterület mindegyikében, az illető kereskedelmi minister legfőbb vezetése alatt áll, mely lehetőleg összhangzatos módon fog intéztetni. A két fél hajói a két államterület kikötőiben egyenlő bánásmódban részesülnek; mindkét államterület tengerészei mindkét fél hajóin vállalhatnak szolgálatot, és minőségi bizonyitványaik mind a két államterületen egyenlő érvénynyel birnak. A kikötői, egészségügyi és egyéb hajózási illetékek addig, mig törvényesen összhangzólag szabályoztatnak, a két államterület kikötői hatóságai által az eddigi határozmányok szerint fognak szedetni, s a beszedő résznek javára esnek. Hasonlókép fog történni a világitó tornyok illetékeinek beszedése, melyeknek felszámolása és végleges odautalása külön egyezkedésre hagyatik fen. Mind a két államterület tengerpartjain és mindkét fél kereskedelmi tengerészeténél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni. Az "Ausztriai Lloyd" czim alatt működő, s mindkét fél forgalmi érdekeit előmozditó nemzetközi, tengeri postaszállitó és hajózási vállalat a külügyi minister vezetése alatt áll, ki az ezen intézetet illető tengerészeti és postaügyeknek a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Az ezen vállalatnak szerződésileg biztositott államsegély a külügyministerium költségvetésének egyik részét képezendi.
VII. CZIKK. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-diki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a jelen szerződés 3-dik czikkében körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek. Mindazon belső vizeket illetőleg, melyek folyásukban mindkét fél területét érintik, a hajózásra, folyamrendőrségre, javitásra vagy jó karban tartásra nézve egyetértő eljárás fog követtetni. Valamennyi belső vizeknek hajók- vagy talpakkal használatára nézve a két államterület lakói teljesen egyenlő bánásmódban részesülnek.
VIII. CZIKK. A létező vasutak mind a két államterületen egyenlő elvek szerint kezelendők. Az ujon épitendő vasutakra nézve, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkivánják, egyforma épitési és üzleti szabályok veendők alkalmazásba. Különösen az 1851. november 16-kai vasuti üzletrend és az 1863. junius 30-ki vasuti üzletszabályzat mind a két államterületen változatlanul meghagyatnak mindaddig, míg kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak.
IX. CZIKK. Az összes consulátusi ügyet a közös külügyminister vezérli. Consulátusok felállitásánál és a consulátusok számára kereskedelmi ügyekben adandó utasitásoknál a külügyi minister a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni. Egyébiránt a két kereskedelmi minister mindegyikének joga van, valahányszor szükségesnek látja, a consulátusokkal egyenes levelezésbe bocsátkozni, s ezek kötelesek kereskedelmi ügyekben készséggel megadni a kellő felvilágositást. A consulátusok időszaki kereskedelmi jelentései a külügyminister által mind a két kereskedelmi ministerrel közlendők.
X. CZIKK. Mind a két fél ministeriuma egyetértőleg fog gondoskodni arról, hogy a két állam területéből származó statistikai anyag egy statistikai főmunkálatban összeállittassék.
XI. CZIKK. A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipartermelésre közvetlen befolyással vannak, névszerint a pálinka-, sör- és czukoradó, mindkét államterületen e szerződés ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni. Az e végből a két pénzügyminister által már is egyetértőleg megállapitott törvényjavaslatok még a jelenlegi ülésszak alatt, alkotmányos tárgyalás végett, mindkét törvényhozás elé fognak terjesztetni, s magától értetődik, hogy az akkép alkotott törvények ismét csak közös egyetértéssel törvényes uton változtathatók meg. Hogy az egyenlő rendszabályok kezelésében az összhangzat megóvassék, a két fél pénzügyministerének joga lesz a másik fél vezérlő és beszedő hatóságainak ügyvitelébe időről-időre betekinteni. Az e czélra kijelölt közegek a másik rész pénzügyministere által a szükséges igazolványnyal ellátandók.
XII. CZIKK. Az ausztriai érték, míg törvényesen meg nem változtattatik, közös érték marad; azonban mind a két törvényhozó testnek az arany érték behozatalára nézve egyforma előterjesztések fognak mielőbb tétetni, miben a párisi pénzértekezlet elvei lehetőleg érvényre lesznek emelendők. Szabadságában áll mind a két félnek 10 krajczáros és azon alóli váltópénzt is veretni, mely a másik államterületen is a forgalomba fel fog vétettetni. E váltópénz finomsági tartalma és súlya, valamint a mindenik fél által veretendő összeg mennyisége iránt a két ministerium közt egyetértés lesz eszközlendő.
XIII. CZIKK. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és suly-rendszert hozni létre mind a két állam területén, s ennélfogva a két fél ministeriumai a mérték- és súlyrendszer tökéletesitésére nézve egyenlő törvényjavaslatokat fognak illető törvényhozásaik elé terjeszteni; mindaddig pedig a két államterületen jelenleg fenálló mértékek és súlyok fentartatnak. Hasonlókép az arany- és ezüstárúk finomsági tartalmára vonatkozó szabályok és azok feletti őrködés iránt egyenlő elvek fognak mind a két államterületen gyakorlatba vétetni.
XIV. CZIKK. Az egyik államterület lakosai, kik a másik államterületen kereskedést és ipart akarnak űzni, vagy munkát keresnek, az iparüzlet megkezdésére és folytatására, valamint a fizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Az egyik terület iparosai s kereskedői fel vannak jogositva a másik területen gyártmányaikat bizományba adni, fióktelepeket s raktárakat állitani, megrendelésre dolgozni, megrendelt munkát mindenütt végezni, megrendeléseket és aláirásokat gyűjteni és vételeket eszközölni; továbbá az egyik terület lakosai a vásárforgalomra nézve a másik terület lakosaival tökéletes egyenjoguságot élveznek. Az egyik államterületbeli iparos, ki a törvény által kijelölt esetekben iparüzlete folytatására megkivántatott műtani képeségét bebizonyitotta, ha üzletét a másik államterületre helyezi át, e képesség ujbóli bebizonyitására nem szoritható.
XV. CZIKK. Az egyik államterületen annak lakói számára szabályszerüleg kiadott házalási engedélyek, a másik államterületen az ennek lakóira nézve fenálló korlátozások mellett, a házalási engedélyeknek az illetékes hatóság által történt láttamozása után, jogot adnak a házalás gyakorlására. A házalási engedélyek kiadására nézve mindakét területen lehetőleg összhangzó elveknek kell alkalmaztatniok.
XVI. CZIKK. A szabályszerüleg kieszközlött találmányi szabadalmak mindkét állam területén érvénynyel birnak. E czélból a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvek szerint lesznek kölcsönös egyetértéssel törvényhozási uton megállapitandók, és ha a szükség kivánná, hasonló uton megváltoztatandók. Addig, míg ez megtörténhetik, az e részben mindkét államterületen jelenleg fenálló, lényegben egymástól el nem térő rendszabályok maradnak érvényben. A szabadalmak kiadásában követendő eljárást illetőleg a szabadalom iránti kérvény azon terület ministeriumánál nyujtandó be, melyben a feltaláló lakik. Külföldieknek szabadságukban áll találmányi szabadalomért az egyik vagy a másik államterület ministeriumához folyamodni. Azon ministerium, melynél a szabadalomérti kérvény benyujtatott, a kérvényt szabályszerüleg megvizsgáltatván, azt azon esetre, ha a szabadalmat megadhatónak véli, a második terület ministeriumához elfogadás eszközlése végett hivatalból átteszi. A szabadalomlevelet mindenik ministerium a kormányzása alatti államterületre nézve külön állitja ki, de a két okmánynak ugyanazon kelte lesz, és mindkettő egyszerre adatik ki a kérvényezőnek azon ministériumnál, hol folyamodását benyujtotta. A találmányi szabadalmak meghosszabbitása vagy érvénytelenitése hasonlókép közös egyetértéssel történik.
XVII. CZIKK. Az árubélyeg- és mustra-ótalomra nézve jelenleg fenálló rendszabályok érvényben maradnak, és azoknak megváltoztatása csak a két fél egyetértésével eszközölhető. Az árubélyeg-, mustra- vagy mintának a két államterületen levő akármelyik iparkamaránál történt letéteményezése és lajstromozása az illető részére mindkét fél területén törvényes ótalmat biztosit. Az iparos vagy termelő telepitvényének neve, czime, czimere vagy megnevezése ugy az egyik, mint a másik állam területén a törvény által adott ótalmat élvezi. Az e részben jelenleg fenálló szabályok alapján szerzett jogok mind a két fél területén teljes érvénynyel birnak. A két államterületen bejelentett árubélyegek nyilvántartása végett mindkét kereskedelmi ministeriumban árubélyeg-lajstrom fog a két kereskedelmi minister kölcsönös havi közleményei alapján vezettetni.
XVIII. CZIKK. A posta- és távirda-ügy a két államterületen külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kivánja, egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni. Az állami posta- s távirdaintézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a posta-küldeményekért való jótállás, a díjszabás (tariffák), kezelés és számvitel iránt jelenleg fenálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.
XIX. CZIKK. Az irói és művészi tulajdonnak mindkét államterületen leendő kölcsönös ótalmazása iránt a két törvényhozás utján fog megállapodás történni.
XX. CZIKK. Hitel- és biztositó intézetek engedélyezése azon ministeriumot illeti, melynek államterületén az illető társulat székhelyét választja; ha azonban működését a másik államterületre is ki akarja terjeszteni, alapszabályainak előmutatása mellett az ez iránti engedélyt az ottani ministeriumnál köteles megszerezni.
XXI. CZIKK. A második czikkben érintett nemzetközi kereskedelmi szerződések, a vámok, a közvetett adók, és az ezen vám- és kereskedelmi szövetségben foglalt egyéb tárgyak egyforma alapjainak előkészitése és közvetitése végett, vám- és kereskedelmi értekezlet fog egybegyülni, melyet a két részről való kereskedelmi és pénzügyi ministerek, s a mennyiben a tanácskozás tárgya a külföldhöz való viszonyt érinti, a közös külügyminister, illetőleg mindezek helyettesei képeznek s a melyhez, a hányszor a tárgy megkivánja, mindkét államterületbeli szakférfiak s különösen kereskedelmi kamarai tagok hivatnak meg. Mindkét fél ministeriumai fel vannak jogositva, valahányszor szükségesnek tartják, a vám- és kereskedelmi értekezlet egybehivását igénybe venni.
XXII. CZIKK. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe, s ha a fel nem mondatik, további 10 évre, s igy 10 évről 10 évre folyton fenállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor csak a 9-dik év végén történhetik meg, s ez esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés hasonló uton haladék nélkül megkezdendő. Mindazonáltal a szerződési idő öt első évének elteltével mindenik félnek szabadságában álland e határozmányok megváltoztatására alkudozást inditványozni, mely alkudozást a másik fél vissza nem utasithat. Ha ez uton az egyesség 6 hónap alatt el nem érhető, mindkét fél szabadságában áll egy évi felmondással élni. Ez esetben a szerződés megujitása iránti egyezkedés haladék nélkül megkezdendő. Ha e szerződés egyes határozmányai azonnal nem lennének végrehajthatók, a két részről való felelős ministeriumok a szükséges átmeneti intézkedéseket közös egyetértéssel fogják megállapitani.

évi XVII. törvénycikkek
az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében

Gesetzesartikel XVII.
über die Gleichstellung der Israeliten in den bürgerlichen und politischen Rechten

siehe bei "Verfassung 1848".

évi XVIII. törvénycikkek az 1868-dik év első évharmada folytán viselendő közterhekről	Gesetzesartikel XVIII. über die Verpflichtung, im ersten Drittel des Jahres 1868 die öffentlichen Abgaben zu entrichten am 27. Dezember 1867 durch den König sanktioniert am 28. Dezember 1867 in den Häusern des Reichstages kundgemacht
1. § Addig is, mig az 1867. évi XII. tc. 40. szakasza értelmében a közös költségek fedezésére szükséges összegek meghatározása után az államköltségvetés a jövő évre előterjesztetik, és törvényhozási tárgyalás folytán megállapittatik: a magyar korona országaiban jelenleg fenálló összes, egyenes és közvetett adók, ugyszintén az államegyedáruságok, a jövő 1868-dik évi január 1-től kezdve, ugyanazon évi ápril hó 30-káig a folyó 1867-dik évre országos határozat által ideiglenesen elfogadott rendszer szerint érvényben maradnak.
2. § Ha ez időközben is bármely adónemre nézve törvényhozási intézkedés jő létre: az, a törvénynek a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) történt közzététele után, a törvényben magában kijelölt napon és mód szerint életbe lép.
3. § Az 1-ső szakaszban megállapitott 4 havi időszak alatt a pénzügyminister a beligazgatási költségek fedezésére a jelen év folytán gyakorlatban volt eljárás szerint fogja a szükséges összegeket folyókká tenni.
4. § Addig is, míg az 1868-dik évre a közös költségek összege megállapittatik, és az államadósságok után elvállalandó év-járulék törvényhozási uton meghatároztatik: az állam bevételeiből a beligazgatási költségek fedezése után fenmaradó összeg, az utólagos leszámolás fentartása mellett, a közös pénzügyministernek átszolgáltatandó.
5. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.

Befejezés I.

Schlußwort

Mi tehát kegyelmesen meghallgatván és elfogadván emlitett Hiveinknek az országos Főrendeknek és képviselőknek alázatos esedezését, a fen érintett módon Felségünk elé terjesztett törvénycikkeket ezen levelünkbe szóról-szóra beigtatni rendeltük, s azokat összesen és egyenkint helyeseknek, kedveseknek és elfogadottaknak vallván, folyó évi Szentivánhó 12-én, és a mai alulirt napon hozzájuk királyi megegyezéseünket, jóváhagyásunkat adtuk, s azokat királyi hatalmunknál fogva helyben hagytuk, megerősitettük és szentesitettük, biztositván Hiveinket az országos Főrendeket és Képviselőket az iránt, hogy minden a fen beigtatott törvénycikkelyekben foglaltakat mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által is megtartatjuk, miként is azokat jelen levelünk ereje és bizonysága szerint elfogadjuk, helybenhagyjuk és királyi aláirásunkkal megerősitjük.

Kelt a mi őszintén kedvelt hivünk tekintetes és nagyságos csikszentkirályi és krasznahorkai Gróf Andrássy Gyula magyarországi ministerelnökünk kezéből, - birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában, Szent-Jakabhó huszonynyolczadik napján az Ur ezernyolczszáz hatvanhetedik esztendejében.

Indem Wir daher die unterthänigste Bitte und Instanz Unserer gedachten Getreuen, der Stände und Abgeordneten gnädig erhörten und huldreich aufnahmen, haben Wir die in vorerwähnter Weise Unserer Majestät unterbreiteten Gesetzartikel in diese Unsere Urkunde Wort für Wort einschalten lassen, und indem Wir selbe sammt und sonders für richtig, genehm und angenommen erklären, denselben unterm 12. Juni laufenden Jahres und am untangesetzten Tage Unsere königliche Zustimmung und Gutheißung ertheilt, und selbe kraft Unserer königlichen Machtvollkommenheit bestätigt und sanctionirt; Unsere Getreuen, die Stände und Abgeordneten versichernd, daß Wir alles in der obeingeschalteten Gesetzartikeln Enthaltene, sowohl Selbst beobachten als auch durch Unsere Getreuen beobachten lassen werden, gleichwie Wir dieseelben kraft und zeuge dieser Unserer Urkunde annehmen, genehmigen und mit Unserer königlichen Unterschrift bestätigen.

So gegeben durch die Hände unseres aufrichtig geliebten Getreuen, des wohl- und hochgebornen Grafen Julius Andrássy von Csikszentkirály und Kranahorka, Unseres ungarischen Ministerpräsidenten in Unserer Reichshauptstadt Wien in Österreich am 28. Juli im Jahre des Herrn 1867.

Franz Joseph.

Julius Graf Andrássy

Quelle: http://www.1000ev.hu/index.php
Verfassungsnormen des Königreiches Ungarn, Verlag von Friedrich Manz Wien, 1861
Staatsgrundgesetze der österreichischen Monarchie, 1868
teilweise eigene Übersetzung (ohne Gewähr)
© 21. Mai 2012 - 4. Juni 2012

Home Zurück Top